174605. lajstromszámú szabadalom • Analitikai eljárás a szivperctérfogat hígításos módszerrel történő meghatározására és berendezés az eljárás foganatosítására
7 174605 8 15 második mintavevő és tároló egység üzemmódját, valamint a 12 első mintavevő és tároló beállítását a 13 komparátor kimeneti jele vezérli. A kapcsolási elrendezés működése a következő: A' 14 integrátor a bekapcsolási pillanattól kezdve folyamatosan integrálja a 9 indikátorműszer által szolgáltatott kimeneti jelet, ezért a 14 integrátor kimenetén minden időpontban a T(Cj) érték analóg jel formájában rendelkezésre áll. Az 1. ábrán vázolt módon a kimosási görbe először emelkedő jellegű, az exponenciálisan csökkenő szakasz csak a maximum elérése után kezdődik. A 11 csúcsdetektor a maximum tényét érzékeli, és a 12 első mintavevő és tárolót aktiválja, és ez a jel maximális értékét tárolja, de ezt a tárolt jelet a 8 analóg beállító egység bemenetéhez vezeti. A 8 analóg beállító egység ezt a jelet 0,9-cel megszorozza. A kimosási görbe további csökkenésekor egy adott időpillanatban a függvényérték eléri a maximális érték 90%-át. Ebben a pillanatban a 13 komparátor ezt a tényt észleli, és kimenetén vezérlő jelet hoz létre. A vezérlő jel törli a 12 első mintavevő és tároló egységet, ugyanakkor a kimosási görbe pillanatnyi értékét ebbe beíratja, másrészt a 15 második mintavevő és tájoló egységbe a 14 integrátor pillanatnyi értékét beíratja. A kimosási görbe további csökkenésekor a 13 komparátor ismét megállapítja, hogy a csökkenés mértéke éppen 90%-os. Ebben a pillanatban másodszor is vezérlő jelet hoz létre, amikoris az előzőekben említett műveleteken kívül zárja a 22, 23 és 24 vezérelt kapcsolókat is. A 22, 23 és 24 vezérelt kapcsolók zárásának időpontjában a 15 második mintavevő és tároló kimenetén még a 90%-os függvényértéknek megfelelő integrált jel van jelen, amelyet a 16 analóg beállító egység megtízszerez, a 17 analóg beállító egység bemenete azonban már a 81%-os függvényértéknek megfelelő integrált jelet kapja meg és ezt 9-cel megszorozza. A 18 integráló fokozat két bemenetére ezért pontosan a (4) összefüggés szerinti jelek kerülnek, mivel az összefüggésben szereplő együtthatókat a 16 és 17 analóg beállító egységek szolgáltatják, a T(C) ) és a T(C0) értékek pedig a függvénynek a 81%-os illetve 90%-os értékeihez tartoznak. A 18 integráló fokozat a két bemenetére vezetett jelet összegzi és tárolja. A 15 második mintavevő és tároló a függvény 81%-os értékéhez tartozó integrált értékből a 22, 23, 24 vezérelt kapcsolók zárásakor mintát vesz, és a következő vezérlőjel beérkezéséig tárolja. A folyamat a vázolt módon sorozatosan ismétlődik. A 3 komparátor kimosási görbe leszálló ágának minden 90%-os csökkenésekor vezérlő jelet szolgáltat, és ilyen módon a (4) összefüggésben szereplő mennyiségeket a 18 integráló fokozat bemenetéhez vezeti. Egy-egy ilyen vezérlés tehát egy-egy pontpár mérésének felel meg, k = 0,9 esetében. A 18 integráló fokozat a (4) összefüggés szerint a bemenetére vezetett jeleket összegzi, és a 20 osztó áramkör bemenetéhez továbbítja. A pontpárok felvétele akkor ér véget amikor a 10 minimum detektor érzékeli a kimosási görbe redrkulációs szakaszának kezdetét. Ekkor a 20 osztóáramkör vezérlést kap, és elvégzi az (5) összefüggéssel jelölt osztást. A 19 integráló fokozat tulajdonképpen a mérési pontok n számát összegzi, mivel bemenetére a 24 vezérelt kapcsoló minden zárásakor a 21 szintbeállító szerv által szolgáltatott analóg jel jut. A 21 szintbeállító szerv segítségével a befecskendezett indikátorvegyszer mennyisége, tehát az (1) összefüggésben szereplő I0 érték beállítható. A találmány szerinti berendezés a fenti elv figyelembevételével természetesen számos változatban is elkészíthető, például az analóg műveletek megfelelő digitál-analóg átalakítók beiktatása után digitális úton is elvégezhetők. A találmányt ezért nem korlátozhatjuk a csupán példaként bemutatott kiviteli alakok egyikére sem. Szabadalmi igénypontok: 1. Analitikai eljárás a szívperctérfogat hígításos módszerrel történő meghatározására, amelynek során az indikátor-vegyszer vérbeli koncentrációját az idő függvényében indikátor-műszerrel érzékeljük és e kimosási görbe alatti területet is folyamatosan méijük, azzal jellemezve, hogy a koncentráció első maximumának időpontját és nagyságát rögzítve, ezt az időpontot a területmeghatározás kezdőértékének tekintjük, majd a kimosási görbe koncentráció-értékeit több ezt követő pontban méijük, ezen méréseknél a mérések időpontjához (tj) tartozó koncentráció-értékeket (Cj), valamint az addig terjedő görbe alatti terület /T(Ci)/ mérőszámát tároljuk, majd az így mért és tárolt koncentráció-értékeket meghatározott csökkenő nagyság szerint rendezzük és a tárolt mérőszámok felhasználásával párokban válogatjuk, minden pár esetében meghatározzuk a kimosási görbe lefutó szakaszát durván közelítő exponenciális függvény alatti terület mérőszámát (T) a Ci Cj T = ------------ T(Ci) - ------------ T(Cj) Cj — Cj C; — Cj összefüggés alapján, ahol — Cj és Cj a kimosási görbe kiválasztott koncentrációértékei — T(Ci) és T(Cj) a kimosási görbe alatti, a t = o kezdeti időpont és a kiválasztott koncentrációkhoz tartozó időpárok közé eső területszakaszok, majd az egyes koncentráció-párokhoz tartozó, így meghatározott durván közelítő terület-mérő számokat átlagoljuk, és a kapott átlag alapján a szívperctérfogatra jellemző mennyiséget kijelezzük. (Elsőbbsége: 1975. IV. 02.). 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a görbe lefutó szakaszán az említett pontokat úgy vesszük fel, hogy egy-egy pontpáron belül a nagyobb és kisebb függvényértékek egymáshoz viszonyított aránya (k) állandó. (Elsőbbsége: 1975. IV. 02.) 3. Berendezés a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amely a kimosási görbével arányos villamos analóg jelet adó indikátorműszert tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az indikátorműszer (9) 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 4
