174579. lajstromszámú szabadalom • Erjesztőtartály, főleg fehérborok részére
3 174579 4 Ismeretesek olyan hűtőberendezések, amelyek a vizet hűtőtornyokban lehűtve ismételten felhasználják a musthűtésben. Ezeknek továbbfejlesztett változata az evaporációs elven működő musthűtő berendezés. Itt a hűtőtoronyba beépített rozsdamentes acélcsövekben áramlik a must és így zajlik le a hőcsere. Hátrányuk, hogy beruházási költségük rendkívül nagy. Kompresszoros hűtőberendezéseknél általában a magas rejtett hővel rendelkező ammóniát, freon gázokat használják hűtőközegként. Lehetnek közvetett és közvetlen rendszerűek. A kompresszoros hűtőberendezések különféle teljesítménnyel készülnek. Teljesítményük az időjárástól független, megbízhatók. Kaliforniában az eijedő borok 70—80%-ánál ezt a megoldást alkalmazzák. Hátrányuk ismét, hogy beruházási költségük nagyon nagy. A találmány célja az egészséges, jóminőségű, reduktív jellegű borok biztonságos készítéséhez olyan megoldás biztosítása, amelynél a hűtőhatás kielégítő mértékű, automatizálható, szükség esetén hőközlésre is alkalmas, egyszerű szerkezetű, könynyen, olcsón gyártható. Ezt a célkitűzést a találmány szerinti erjesztőtartálynál, amelyben keverőszerkezet van elhelyezve és a tartály tetejénél vízelosztó szerkezete van, azáltal éljük el, hogy a tartály köpennyel van ellátva, a vízelosztó szerkezet pedig a köpenyen belül van elhelyezve és a köpenyen belül a tartály aljánál légbefúvó szerkezet van, a tartály és a köpeny közötti rést felül lezáró körgyűrűben pedig szabályozható nyílások vannak kialakítva és a tartály és a köpeny közötti távolság a befúvott levegő mennyiségétől és áramlási sebességétől függ. A találmány szerinti eijesztőtartály evaporációs elven hűt. Az elpárologtatni kívánt folyadékot vékony rétegben, filmszerűen juttatja a tartály falára, ugyanakkor nagy mennyiségű, nagy sebességű levegőt juttat át a köpeny és a tartály fala közötti téren, így intenzívebb párolgást hoz létre és ezzel az eijedési folyamat során keletkező hő hatásosan elvonható, illetve szükség esetén az erjedés beindításához hő közölhető a tartály falán át, azaz az erjesztési hőmérséklet szabályozható. A találmány szerinti eijesztőtartály egyszerű felépítésű, gyorsan és olcsón beruházható, nem igényel nagy helyet. A már meglevő tartályok pótlólag is elláthatók köpennyel. Üzemeltetése nem igényel különleges szakértelmet. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti eijesztőtartály példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra az erjesztőtartályt ábrázolja félnézet-félmetszetben. A 2. ábra az 1. ábra „A” részlete metszetben. A 3. ábra az l.ábra „B” részlete metszetben. A 4. ábra az elpárolgó vízmennyiséggel elvonható hőmennyiségek nomogramja. A talajszinten elhelyezett állóhelyzetű 1 eijesztőtartály a távolságban 2 köpennyel van körülvéve. A tartály anyaga általában fém, míg a köpeny anyaga fém, merev műanyag, vagy műanyagfólia lehet. Ebben az esetben 19 távolságtartókról kell gondoskodni, amelyek az 1 tartály és a 2 köpeny közötti a távolság megtartását biztosítják. Az 1 tartályban önmagában ismert 13 keverőszerkezet van elhelyezve. Az 1 tartályon felül 3 vízelosztó szerkezet van elhelyezve. A 3 vízelosztó szerkezet célszerűen az 1 tartály külső kerületén körbefutó 16 csőből áll, amely vagy 17 perforációkkal, vagy 18 szórófejekkel van ellátva. Az 1 tartály aljánál 4 légbefúvó szerkezet van elhelyezve. A 4 légbefúvó szerkezet 11 ventillátorból és ahhoz csatlakozó 12 légvezetőkből áll, amely a tartály kerületét körülveszi és 10 légelosztó nyílásokkal van ellátva. Az 1 tartály és 2 köpeny közötti rést a tartály tetejénél lezáró 15 körgyűrűben szabályozható 5 nyílások vannak kialakítva. Ezeket az 5 nyílásokat állítható 14 nyílászárók, például csappantyúk zárják le. Az 1 tartály 6 fűtőberendezéssel van ellátva, amely gőzzel, vagy közvetlen gázégővel működő hőcserélő lehet, és amelynek segítségével vagy a befújt levegő hőmérsékletét, vagy az 1 tartály falára permetezett víz hőmérsékletét lehet változtatni. A találmány szerinti eijesztőtartály 3 vízelosztó szerkezete számára a vizet vagy közvetlenül vízvezetékhálózatról, vagy zárt rendszerű szivattyús hálózatról biztosítjuk. Az első esetben az 1 tartály felületére jutó folyadékmennyiséget automatikus öntözőberendezés segítségével szabályozhatjuk, a második esetben az elfolyó vizet a 8 tartályban összegyűjtjük és a 9 csövek, valamint a 7 szivattyú segítségével tartjuk körforgásban. A találmány szerinti eijesztőtartály a következőképpen üzemel: A 3 vízelosztó szerkezet segítségével az 1 tartály külső falára vizet permetezünk, amely a tartály falán felülről lefelé végigfolyva elpárolog. Egyidejűleg a 4 légbevúvó szerkezet segítségével az 1 tartály és 2 köpeny közötti körgyűrű alakú résbe levegőt fújunk be, amely alulról felfelé áramolva a víz elpárolgását intenzívebbé teszi. A befúvott levegő az elpárologtatott vízgőzökkel együtt a tartály tetejénél az 5 nyílásokon keresztül távozik. Az 5 nyílások állítható 14 nyílászárói segítségével a levegő kiáramlási sebessége, illetve mennyisége szabályozható. A 11 ventillátorhoz csatlakozó 12 légvezetéken kialakított 10 légelosztó nyílások biztosítják a levegő egyenletes beáramlását a 2 köpenybe és azt, hogy a levegő sebessége az 1 tartály teljes kerületén mindenütt egyenlő legyen. Az 1 tartály és a 2 köpeny közötti a távolságot a kettő közötti résben áramló levegő mennyisége és áramlási sebessége határozza meg. Az áramlási sebesség értéke a kialakított gyakorlat szerint célszerűen 3 és 5 m/sec között van. A 4. ábra szerinti nomogramról a levegő harmatpontjának és a vízfilm hőmérsékletének ismeretében a fenti sebességnél megkapjuk az elpárolgó víz mennyiségét. Ha a levegő harmatpontja 20 °C, a vízfilm hőmérséklete 30 °C, akkor 5 m/sec sebességhez 3-1,5 = 1,5 kg/m2 /ó az elpárolgó víz mennyisége. A levegő relatív páratartalmának ismeretében ebből megállapítható a szükséges levegőmennyiség. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
