174569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinblasztin és vinkrisztin sav- és észter-származékainak előállítására
5 174569 6 vegyületet 97%-os hangyasawal és ecetsavanhidriddel formilezve vinkrisztinsav keletkezik. Az 1 -dezformilA-dezacetil-vinkrisztinsav viszont acetilezés előtt formilezhető és így 4-dezacetil-vinkrisztinsav képződik közbenső termékként. A fenti savak nagyobb szénatomszámú észtereit, mint az etil-, butil-, 2-klór-etil-, és hidroxi-etil-észtert úgy állítjuk elő, hogy a szabad savat a kívánt alkohol oldatával kezeljük savas katalizátor jelenlétében. A vinkrisztinsav és vinblasztinsav észtereit és 4-dezacetil-analógjaik észtereit lényegében azonos módon állítjuk elő. Általában az észtereket szulfátsóik formájában izoláljuk olyan módon, hogy a bázis oldatát pH 2—4-íg híg kénsavval megsavanyítjuk, majd az illékony alkotórészeket lepárolva a szulfátsó marad vissza. Általában a szulfátok amorfak és a vegyületeket a szabad bázis mágneses magrezonancia (NMR) és tömegspektruma alapján azonosítjuk. 4-Dezacetil-vinkrisztinsavat és 1 -dezformil-4-dezacetil-vinkrisztinsavat más módszerrel is előállíthatunk. így Hargrove eljárásával [Lloydia 27, 340 (1964)] 4-dezacetil-vinblasztint krómsavval oxidálunk ecetsavanhidridben, alacsony hőmérsékleten a 72/8535 számú Dél-Afrikai szabadalmi leírás szerint és ilyen módon 4-dezacetil-vinkrisztin és 1- -dezformil-4-dezacetil-vinkrisztin keverékét kapjuk. Meglepő módon ez a reakció úgy megy végbe, hogy a 4-hidroxilcsoport nem oxidálódik a megfelelő ketonná. A keveréket híg bázissal kezelve a kívánt l-dezformil-4-dezacetil-vinkrisztinsavhoz jutunk. Azok a vegyületek, ahol R és R” hidrogénatomtól eltérő jelentésű, potenciálisan daganatgátló szerekként alkalmazhatók, mivel szövettenyészetben az oszlási fázis (metafázis) leállítására képesek, anélkül, hogy a sejtciklus többi fázisára hatnának. A Vinca rosea-ból nyert legtöbb ismert tumorgátló hatású indol-dihidroindol (dimer) alkaloid metafázisblokkoló hatással rendelkezik, beleértve a vinblasztint, vinkrisztint és leurozint. Monomer vinca alkaloidoknak nincs metafázisblokkoló hatásuk és nem mitózisgátlók. Ezenfelül e vegyületek hatásosnak mutatkoznak transzplantált egértumorokkal szemben. Különösen érdekes az etil-4-dezacetil-vinkrisztinoát-szulfát nagyfokú hatásossága Ridgeway oszteogén szarkoma ellen, a tumor beoltása után 10 napon át 0,15-0,5 mg/testsúly kg intraperitoneális dózisokban adva. Hasonló eredményeket kaptunk Gardner-limfoszarkomával. A vegyület C3 H-emlőtumorral szemben is hatásos 0,5 mg/kg dózis-szinten. Az etil-vinblasztinoát-szulfát is hatásos Gardner-limfoszarkomával szemben. Az et il-4- -dezacetil-vinkrisztinoát-szulfáttal kapott eredményeket az alábbi 1. táblázatban összegezzük. A táblázat 1. oszlopában a vegyület neve, a 2. oszlopában a transzplantált daganat, a 3. oszlopában a dózis-szint és a kezelés napjainak száma, a 4. oszlopában a tumorgátlás %-a szerepel (ROS a Ridgeway oszteogén szarkoma, GLS a Gardner-limfoszarkoma rövidítése, a C3H egér-emlőtumor féleség). A táblázatban feltüntetetteknél magasabb dózisszintek általában toxikusak. 1. táblázat Vegyület Tumor Dózis ^ mg/kg x napok ^ száma U Etil-4-GLS 0,2 X 8 85-dezacetil-0,25 X 8 87-vinkrisz-0,3 X 8 100 tinoát-0,4 X 8 100-szulfát ROS 0,15 X 10 58 0,2 X 10 65 0,25 X 10 100 0,3 X 10 84 0,4 X 10 100 0,5 X 10 100 c3 h 0,5 X 9 43 2-Hidroxi-GLS 0,5 X 8 100 -etil-4-dezacetil-1,0 X 8 91 -vinblaszttinoát-szulfát A vinkrisztinsav vagy vinblasztinsav alkü- és hidroxi-alkil-észtereitől eltérő I általános képletű vegyületek daganatgátló hatásuk mellett hasznos közbenső termékek. Például a 4-dezacetil-vegyületek acetilezéssel az eredeti vinblasztinoát- vagy vinkrisztinoát-észterré alakíthatók vissza. Az olyan I általános képletű vegyületek, ahol R hidrogénatomot vagy ahol R” hidrogénatomot jelent, általában nem mitózisgátlók és transzplantált egértumorok növekedését nem gátolják. Ezek a vegyületek azonban közbenső termékek, mivel azok a vegyüietek, ahol R” hidrogénatom — a vinblasztinsav és vinkrisztinsav -, észterezéssel értékes vegyületekké alakíthatók át. Hasonlóan azok a vegyületek, ahol R hidrogénatom — vagyis az 1-dezformil-vinkrisztin-származékok -, más hasznos közbenső termékké, vinkrisztinsavvá formilezhetők, vagy dezacetil- vinkrisztinoát-észter ékké és vinkrisztinoát-észterekké alakíthatók át. A sejtosztódást gátló anyagként való felhasználáson kívül a szabad savak — beleértve a dezacetil-savakat - hasznos közbenső termékek radioaktív izotóppal jelzett anyag előállításához, mivel radioaktív metil-alkohollal újra észt erezhet ők a fenti módszer segítségével. Dezmetil-dezacetü-vinblasztinsavból kiindulva az is lehetséges, hogy a vegyületet izotóppal jelzett metil- vagy formiicsoporttal az N—1 nitrogénen metilezzük vagy formilezzük és izotóppal jelzett metanollal újraészteresítsük a karboxilcsoportot, vagy fordítva, ezzel lehetővé téve a kétszeresen jelzett vinkrisztin, vagy vinblasztin előállítását. 1. példa 4-Dezacetil-vinblasztinsav szulfát előállítása 10 g vinblasztin-szulfátot a megfelelő szabad bázissá alakítunk át lúgos kezeléssel, majd a bázist metilén-dikloriddal kivonjuk, szárítjuk és a metilén-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
