174561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-dihidro-5-fenil-3H-pirido(3, 2), -1, 4-diazepinon-2-származékok előállítására

3 174561 4 Táblázat Az alábbi példák szerint Antikonvulzív hatás előállított vegyületek Cardiazol-sokk-nál EDS0 mg/kg per os 8. 18,0 10. 3,0 12. 22,0 13. 48,0 16. 3,9 Összehasonlító anyag: a 3 314 941 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás 17. példája szerinti vegyület 1000 mg-ig nincs hatás A találmány szerinti vegyületeket - önmagában ismert módszerrel — a következő képpen állíthat­juk elő. a) az olyan I általános képletű l,2-dihidro-5-fe­­n i 1 - 3 H - p i rido [3,2 -e ]-l ,4-diazepinon-(2)-szár mazékok előállítására, ahol a szubsztituensek jelentése a fenti, de R2 jelentése hidrogénatom, valamely (II) általános képletű l,2-dihidro-5-fe­­nil-3 H-pírido[3,2-e]-l ,4-diazepinon-(2)-származékot, mely képletben R2 jelentése hidrogénatom, Rs és N0 jelentése a fent megadottakkal egyező -, adott esetben alkálifémvegyülete alakjában, valamely (III) általános képletű szubsztituált metilén-származékkal - mely képletben, A, Rí és n jelentése a fent megadottakkal egyező és az egész —C(=A)—R, általános képletű csoport cianocsoportot is jelent­het, X jelentése klór-, bróm- vagy jódatom vagy azidocsoport, vagy X és R, együtt egy oxigénato­mot (—0—) is jelenthet egy lakton-gyűrűben, amennyiben n értéke 2, 3 vagy 4 - reagáltatunk, vagy b) az olyan I általános képletű l,2-dihidro-5-fe­­n i 1 - 3 H - pi r i d o[3,2-e ]-l ,4-diazepinon-(2)-származékok előállítására, ahol a szubsztituensek jelentése a fenti, de R2 jelentése hidrogénatom, valamely (IV) általános képletű 2-benzoil-3-(me­­tilamino)-6-klór-piridin-származékot - mely képlet­ben R,, Rj, A és n jelentése a fent megadottakkal egyező és az egész -C(=A)-R, általános képletű csoport cianocsoportot is jelenthet - egy (V) általános képletű, kívánt esetben az aminocsopor­­ton szokásos, átmeneti védőcsoportot tartalmazó glicinnel, illetve glicin-származékkal - mely képlet­ben R2 jelentése hidrogénatom és Y jelentése hidroxilcsoport, halogénatom, alkoxicsoport, mer­­kaptocsoport, alkilmerkaptocsoport, aminocsoport vagy alkilaminocsoport - adott esetben savmeg­kötőszer hozzáadásával kondenzálunk, és a kapott (VI) általános képletű 2-benzolil-3-[N-(amino-acetil)­-N-metil-amino]-6-klór-piridin közbenső terméket - ahol R2 jelentése hidrogénatom, Rx, R3, A és n jelentése a fenti — kívánt esetben elkülönítés után - előnyösen savas kondezálószerek vagy bá­­zisos anyagok jelenlétében ciklizáljuk és kívánt esetben valamely (I) általános képletű vegyületet — mely képletben R2 jelentése hidro­génatom, N0 jelentése =NO csoport, Ru R3, A és n jelentése a fenti - egy rövidszénláncú alifás savanhidriddel kezelünk és az adott esetben jelen­levő acilcsoportot valamely oldó- vagy szuszpen­­dálószerben híg savval vagy bázisos anyaggal el­­szappanosítva lehasítjuk, vagy valamely (I) általános képletű vegyületet — mely képletben R2 jelentése hidrogénatom, a -C(=A)-R! általános képletű csoport cianocsoportot jelent, R3, N0 és n jelen­tése a fenti — ammóniával vagy valamely 1—6 szénatomos alkilaminnal kezelünk, adott esetben kénhidrogén jelenlétében, és kívánt esetben valamely kapott vegyületet sóvá alakítunk át. Az a) változat szerinti eljárást adott esetben valamely savmegkötőszer, mint például az alkáli­karbonátok, piridin vagy más szokásos tercier amin hozzáadása mellett 0 és 150 °C közötti hőmérsék­leten, valamely iners oldószerben, mint amilyen a dioxán, dimetilformamid, dimetilszulfoxid, az aro­más szénhidrogének, mint amilyen a benzol, toluol, vagy acetonban hajtjuk végre. Emellett úgy is eljárhatunk, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet - mely képletben R2, R3 és N0 jelentése a fent megadottakkal egyező — először egy alkálifémvegyületté alakítunk oly módon, hogy azt egy iners oldószerben, mint amilyen a dioxán, dimetilformamid, benzol vagy toluol, egy alkáli­fémmel, alkálihidriddel vagy alkáliamiddal (külö­nösen nátriummal vagy nátrium-vegyületekkel) 0 és 150 °C közötti hőmérsékleten reagáltatunk, és azután reagáltatjuk a (III) általános képletű vegyü­­lettel, mely képletben R1, A, X és n jelentése a fent megadottakkal egyező. Előnyösnek bizo­nyultak továbbá oldószerként vagy olvadékként a (VII) általános képletű szerkezettel — ahol a képletben y és z 0-3 szénatomos hídtagot je­lent — rendelkező vegyületek, például az imidazol, tetrahidropirazin és pirazolin. A b) változat szerinti eljárást a szokásos oldó­szerekben, illetve szuszpendáló szerekben 0 és 200 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 20-150 °C-on hajtjuk végre. Oldószerként külö­nösen a poláros oldószerek, mint amilyenek az alkoholok, a dioxán, tetrahidrofurán, dimetilszulf­oxid, dimetilformamid, vagy az imidazol jöhetnek számításba, továbbá olyan oldószerek, mint ami­lyen a piridin vagy a kinolin. Amennyiben Y jelentése halogénatom, előnyös lehet (de nem szükséges) valamely bázikus anyag hozzáadása a reakciókeverékhez a savlehasítás megkönnyítésére. Amennyiben Y jelentése hidroxilcsoport, célszerű, illetve szükséges valamely szokásos vízlehasítószer, mint amilyen a diciklohexilkarbodiimid vagy az 1 -etoxi-2-etoxikarbonil-l ,2-dihidrokinolin hozzá­adása a reakciókeverékhez. Amennyiben Y jelentése alkilmerkaptocsoport, alkoxicsoport vagy alkil­aminocsoport, ezek előnyösen rövidszénláncú alkil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents