174561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-dihidro-5-fenil-3H-pirido(3, 2), -1, 4-diazepinon-2-származékok előállítására

5 174561 6 csoportokat tartalmaznak, például 1-6 szénatomos alkücso portokat. A b) változat szerinti eljárást gyakran úgy hajtjuk végre, hogy az (V) általános képletű vegyületnek a -CH=csoporthoz kapcsolódó amino­­csoportját - mely a képletben R2 jelentése hidro­génatom és Y jelentése a fentiekkel egyező — egy önmagában ismert védőcsoporttal védjük. Ezen védőcsoportok jelenléte gyakran már a kiindulási anyagok előállításakor szükséges. Ilyen védőcsopor­tok lehasítása sok esetben már a ciklizációval egyidejűleg bekövetkezik. Ezek a védőcsoportok könnyen lehasíthatók, mivel egyrészt szolvolitikusan könnyen lehasítható acilcsoportokról vagy hidrogénezéssel lehasítható csoportokról, mint például a benzilcsoportról van szó. A szolvolitikusan lehasítható védőcsoportokat például híg savval vagy bázikus anyagokkal, mint amilyen a káliumkarbonát, nátriumkarbonát, vizes alkáli-oldatok, alkoholos alkáli-oldatok, ammónia, szobahőmérsékleten vagy rövid főzéssel történő elszappanosítással hasítjuk le. A hidrogénezéssel lehasítható csoportokat, mint amilyen a benzil­­csoport vagy a benziloxikarbonilcsoport, célszerűen katalitikus hidrogénezéssel valamely szokásos hidro­génező katalizátor, különösen például palládium-ka­talizátorok jelenlétében valamely oldószerben vagy szuszpendálószerben, adott esetben magasabb nyo­máson hasítjuk le. Oldószerként, illetve szuszpen­­dálószerként például a következők jöhetnek számí­tásba: víz, rövidszénláncú alifás alkoholok, ciklikus éterek, mint amilyen a dioxán vagy a tetrahidro­­furán, alifás éterek, dimetilformamid stb., valamint ezek elegyei. Az amincsoport védőcsoportjai például a követ­kezők lehetnek: benzilcsoport, a-feniletil-csoport, a benzolmagban helyettesített benzilcsoport, mint amilyen a p-bróm- vagy a p-nitrobenzil-csoport, benziloxikarbonilcsoport, karbobenztiocsoport, tri­­fluoracetilcsoport, ftalilcsoport, tritilcsoport, p-to­­luolszulfonilcsoport és hasonlók, valamint az egy­szerű acilcsoportok, mint amilyen az acetilcsoport, formilcsoport, tercier butilkarboxicsoport stb. Kü­lönösen a pept id-szintézisben alkalmazott szokásos védőcsoportok és hasítási eljárások jönnek számí­tásba, többek között a Jesse P. Greenstein és Milton Winitz „Chemistry of Amino Acids”, N.Y. 1961, John Wiley and Sons, Inc., Volume 2, például a 883. oldalon említettek. Szóba jöhet még egy alkoxikarbonilcsoport is (például valamely rövidszénláncú alkoxikarbonilcsoport) védőcsoport­ként. Mint említettük, a b) változat szerinti eljárást olyan körülmények között is végrehajthatjuk, hogy a tulajdonképpeni ciklizálás előtt valamely (VI) általános képletű közbenső terméket — mely kép­letben R2 jelentése hidrogénatom, R,, R3, A és n jelentése a fent megadottakkal egyező — elkülö­nítünk. Ezt a terméket azután tisztíthatjuk vagy tisztítás nélkül ciklizálhatjuk. Ezt -70 és 150 C közötti, előnyösen 0 és 150 °C közötti hőmérsék­leten végezzük. A ciklizálást a fent megadott oldószereken kívül ecetsavanhidridben, polifoszfor­­savban valamely savas kondezálószer, mint amilyen a kénsav, sósav, brómhidrogén, vagy toluolszulfon­sav jelenlétében hajthatjuk végre. A ciklizálás általában a legjobban valamely aromás szénhidro­génben valamely tercier amin, vagy piridin hozzá­adása mellett végezhető. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, mely képletben R2 jelentése hidroxilcsoport, pél­dául olyan módon állíthatjuk elő, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet - ahol R2 jelen­tése hidrogénatom, N0 jelentése =NO csoport, R,, R3, A és n jelentése a fenti — egy rövidszénláncú alifás savanhidriddel (például ecetsavanhidriddel) kezelünk, adott esetben egyéb iners oldószert is alkalmazva. Ennek során átrendeződés következik be, az N-helyzetű oxigénatom a szomszédos szén­atomon hidroxilcsoportot képez. Ez az átrendező­dés 0 és 150 °C, különösen 0 és 100 °C között megy végbe. A reakciótermék gyakran acilezett alakban keletkezik. Ezt az acilcsoportot valamely oldószerben vagy szuszpendálószerben egy híg sav­val vagy bázisos anyaggal végzett elszappanosítással 20 és 150 °C közötti hőmérsékleten lehasítjuk. A kapott (I) általános képletű vegyületek- mely képletben a szubsztítuensek jelentései az előzőkben megadottakkal egyezőek, de R2 jelen­tése hidrogénatom - alkalmas módon szubsztituál­­hatók, vagy tovább reagáltathatók. Például olyan (I) általános képletű vegyületeket, amely képletben Rí jelentése hidroxilcsoport, R2 jelentése hidrogén­­atom és R3, A, N0 és n jelentése a fent megadottakkal egyező, valamely alkalmas módon észterezhetünk. Erre a célra például valamely- savas katalizátor jelenlétében, vagy valamely 1-6 szén­atomos diazoalkánnal a szokásos módon éteres vagy dioxános oldatban 0 és 50 °C közötti hőmér­sékleten végzett reakció jön számitásba. Az A szubsztituens valamely (I) általános kép­letű vegyületben - mely képletben R2 jelentése hidrogénatom, Rí , R3, N0 és n jelentése a fentiekkel egyező — különböző módon alakítható át. Abban az esetben, ha A jelentése oxigénatom, ezek foszforpentaszulfiddal történő reakcióval kén­atomra cserélhetők. Ezt a reakciót valamely iners oldószerben, mint amilyen a benzol, toluol, di­oxán, piridin vagy a klórozott-szénhidrogének, 0 és 150 °C közötti hőmérsékleten végezzük el. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, mely képletben N0 jelentése nitrogénatom, R2 jelentése hidrogénatom és Rí , R3, A és n jelentése a fentiekben megadottakkal egyező, átalakíthatjuk a megfelelő N-c úddá. Ezt oly módon végezzük, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet- mely képletben N0 jelentése nitrogénatom, R2 jelentése hidrogénatom és Rí , R3, A és n jelentése a fent megadottakkal egyező — valamely iners oldószerben, mint amilyen a híg ecetsav, ecetsav­­etilészter, aceton, hidrogénperoxiddal, perecetsawal, vagy más szokásos persavval reagáltatunk. A reak­ció hőmérséklete előnyösen 0 és 50 °C közötti. Ennek fordítottjaként azokban az (1) általános képletű vegyületekben, mely képletben N0 je­lentése =NO csoport, R2 jelentése hidrogénatom és Rj, R3, A és n jelentése fent megadottakkal egyező, az oxigénatomot katalitikus hidrogénezéssel vagy kémiai dezoxigénezéssel távolíthatjuk el. A katalitikus hidrogénezés végrehajtására katalizátor­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents