174535. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás 1-klór-3,3-dimetil-bután-2-on előállítására pinakolin klórozásával

3 174535 4 jebb 20 súlyszázalék, előnyösen 0,01—5 súlyszáza­lék vizet tartalmaz. A klórt a találmány szerinti eljárás során gáz halmazállapotban vezetjük be a reakciótérbe. A klórt használhatjuk hígítószer nélkül is vagy hígít­hatjuk inert gázokkal — például nitrogénnel vagy argonnal -. Ilyenkor a hígítógáz mennyisége a klórra vonatkoztatva legfeljebb 90 térfogatszázalék, előnyösen 30—50 térfogatszázalék. A találmány szerinti eljárást előnyösen olyan reaktorban hajtjuk végre, amelyben a pinakolinnak rövid tartózkodási idő mellett csak kis hányada klórozódik. A keletkezett reakcióelegyet a klórozás után közvetlenül eltávolítjuk a reaktorból, és ezzel elkerüljük a reakcióelegy továbbklórozását. A találmány szerinti eljárást végrehajthatjuk mind folyamatosan, mind szakaszosan. A találmány szerinti eljárás folyamatos foganato­­sítási módját az 1. ábra segítségével ismertetjük: A középső részén 11 hozzávezetéssel és 12 fenékrészen 14 elvezetéssel rendelkező, töltettel vagy üveg tányérokkal megtöltött 13 kolonna 3 fejrészébe az 1 vezetéken át pinakolint és a 2 vezetéken át - adott esetben - vizet vezetünk be. A kolonna 3 fejrészében elpárolog a pinakolin és - adott esetben — a víz, amit a 4 vezetéken át az 5 deflegmátorba vezetünk és ott kondenzáltatunk. A kondenzálódott - adott esetben víztartalmú — pinakolint a 7 vezetéken át a 9 hűtőbe vezetjük, amelyben a cseppfolyós pinakolint arra a hőmér­sékletre hütjük, amelyen a 10 reaktorba betáp­láljuk. A 10 reaktorba — amit adott esetben a kívánt reakcióhőmérsékletre lehet melegíteni vagy lehűteni — a 8 vezetéken át klórgázt vezetünk. A 10 reaktort el lehet zárni a fénytől, például egy Ventúri-csővel úgy képezzük ki, hogy a reakcióter­méket a reakció után a lehető leggyorsabban eltávolíthassuk a reaktorból. A keletkezett reakcióelegyet, amely főtömegé­ben monoklór-pinakolint, át nem alakult pinakolint és sósavat tartalmaz, a 11 vezetéken át a 13 kolonna középső rész&e vezetjük. A 13 kolon­nában a keletkezett reakcióelegy szétválik. Az át nem alakult pinakolint és a sósavat a 13 kolonna fejrészéből a 4 vezetéken át az 5 deflegmátorba vezetjük, amelyből a sósav a 6 fejrészen át távozik, míg a pinakolint a 4 vezetéken át visszavezetjük a körfolyamatba. A reakció során keletkezett monoklór-pinakolint a ' 13 kolonna 12 aljáról a 14 vezetéken át vezetjük el. A találmány szerinti eljárással ipari méretekben is nagy kitermeléssel lehet monoklór-pinakolint előállítani. A találmány szerinti eljárásnál gyakor­latilag nem keletkeznek melléktermékek és nem lép fel pinakolin-veszteség. Meglepő, hogy a találmány szerinti eljárási körülmények között nagy kitermeléssel és tiszta­sággal képződik a monoklór-pinakolin, mivel a technika állása alapján azt várnánk, hogy a pinako­lin folyékony fázisban, hígítógáz nélkül végzett klórozásánál nem kielégítő mennyiségű monoklór­­-pinakolin és nagy mennyiségű melléktermék - 1,1 -diklór-pinakolin, 1,4-diklór-pinakolin és 4-klór-pinakolin — képződik. A monoklór-pinakolint olyan ismert fungicidek és mikrobicid hatóanyagok, mint az 1-{4-klór-fén­­oxi)-3,3-dimetil-l -(1,2,4-triazol-l -il)-bután-2on és az 1 -(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-l-{imidazol-l-il)-b után­ion szintézisénél használhatjuk fel [2 201 063, 2 401 715 és 2 105 490 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratok]. 1. példa Monoklór-pinakolin folyamatos előállítása (lásd az 1. ábrát) A 13 üvegtányéros kolonna (13 tányér, 50 mm átmérő) 3 fejrészébe 350 ml 0,1 súlyszázalák víztar­talmú pinakolint vezetünk be óránként. A víztar­talmú pinakolin elpárolog és a gőzöket a vízzel hűtött 5 deflegmátorban kondenzáltatjuk, majd a 7 vezetéken át a 9 hűtőbe vezetjük, amelyben -10 °C-ra lehűtjük. A 9 hűtőből a pinakolint a 10 reaktorba vezetjük 1 m/sec-os áramlási sebességgel és a 8 vezetéken bevezetett klórral reagáltatjuk. A reakcióelegyet a 13 kolonna 10. tányérjára adagol­juk be, ahol az komponenseire bomlik. Az át nem alakult pinakolint és a keletkezett sósavat a 13 kolonna fejrészéből vezetjük el. A pinakolint a deflegmátorban kondenzáltatjuk és ismét visszave­zetjük a reaktorba. A 13 kolonna aljáról vezetjük el 350 ml/óra térfogatárammal a monoklór-pinako­lint (92,5 súlyszázalék monoklór-pinakolin-tarta­­tom). Fp.: 170—175 °C 760 Hgmm nyomáson. 2. példa Monoklórpinakolin szakaszos előállítása A pinakolint elgőzölögtető edénybe helyezzük. Az edény tetejére töltettel ellátott kolonnát szere­lünk, amelybe beleengedünk egy üres, lefelé szű­külő csövet. A kolonna fölött helyezkedik el a reakciótér. E reakciótérben van egy tölcsér, amely­nek lefolyó csöve a töltettel ellátott kolonna üres csövébe vezet. A tölcsér alsó rész&e torkollik egy vezeték a klórgáz bevezetésére. A reakciótér fölött van elhelyezve a kondenzátor úgy, hogy az itt kondenzálódó pinakolingőz a reakciótérben levő tölcsérbe csepeghessen. Az elgőzölögtető edényben levő pinakolint forrásig hevítjük. A pinakolingőzök felszállnak a töltettel ellátott kolonnán és a reakciótér fölötti kondenzátorban kondenzálódnak. A kondenzált pinakolin belecsepeg a reakciótérben levő tölcsérbe és ott reagáltatjuk mintegy 1 :1 arányú klór-nitrogén-gázkever átkel. A pinakolin visszacsepegésének a sebességét a kondenzátorból és a klórtartalmú gázkeverék bevezetésének a sebes­ségét a tölcsérbe úgy szabályozzuk, hogy a pinako-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents