174520. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 4-hidroxi-2H-nafto(2,1-e)- 1,2-teazin-3-karboxi-amid-1,1-dioxidok előállítására
174520 28 k) 3-Oxo-nafto[2, l-d]izotiazoIin-2-ecetsav-(3-bróm-anilid)-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-l, 1-dioxidból és klórecetsav-(3-bróm-anilid)-ból. Olvadáspontja 218-220°. l) 3-Oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetsav-(2-metoxi-anilid)-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-l, 1-dioxidból és klórecetsav-(2-metoxi-anilid)-ből. Olvadáspontja 214—216°. m) 3-Oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetsav-(3-metoxi-anilid)-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-l, 1-dioxidból és klórecetsav-(3-metoxi-anilid)-ből. Olvadáspontja 153-155°. 50. példa 4-Hidroxi-2-metil-N-fenil-2H-nafto[2, l-e]-l, 2-tiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid 2,61 g (0,01 mól) 2-metil-2H-nafto[2, l-e]-l, 2-tiazin4(3H)-on-l, 1-dioxid 50 ml te trahi drofuránnal készült oldatához kisebb adagokban 250mg (0,011 mól) nátriumhidridet adunk, miközben a hőmérsékletet 0°-on tartjuk. A gázfejlődés befejeztével 10 ml tetrahidrofuránban oldott 2,3 g (0,02 mól) fenilizocianátot adunk a reakciókeverékhez, majd 2 óra hosszat 0°-on és 24 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Ezután vákuumban lehajtjuk az oldószert, a maradékot 100 ml jeges vízzel felvesszük, híg sósavval megsavanyítjuk, metilénkloriddal extraháljuk, majd vízzel való mosás után szirupsűrűségűre bepároljuk. Ezt a szirupot kovasavgéloszlopon (Merck-féle 0,2-0,5 mm szemcsenagyságű kovasavgél) 98:2 arányú kloroform-etanol-eleggyel eluálva tisztítju. 2,1 g (55%), cím szerinti terméket kapunk. Olvadáspontja bomlás közben 273-274°. A 2-metil-2H-nafto[2, l-e]-l, 2-tiazin4(3H)-on-1,1-dioxidot a következőképpen állítjuk elő: a) 2-Acetonil-3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolm-l, 1- -dioxid 5,3 g (0,23 g atom) nátrium 150 ml metanollal készült oldatához 46,6 g (0,2 mól) 3-oxo-nafto [2, l-d]izotiazolin-l, 1-dioxidot adunk, majd az alkoholt alaposan ledesztilláljuk. A maradékot 50 ml vízmentes dimetilszulfoxidban felvesszük, 10 perc alatt 23,2 g (20 ml; 0,25 mól) klóracetont csepegtetünk hozzá, és 112 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, majd 2 1/2 óra hosszat 120°-on tartjuk. Ezután részben vákuumban kidesztilláljuk a dimetilszulfoxidot a reakciókeverékből, a maradékhoz külső hűtés közben hozzáadjuk 25 g nátriumacetát 250 ml vízzel készült oldatát, és alaposan összekeverjük. A kicsapódott anyagot leszűrjük, és vízzel és kevés jéghideg etanollal mossuk. A kapott 52,3 g (90%) nyers terméket (op. 163—165°) a továbbiakban közvetlenül felhasználhatjuk. A tiszta, cím szerinti termék etanolból való átkristályosítás után 164-165°on olvad. b) 3-Acetil-4-hidroxi-2H-nafto[2, l-e]-l, 2-tiazin- 1,1-dioxid 4,7 g (2,04 g atom) nátrium 125 ml etanollal készült 30°-os oldatához hozzáadunk 28,9 g (1,0 mól) 2-acetonil-3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-l, 1-dioxidot. A reakciókeveréket keverés közben 2 óra hosszat 27 55°-on tartjuk, majd 15 percig visszafolyatás közben forraljuk. Lehűlés után 350 ml 9%-os sósavval megsavanyítjuk, a szilárd anyagot kiszűrjük, és jéghideg 50%-os etanollal mossuk. Etanolból átkristályosítva 15,6 g (54%), cím szerinti terméket kapunk. Olvadáspontja 191-192°. c) 2H-Nafto[2, l-e]-l, 2-tiazin-4(3H)-on-l, 1-dioxid-etilénketál 14,5 g (0,05 mól) 3-acetil4-hidroxi-2H-nafto[2, 1- -e]-l, 2-tiazin-l, 1-dioxid, 15,5 g (0,25 mól) vízmentes etilénglikol és 0,3 g p-toluolszulfonsav keverékét 250 ml benzollal 150 óra hosszat vízleválasztó alkalmazásával visszafolyatás közben forraljuk. A reakciókeverékhez az 50. és 100. óra elteltével újabb 6,2 g etilénglikol és 0,15 g p-toluolszulfonsavat adunk. A lehűlt oldathoz 250 ml benzolt adunk, közömbös pH-ig mossuk, majd bepároljuk; eközben 4,8 g ketál (A frakció) kristályosodik ki. Az anyalúgot bepároljuk, a maradékot 250 g kovasavgélt (Merck-féle kovasavgél, szemcsenagysága 0,5-0,2 mm) tartalmú oszlopon 9:1 arányú toluol-aceton-eleggyel eluálva tisztítjuk. Az eluátumokból további 10,8 g ketált (B frakció) nyerünk. Aceton és izopropanol elegyéből átkristályosítva összesen 11,6 g (80%), cím szerinti terméket kapunk. Olvadáspontja 202-204°. d) 2-Metil-2H-nafto[2, l-e]-l, 2-tiazin-4(3H)-on-l, 1- -dioxid-etilénketál 150 ml izopropanol, 44 ml n nátriumhidroxid-oldat és 36 ml víz elegyében feloldunk 11,6 g (0,04 mól) 2H-nafto[2,l-e]-l, 2-tiazin-4(3H)-on-l, 1-dioxid-etilénketált, és keverés közben hozzácsepegtetünk 14,2 g (0,1 mól) metiljodidot. A reakciókeveréket éjjelen át állni hagyjuk, a kivált kristályokat kiszűrjük, 2 :1 arányú izopropanol-víz-eleggyel mossuk, és vákuumban megszárítjuk. 11,6 g (95%), cím szerinti terméket kapunk. Olvadáspontja 169-171°. e) 2-Metil-2H-nafto[2, l-e]-l, 2-tiazin-4( 3HJ-on•1, 1-dioxid 10,7 g (0,35 mól) 2-metil-2H-nafto[2, 1 -e]-1, 2-tiazin4(3H)-on-l, 1-dioxid-etilénketál 200 ml metanollal és 200 ml 9%-os sósavval készült szuszpenzióját 30 percig visszafolyatás közben forraljuk, majd vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot metilénkloridban felvesszük, közömbös pH-ig mossuk, majd újra szárazra pároljuk. Etanolból átkristályosítva 6,3 g (69%), cím szerinti terméket kapunk. Olvadáspontja 192-193°. 51. példa N-(3-Klór-fenil)4-hidroxi-2-metii-2 H-nafto [2, 1-e ]-1,2-tiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid Készül az 50. példával analóg módon 2-metil-2H-nafto[2, l-e]-l, 2-tiazin4(3H)-on-l, 1-dioxidból és 3-klór-fenilizocianátból. Olvadáspontja bomlás közben 248-249°. Az 50. példával analóg módon állítjuk elő a következő vegyületeket: a) N-(2- Fluor-fenil)4-hidroxi-2-metil-2H-iiafto [2, 1- -e]-l, 2-tiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid Készül 2-metil-2H-nafto[2, 1 -e]-l, 2-tiazin4(3H)-on-1, 1-dioxidból és 2-fluor-fenilizocianátból. Olvadáspontja bomlás közben 240—243°. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14
