174520. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 4-hidroxi-2H-nafto(2,1-e)- 1,2-teazin-3-karboxi-amid-1,1-dioxidok előállítására
174520 26 n) 4-Hidroxi-2-metil-N-(5-metil-3-izoxazolin)-2H- nafto[2, 1-eJ-l, 2-tíazin-3-karboxamid-l, 2-dioxid Készül 4-hidroxi-N-(5 -metil-3-izoxazolin)-2H-nafto [2, 1-eJ-l, 2-tiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxidból és metiljodidból. Olvadáspontja bomlás közben 253°. 46. példa 2-Etil-4-hidroxi-N-fenil-2H-nafto[2, l-e)-l, 2-tiazin-3- -karboxamid-1,1-dioxid Készül a 44. példával analóg módon 4-hidroxi-N-fenil-2H-nafto[2, 1 -e]-1, 2-tiazin-3-karboxamid-l, 1- -dioxidból és etiljodidból. Hozam: 52%. Olvadáspontja 245—247°. 47. példa 4-Hidroxi-N-fenil-2H-nafto[2, l-e]-l, 2-tiazin-3-karboxamid-1,1-dioxid 1,6 g (,003 mól) nátriummetilátot összekeverünk 3,66 g (0,01 mól) 3-oxo-nafto[2, 1-d]izotiazolin-2- -ecetsavanilid-1, 1-dioxiddal (op. 238—240°), hozzáadunk 50 ml vízmentes terc-butanol, majd nitrogén bevezetésével, keverés közben 15 percig 100°-ra előmelegített olajfürdőn melegítjük. A reakciókeveréket gyorsan lehűtjük, 200 ml jeges vízbe keverjük, a csapadékot kiszűrjük, és kevés vízzel utánamossuk. A hideg szűre déket kétszer 100 ml éterrel kirázzuk, és az éteres kivonatokat eldobjuk. A vizes fázist híg sósavval 4 pH-ra állítjuk be, és a kivált terméket 150 ml 1:1 arányú etilacetát-éter-elegyben felvesszük. Ezt a szerves fázist vízzel, majd nátriumhidrogénkarbonátoldattal és újra vízzel kirázzuk, nátriumszulfát felett megszárítjuk, és bepároljuk. A maradékot etilénkloridból átkristályosítva 0,2 g, cím szerinti terméket kapunk. Olvadáspontja 262-263°. A kiindulási vegyületet a következőképpen állítjuk elő: a) 3-Oxo-nafto[2, l-d]iz° tiazolin-2-ecetsavanilid-l, 1-dioxid 5,4 g (0,1 mól) nátriummetiláthoz 30 ml vízmentes dimetilszulfoxidban 22,0 g (0,094 mól) 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-l, 1-dioxidot adunk, hozzácsepegtetünk 18,7 g (0,11 mól) klórecetsavanilid 30 ml vízmentes dimetilszulfoxiddal készült oldatát, és a reakciókeveréket 2 óra hosszat 120—130°-on keverjük, majd 11 g nátriumacetátot tartalmazó 150 ml vízbe öntjük, és nuccson leszívatjuk. A szűrőn maradt terméket vízzel mossuk, és etilacetátból átkristályosítjuk. 19 g (55,3 %), cím szerinti terméket kapunk. Olvadáspontja 238-240°. 48. példa N-(3-Klór-fenil)-4-hidroxi-2H-iiafto[2, l-e]-l, 2-tiazin-karboxamid-1,1-dioxid Készül a 47. példában analóg módon 8,0 g (0,02 mól) 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetcav-(3-klór-anilid)-l, 1-dioxidból (op. 214°) és 3,2 g (0,06 mól) nátriummetilátból 74 ml terc-butanolban. Etilénkloridból átkristályosítva 0,5 g terméket kapunk. Olvadáspontja 253°. A 3-oxo-nafto[2, l-djizotiazolin-2-ecetsav-(3-klór-anilin)-!, 1-dioxidot a 47a) példával analóg módon 25 állítjuk elő klórecetsav-(3-klór-anilid)-ból. Hozam: 66%. Az etilacetátból átkristályosított termék olvadáspontja 214°. 49. példa 4-Hidroxi-N-(3-tolil)-2H-nafto[2, l-e}-l, 2-tiazin-3- -karboxamid-1,1-dioxid A 47. példával analóg módon állítjuk elő 7,60 g (0,02 mól) 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetsav-{3-toluidid)-l, 1-dioxidból (op. 175°) és 3,2 g nátriummetilátból. Etilénkloridból átkristályosítva 0,52 g terméket kapunk. Olvadáspontja bomlás közben 245°. Analóg módon állítjuk elő a következő vegyületeket: a) N-(2-Fluor-fenil)-4-hidroxi-2H-nafto[2, l-e]-l, 2- tiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetsav-(2-fluoranüid)-l, 1-dioxidból. b) N-(3-Fluor-fenil)-4-hidroxi-2H-nafto[2, l-e}-l, 2- -tiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetsav-(3-fluoranüid)-l, 1-dioxidból. c) N-(4-Fluor-fenil)-4-hidroxi-2H-nafto[2, l-e}-l, 2- -tiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d)izotiazolin-2-ecetsav-(4-fluoranilid)-l, 1-dioxidból. d) N-(3-Bróm-fenil)-4-hidroxi-2H-nafto{2, 1-eJ-l, 2- -tiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetsav-(3-brómanilid)-l, 1-dioxidból. e) 4-Hidroxi-N-(2-metoxi-fenil)-2H-nafto[2,1-e]-1,2-tiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetsav-(2-metoxianilid)-l, 1-dioxidból. f) 4-Hidroxi-N-(3-metoxi-fenil)-2H-nafto [2,1-e}-1, 2-tíazin-34carboxamid-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetsav-(3-metoxianilid)-l, 1-dioxidból. A kiindulási vegyületeket a 47a) példával analóg módon állítjuk elő: g) 3-Oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetsav-(3-toluidid)-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-l, 1-dioxidból és klórecetsav-(3-toluidid)-ból. Olvadáspontja 175°. h) 3-Oxo-nafto[2, 1 -d]izotiazolin-2-ecetsav-(2-fluor-aniüd)-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-l, 1-dioxidból és klórecetsav-(2-fluor-anilid)-ból. Olvadáspontja 217°. i) 3-Oxo-nafto[2, 1 -d]izotiazolin-2-ecetsav-(3-fluor-anüid)-l, 1-dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-l, 1-dioxidból és klórecetsav-(3-fluór-anilid)-ból. Olvadáspontja 222-224°. j) 3-Oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-2-ecetsav-(4-fluor-anäid)-l, 1 -dioxid Készül 3-oxo-nafto[2, l-d]izotiazolin-l, 1-dioxidból és klórecetsav-(4-fluor-anilid)-ből. Olvadáspontja 222°. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13
