174427. lajstromszámú szabadalom • Elektrofényképészeti film

7 174427 8 2000 Volt körüli értékre emeli vagy még ennél is nagyobbra, ami sokszorosa az anyag telítési feszült­ségének. Ez a feszültség természetesen nem halad­hatja meg a fényvezető felület átütési értékét. A koronát így alkalmazva, a találmány fényvezető felületének feszültsége 40 vonal mentén emelkedik a kívánt csúcsértékre, a másodperc törtrésze alatt, az ábra 0.5 másodpercnek mutatja. Mihelyt a koro­na jelenség abbamarad, az elem még sötétben van, a kisülés azonnal megkezdődik, a meredek 42 vonal mentén, ami az A görbe kisülési szakaszán rövid, a 32 folyamatos görbével jelzett intervallum­nak felel meg. Bármely alkalmas időpontban, mondjuk egy-század másodperccel ezután, a fényve­zető rétegre exponálunk valamely vetített képet, vagy valamely más formájú sugárzott energiát, pél­dául röntgensugarat. Az expozíciós idő egészen rövid lehet a kisülési görbe meredeksége miatt, ami az elektronoknak a felületről történő könnyű eltá­­volíthatóságára utal. A megvilágítatlan, úgynevezett fekete kisülési görbe 44 szaggatott vonal mentén folytatódik, és ez a telítési szintet sokkal a feltöl­tési feszültség alatt éri el. míg a megvilágított kisülési görbe 46 vonalnak megfelelő görbe mentén folytatódik, egészen a háttér feszültség értékéig. Látható ebből, hogy a folyamat milyen gyorsan lebonyolítható, így a találmány elektrofényké­­pészeti filmjét nagysebességű felvételekre, vagy ehhez hasonló célokra is alkalmazhatjuk. Az ilyen nagysebességű elektrofényképészeti film egyik nagy előnye az, hogy a korona jelenség alkalmazható olyan fényvezető felületre, amire már expozíció történt azaz megvilágítás alatt* és az előhívót akkor alkalmazzuk, amikor a kívánt feszültséget elértük. Ez gyakorlatilag magasabb feszültségérték lehet mint a 42 görbén mutatott pont, lehet akár 48 csúcspont is. Ha most meggondoljuk a valóságban használt feszültségeket, mivel a találmányban alkalmazott fényvezető réteg igen vékony, a tényleges feszült­ség, ami a 48 csúcspontot jelenti, nem magasabb kb. 50—60 voltnál. Az egyéb feszültségek úgyszin­tén arányosan kisebbek, ezáltal a találmányhoz szükséges fényképező berendezés egyszerűbb konst­rukciójú. A háttér feszültség például néhány volt a találmány esetén, míg 30—50 volt hagyományos xerografikus lemez esetén. A hasznosított feszült­ségtartomány a találmány szerinti elektrofényké­pészeti filmnél jelentősen kisebb, mint a hagyomá­nyos xerografikus eljárásokban használt legalacso­nyabb értékek. Az 1., 2. és 3. ábrák a találmány szerinti 10 elektrofényképészeti film metszetét ábrázolják, ahol a méretek túlzottak és nem is arányosak, hogy könnyebb legyen magyarázni a 10 elektrofényké­pészeti film részeit. Mindhárom esetben megtalál­ható a 16 hordozó, a fényvezető 12 bevonat és a kettő között elhelyezkedő ohmikus vezető 14 réteg. Az 1. ábrán látható 18 kontaktus az ohmi­kus 14 réteghez csatlakozik, mivel a fényvezető 12 bevonat mérete valamivel kisebb, így valamennyit szabadon hagy a 14 rétegből. A 20 nagyfeszültségű forrás és a 21 korona generátor áramköre a fel­­töltő áramkört jelöli, aminek célja a fényvezető 12 bevonat villamos feltöltése. A 2. ábrán látható, hogy a 14 réteg egy részét képező, vagy valamely vezető anyagból, például alumíniumból kialakított vezető 22 elem van a film szélén kiképezve, ezzel biztosítjuk a 14 réteg­gel a kontaktust. A 3. ábrán ezt vezető 24 elem­mel valósítjuk meg, amit visszahajlítunk a 16 hor­dozó alsó oldalán. A 22 vagy 24 elem jó érintke­zést biztosít a 14 réteggel, és a szóban forgó vastagságban könnyen készíthető hordozástűrőnek. Az alapvető felépítés három elemét porlasztó eljárással egyesítjük, valamilyen megfelelő nyomású vákuum-kamrában. A hordozót célszerű a kívánt méretre vágni a bevonatok felvitele előtt, vagyis mielőtt átmenne az első kamrán, ahol a 14 réteg­nek a 16 hordozóra való felvitele történik. Ettől eltérő az az eljárás, amikor mind a porlasztás előtti hordozó elemet tároló szerkezet, mind a porlasztás után hordozót tároló szerkezet a kamrában van. A második vagyis a fényvezető 12 bevonat porlasz­tása ezután az előzőhöz hasonlóan történik. A 18 kontaktus, vagy a 22, illetve a 24 elemek vákuum­párologtatással vagy porlasztással és/vagy maszkolás­sal vihetők fel, rendszerint mielőtt a 14 réteget és a 12 bevonatot felvinnénk. A 12 bevonat a 10 elektrofényképészeti film legfontosabb eleme, mivel elsősorban ez szabja meg mindazon fizikai és funkcionális jellemzőket, amik a találmányt a korábbi megoldások fölé helyezik. A fényvezető 12 bevonat anyag olyan fényve­zető keverék vagy ötvözet, amely a leírt tulajdon­ságokat megtestesíti. Az a két példa, amit koráb­ban említettünk, n-típusú kadmium-szulfidot (CdS), illetve cink-indium-szulfidot (ZnIn2S4) tartalmaz. Eltérő anyagok is felhasználhatók a 12 bevonat kialakítására, például Si3N4, ZnS, Sb2S3, As2S3, GaAs, CdSe, ZnSe és esetleg még mások is. Ezek különböző adalékanyagokkal alkalmazhatók. A fel­használható anyagok jellemzőit az alábbiakban tár­gyaljuk: 1. Az anyag minden esetben teljesen szervetlen, mikrokristályos szerkezetű és néhány ezer Angst­rom vastag. A korábban alkalmazott fényvezető rétegek vagy lemezek sokkal vastagabbak, ennél­fogva nem túl hajlékonyak és nem átlátszóak. A korábban alkalmazott anyagok nagymértékben tar­talmaztak műgyanta kötőanyagot és egyéb anyago­kat, amik növelték azok opálos jellegét, és általá­ban vákuumtechnikai eljárással kellett készíteni őket azért, hogy elkerülhető legyen a kristályoso­dás, mivel nagy kristályok a réteget töredezővé teszik. A 12 bevonat vastagsága célszerűen 3500 Angströmnél kisebb, de 5000 Angströmig elmehe­tünk vele. Az elektronok és lyukak vezetését ilyen vékony rétegen keresztül semmi nem akadályozza. Ezen anyagok legalább egyikének kristályszerkezete függőleges irányítású, vagyis merőleges arra a felü­letre, amire a réteget felvitték, ezt az alkalmazott porlasztási eljárás eredményezi. Az elért flexibilitás egy példájaként, ha a felvi­tel 0,127 mm vastag flexibilis poliészter lapra tör­tént, a találmány elektrofényképészeti filmjét 6,3 mm átmérőjű hengerre fel lehet csavarni anél­kül, hogy megtörne vagy megsérülne. Az a tulaj­donság, hogy néhány mm átmérőjű henger köré 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents