174373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-nitro-9-[omega-(szubsztituált-amino)-alkil-amino]-akridinek és sóik előállítására
5 174373 6 11. In vivo módszerek [Magnus R. [Jeske I.: Farmakologierne metody badania leków, PZWL arsa (1955) 343. old.] Crocker-féle egérszarkoma (Sa—180) növekedés gátlása A kísérlet elvégzéséhez körülbelül háromhónapos korú és 25 g-os súlyú egereket használtunk. Ezeket beoltottuk a (Sa-180) naoplazma egy metszetével, majd csoportokra osztottuk az egereket. Az első csoport, a kontroll csoport 10 egérből áll és 2-4 „gyógyított”-csoport egyenként 7 egérből áll. A megfelelő dózisokban vizsgált vegyületeket intraperitoneálisan adagolhatjuk, előzőleg megállapítjuk a maximális tolerancia-dózist. A vegyületek daganatellenes hatásának elbírálásához elfogadták azt a kritériumot, mely szerint megállapítják a kontroll egerek daganatainak átlagsúlya és a vegyületekkel kezelt egerek daganatainak átlagsúlya közötti százalékos különbséget figyelembe véve a toxikus hatásokat. Azokat a vegyületeket fogadtuk el hatásosnak, melyek legalább kétszer gátolták 40%-nál nagyobb mértékben a daganatokat, viszont nem idézték elő az egerek elpusztulását (kettőnél több egér nem pusztult el) és az átlagsúly nem csökkent 4 g-nál többel. Az egyes vegyületeket többször is megvizsgáltuk in vivo, így a C-846 kódszámú l-nitro-9-(izopropilamino-propil-amino)-akridin-dihidrokloridot 24-szer vizsgáltuk és azt találtuk, hogy a Crocker-szarkoma (Sa—180) növekedését a dózistól függően a következőképpen gátolta: 0,2-0,4 mg/kg dózisnál a gátlás 67—81%. A C—846 kódszámú vegyület, azaz az 1-nitro-9-(etilamino-propil-amino)-akridin-dihidroklorid a Crocker-szarkomát (Sa—180) 0,2 mg/kg dózisnál 48%, 49% és 57%-ban gátolta. A biológiai hatást részletesen farmakológiai eredményekkel támasztjuk alá. Ezek eredményeképpen 72 óra alatt a C—846 készítményre a következő LDS0 értékeket kaptuk egéren és patkányon (mg/kg). i. v. p. o. egér 2,2 ± 0,1 126,2 + 24,7 patkány 0,95 ± 0,1 126,7 ± 17,8 Meghatároztuk még egéren és paktányon a maximális tolerancia-dózist mg/kg-ban: [Behrena B., Karber G., — J. Perkai: Matematyka Ma przyrodników i rolników, PWN Varsó, (1963) 138. oldal]. 1. V. p. 0. egér 1,85 27,21 patkány 0,63 75,04 A készítmény nem hatott a nyulak és macskák artériális vérnyomására, továbbá légzésműködésére 10mg/kg-ig terjedő intraperitoneális adagolás esetén. 2 mg/kg dózistól kezdődő intravénás injekciós adagolás jelentéktelen múló hipotóniát okozott, melyet ösztönös és mély légzés-gyorsulás kísért. 8 mg/kg-nál nagyobb dózis hatására múló változásokat tapasztaltunk az elektrokardiogramban, a pitvar-kamrai és az intraventrikuláris vezetőképességben zavarok léptek fel, azaz a PG szelvény meghosszabbodott és a ORS-komplex kitágult. Nyulak és patkányok letális dózisa (körülbelül 15 mg/kg (i. v.) permanens hipotóniát és légzési zavarokat okoz, ami egészen a légzés elakadásához is vezethet. [Jeske 7.: Farmakologierne metody badania leków, PZWL, — Varsó, (1955)]. Az in vivo és in vitro rendszerben a készítmény spazmolitikus hatást is mutatott. Tengerimalac és nyúl izolált vékonybél modellen (előbbi esetben a koncentráció 5 x 1 CT6, utóbbi esetben lCTs-ig) az izomfeszültség csökkenését és a spontán hosszanti bélmozgás csökkenését figyeltük meg. In vivo vizsgálat esetén a nyúl és a macska vékonybelén és a húgyhólyag izomburkán figyeltünk meg ilyen hatást, ha készítményt több, mint 5 mg/kg dózisban adagoltuk be intravénás injekciós úton. A készítmény nem mutatott semmiféle hatást a központi idegrendszerre, 1/10 LD50 dózisig egéren nem befolyásolta a hipnotikus szerek hatását (például luminál, klorál-hidrát), sem pedig a görcsokozószerekét (Cardiazol, sztrichnin). Ilyen dózisban nem befolyásolta lényegesen az egér spontán vagy mesterségesen kialakított motoros aktivitását sem. [TherL.: Pharmacologische Methoden (1949).] A májfunkciós vizsgálatok [Alat-Alamin aminotranszferáz, AspAt-aszparagin aminotranszferáz, sav és lúgos foszfatázok (Reitman S.: Frankel S.: Amer. Jour. Clin. Pathol 1957. 28, 56 és Kind P.: King E.: Jour. Clin. Pathol. 1954. 7. 322 (a timol zavarosság teszt) Kokot F.: Metody badani laboratoryjnych stosowanych w klinice)] sem mutattak patológiás zavarokat. Csak a sav-foszfatáz aktivitásában mutatkozott egy kis jelentéktelen növekedés, de az is csak a legnagyobb dózis hatására és csak hosszabb idő múlva jelentkezett. Vesekísérleteket is végeztünk (kreatinin ürítőképesség, érgomoly-szűrőképesség) és ezek sem mutattak eltérést a normálistól [Kokot F.: Metody badani laboratoryjnych stosowanych w klinice PZWL Warsaw ( 1969) 24. 30.] Azt sem tudtuk kimutatni, hogy a készítmény hatott volna a vénás vérre (leukocita vagy eritrocita vérrendszer, trombocita, hematokrit, hemoglobin) vagy a csontvelő vérképző rendszerre (rutin módszer). A harmadik hónapban azonban találtunk bizonyos elhúzódást a vér koagulációs idejében. A nyirokrendszerben hisztológiailag kimutattuk, hogy a szaporító központok mennyiségében és a kis limphociták (immunitást okozó nyiroksejtek komponensei) mennyiségében csökkenés áll be. A csírahámban és tapasztaltunk néhány degeneratív zavart, a here működésében, az ondóképződésben zavarok jelentkeztek, csökkent a spermasejtek (spermatozoa) sejtek száma, valamint a bélhám hámlása és a mirigy szerkezet sorvadása is bekövetkezett. A belső szervek más mikroszkopikus változást nem mutattak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
