174325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoesav-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
3 174325 4 általános képletű vegyületek bizonyultak megfelelőnek. A II általános képletben a szubsztituensek jelentése a következő: T* hidrogén- vagy halogénatom, előnyösen klórvagy brómatom, W’karboxil-csoport, ennek észtere vagy sója, X* fenil-csőport, amely tetszés szerinti helyzetben R, Rí és R2 szubsztituenst tartalmazhat, mimellett R hidrogénatom, halogénatom, rövidszénláncú alkil-, 1-10 szénatomos alkoxi-, rövidszénláncű alkeniloxi-, rövidszénláncú alkoxialkoxi-, fenoxi-, amino-, rövidszénláncú alkilamino-, anilino-, vagy trifluormetil-csoport, R, és R2 egymástól függetlenül hidrogénatom,* halogénatom, rövidszénláncú alkil- vagy alkoxi-csoport, vagy valamely III általános képletű gyűrűrendszer, amelyben R3 hidrogénatom, vagy metilcsoport, R, hidrogén-atom, halogénatom, alkil- vagy alkoxi-csoport, a —CONH-csoporthoz méta- vagy para-heiyzetben és A 2—3 szénatomos alkenilen-csoport, vagy valamely IV általános képletű kinolin-csoport, amelyben R5 hidrogénatom, halogénatom, metilvagy metoxi-csoport, vagy valamely V általános képletű tiofén-csoport, ahol Ré és R7 egymástól függetlenül hidrogénatom, halogénatom, alkil- vagy rövidszénláncú alkoxi-csoport, valamely VI vagy VII általános képletű csoport, — ahol Rg rövidszénláncú alkil-, R9 halogénatom, előnyösen klór- vagy brómatom - Y* kémiai kötés vagy 1—3 szénatomos alkilén-csoport, Z’ hidrogénatom, halogénatom, rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxi-, alkoxialkoxi-, vagy rövidszénláncú alkeniloxi-csoport —, Az előbbi felsorolásban az alkil- vagy alkenil-csoport, valamint az alkoxi-, alkénoxi-, alkoxialkoxi- és alkilamino-csopoitok alkilrésze egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-csoportokból áll. A tapasztalatok szerint a legjobb hatékonyságot a legfeljebb 6 szénatomos származékok képviselik. A halogénatom az előbbi értelemben klór- vagy brómatom, azonban ha X’ fenilcsoportot jelent, akkor fluoratomot is jelenthet. A megfelelő jódszármazékok szintén hatékonynak bizonyultak, alkalmazásuk azonban kevésbé célszerű. Az Y’ szubsztituens előnyös esetben 2 szénatomos szénhidrogénlánc, amely szintén alkil-csoporttal lehet helyettesítve. Ilyen csoportként a -CH2-CH2- valamint a -CH(CH)3 -CH2 -csoport előnyös. Kevésbé előnyösek a többi egyenes vagy elágazó szénláncú legfeljebb 3 szénatomos szénhidrogén-csoportok. A találmány szerinti eljárás az előbbi vegyületek előállítására azzal jellemezhető, hogy a) egy VIII általános képletű amino-vegyületet valamely X’ COOH általános képletű sav reakcióképes származékával - ahol a szubsztituensek jelentése a fenti — reagáltatjuk és adott esetben a formil-csoportot lehasítjuk, vagy b) W’ szubsztituensként karboxil-csoportot tartalmazó II általános képletű vegyületek előállítására egy IX általános képletű vegyület V szubsztituensét — ahol V szubsztituens alkoxikarbonil vagy acil-csoport és a többi szubsztituens jelentése a fenti - e szubsztituenst hidrolízissel vagy oxidációval karboxil-csoporttá alakítjuk át, vagy c) Z’ szubsztituensként az alkoxi- vagy alkeniloxi-csoport, illetve X’ szubsztituensként alkoxivagy alkenil-csoportot tartalmazó II általános képletű vegyületek előállítására valamely XII általános képletű vegyület — ahol a szubsztituensek jelentése a fenti — hidroxil-csoportjait alkilezzük, vagy d) W’ szubsztituensként karboxil-csoportot tartalmazó I általános képletű vegyületek előállítására valamely XIII általános képletű nitron-vegyületet — ahol a szubsztituensek jelentése a fenti - előnyösen redukálással savamiddá alakítunk. és adott esetben a kapott vegyületből a benzoesavat felszabadítjuk vagy a kapott szabad savat benzoesav-észterré vagy benzoesav-sóvá alakítjuk. Az a) eljárásváltozatban alkalmazott amino-származékok ismert vegyületek vagy az analóg vegyületek előállításánál szokásos eljárásokkal különösebb nehézség nélkül előállíthatok. Az aminovegyületeket, előnyösen bázisok jelenlétében, egy X’-COOH általános képletű sav reakcióképes származékával előnyösen ilyen sav halogenid-, anhidrid-, kevert anhidrid-, azid- vagy észter-származékával reagáltatjuk. A b) eljárásváltozatban alkalmazott kiindulóanyagokat úgy állítjuk elő, hogy valamely XIV általános képletű vegyületet - ahol Y’, V és Z’ szubsztituens jelentése a fenti — valamely X’CO—általános képletű csoport bevitelével acilezünk vagy például valamely XV általános képletű vegyületet - ahol X’, Y’ és Z’ jelentése a fenti - acilezünk. A fenti vegyületek a V szubsztituens jellegétől függően alkalmasan megválasztott reakciókkal a találmány oltalmi körébe tartozó vegyületekké alakíthatók át. Ilyen reakció a hidrolízis, például ha V jelentése amid, hidrazid, nitril, savhalogenid vagy ketosav. Oxidativ \ átalakítást például akkor végzünk, ha V szubsztituens alkohol-, aldehid- vagy acil-csoportot jelent. Ha V szubsztituens halogénatom, akkor ezt Grignard-reakcióval karboxil-csoporttá alakíthatjuk át. A c) reakcióváltozat szerint a hidroxil-csoportok éterezését ismert módon végezzük például akként, hogy a hidroxil-csoportot dialkilszulfáttal, illetve alkil- vagy aralkilhalogeniddel reagáltatjuk. A II általános képletű, X’ szubsztituensként fenil-csoportot tartalmazó, de a fenil-csoportban amino-csoporttal helyettesített származékok a megfelelő nitro-származékokból redukcióval készíthetők. A találmány szerinti vegyületek vércukorcsökkentő tulajdonságát úgy állapítjuk meg, hogy a vegyületeket, ahol magát a savat, ennek sóit vagy észter-származékait 10—400 mg, előnyösen körülbelül 100 mg/kg testsúly dózisban normál takarmányon tartott házinyulaknak beadjuk, és a vércukorszintet hosszabb időn keresztül a Hagedorn-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
