174324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzil-pirimidinek előállítására

3 174324 4 jelentése a fenti — valamely (Va) általános képletű vegyületben - ahol Z jelentése a fenti - levő R8 csoportot — mely képletben R8 jelentése -NHR4, -N=C(R)2, -N=CHOR3, -NHCHO, -NHCOOR3, -NR3COOR3, -N(R3,R4), -N=CHR vagy ftál­­imido-csoport, ahol R jelentése alkil-, alkenil- vagy aril-csoport, R3 és R4 jelentése a fenti, R9 jelentése amino-, pirrolo-csoport, -NHR3, —N(R3)2 vagy valamely R8 csoport - hidrolízissel vagy hidrogenolízissel amino-csoporttá vagy -NHR3-csoporttá alakítunk. Eljárásunk a) változata szerint egy (Ha) vagy (Hb) általános képletű vegyületet guanidinnel kon­denzálunk. A (Ilb) általános képletű vegyületekben Y kilépő csoportot jelent, mely előnyösen valamely alábbi csoport lehet: éter-csoportok, pl. kis szén­atomszámú alkoxi-csoportok (pl. metoxi-, etoxi-cso­­port), tioéter-csoportok, pl. kis szénatomszámú alkiltio-csoportok, vagy primer vagy szekunder aminokból leszármaztatható amino-csoportok. Az amino-csoportok a) primer alifás, aralifás, vagy aromás aminokból (pl. kis szénatomszámú alkil­­amino-, benzilamino-, arilamino-, pl. naftilanüno-, különösen a fenil-gyűrűben adott esetben egy vagy több halogén-, kis szénatomszámú alkil- vagy kis szénatomszámú alkoxi-helyettesítőt hordozó fenil­­amino-csoport), vagy b) szekunder alifás, aromás vagy heterociklikus aminokból származtathatók le [pl. N,N-di-(kis szénatomszámüj-alkilamino-, N-(kis szénatomszámú)-alkil-N-arilamino-, pl. N-metil-N­­-fenil-amino-csoport, melynek fenil-gyűrűje adott esetben egy vagy több halogénatommal, kis szén­­atomszámú alkil- vagy kis szénatomszámú alkoxi­­-csoporttal helyettesítve lehet, pirrolidino-, piperi­­dino-, piperazino-, morfolino-csoport stb.]. Az amino-védőcsoport különösen előnyösen fenilamino­­-csoport (anilino-csoport) lehet. A (Ha), illetve (Ilb) általános képletű vegyületek és guanidin reakcióját önmagukban ismert módsze­rekkel végezhetjük el (lásd 594 131, 671 982 és 746 846 sz. belga szabadalmi leírások), pl. valamely oldószerben (pl. valamely alkanolban, mint pl. metanolban, etanolban vagy dimetilformamidban, dimetilszulfoxidban, N-metil-pirazolonban) kb. 25—200 °C-on, előnyösen 50—170°C-os hőmérsék­leten dolgozhatunk. A (Ilb) általános képletű kiindulási anyagok a fenti reakciókörülmények között a tautomer (Ile) általános képletű vegyületekből (ahol R1, R2, Z és Y jelentése a korábbiakban megadott) in situ is képezhetők. A (Ilb) és (IIc) általános képletű vegyületek cisz- vagy transz-izomerek vagy izomer­­-keverék alakjában lehetnek jelen. Eljárásunk b) változata során a hidrogenolízissel amino-csoporttá alakítható R8 csoport pl. karbo­­benzoxiamíno-csoport lehet. Az előző csoportok amino-csoporttá történő átalakítását katalitikus hidrogénezéssel (pl. hidro­génnel palládium/szén katalizátor jelenlétben, vala­mely alkoholban, pl. metanolban, 10—50 °C-on, előnyösen szobahőmérsékleten) hajthatjuk végre- A hidrolitikus úton amino-csoporttá vagy —NHR3 csoporttá alakítható R8 csoport pl. az alábbi lehet: -NHR4, —N=CHR, -N=C(R)2, -N=CHOR3,-NHCOOR3, -NR3COOR3, -N(R3R4) és ftál­­imido-csoport, ahol R jelentése alkil-, alkenil- vagy aril-csoport és R3 és R4 jelentése a korábbiakban megadott. A fenti csoportok hidrolízisét előnyösen savas közegben, pl. vizes vagy vizes-alkoholos ásványi savakkal, pl. sósavval végezhetjük el. Az -NR3COOR3, -NHCOOR3 és -NHCHO csoportot alkálikus hidrolízissel alakíthatjuk át. A lúgos hidrolízist vizes vagy vizes-alkoholos (metanolos) lúgokkal végezhetjük el. A ftálimido-csoportot előnyösen hidrazinolízissel alakíthatjuk amino­­-csoporttá. Az eljárás b) változata szerint olyan (I) általá­nos képletű vegyületeket kapunk, melyekben R1 jelentése amino-csoport vagy -NHR3 csoport, R2 jelentése amino-, pirrolo-, -NHR3 vagy —N(R3)2 csoport és Z és R3 jelentése az előzőekben megadott. Az egyes eljárás-változatoknál alkalmazott kiin­dulási anyagokat — amennyiben előállításuk nem ismert - a példákban, valamint az alábbiakban ismertetett módszerekkel analóg módon állíthatjuk elő. A (Ilb) és (IIc) általános képletű vegyületeket a (VII) és (VIII) általános képletű vegyületek reak­ciójával állíthatjuk elő (mely képletekben R1, R2, Z és Y jelentése a fent megadott). A kondenzációt erősen alkálikus közegben végezhetjük el (594 131 és 746 846 számú belga szabadalmi leírás). A (Ila) általános képletű vegyületeket a (Ilb) általános képletű vegyületekből alkohol-addícióval állíthatjuk elő. Az (I) általános képletű vegyületek antibak­­teriális hatásúak. E vegyületek a bakteriális dihidro­­folát-reduktázt gátolják és • szulfonamidok (pl. szulfizoxazol, szulfadimethoxin, szulfamethoxazol, 4-szulfanilamido-5,6-dimetoxi-pirimidin, 2-szulfanil­­amido-4,5-dimetil-pirimidin, vagy szulfakinoxalin, szulfadiazin, szulfamonomethoxin, 2-szulfanilamido­­-4,5-dimetil-izoxazol) és a fólsavbioszintézisben résztvevő más enzim-inhibitorok (pl. pteridin-szár­­mazékok) antibakteriális hatását potencírozzák. Az egy vagy több (I) általános képletű vegyüle­tet és szulfonamidot tartalmazó kombinációkat a humángyógyászatban orálisan, rektálisan vagy pa­­renterálisan alkalmazhatjuk. Az (I) általános kép­letű vegyület és szulfonamid aránya tág határokon belül változtatható és általában kb. 1 :40 és 5 :1, előnyösen kb. 1:1 és 1 :5 közötti érték (a fenti mennyiségek súlyrészekben értendők). így pl. egy tabletta 80 mg (I) általános képletű vegyületet és 400 mg szulfamethoxazolt, gyermek­­gyógyászati tabletta 20 mg (I) általános képletű vegyületet és 100 mg szulfamethoxazolt, a szirup (5 ml-enként) 40 mg (I) általános képletű vegyü­letet és 200 mg szulfamethoxazolt tartalmazhat. Az (I) általános képletű vegyületek kifejezetten magas antibakteriális hatásukkal, illetve szulfon­­amidokkal együtt mutatott kifejezett szinergetikus hatásukkal és jó el viselhet őségükkel tűnnek ki. Az alábbi kísérletekkel az (I) általános képletű vegyületek szulfonanüd-potencírozó hatását igazol­juk. Az 1. táblázatban a sulfamethoxazole (SMZ) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents