174323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(2,5-diszubsztituált -ciklopentil)-4- cisz-hepténsav-származékok előállítására

11 174323 12 Vérnyomáscsökkentő hatás: egység-adag: 1-1000 jug előnyösen 1— 100 fig parenterálisan (i.v.) napi adag: 1- 10 mg Orális beadás esetén: egység-adag: 0,5—1000 mg előnyösen 1 - 500 mg orálisan napi adag: 1 mg -10g A gasztro-intesztinális (gyomor-béltraktusbeli) za­varok gyógykezelésére történő alkalmazásban az adagolás ugyanolyan lehet, mint a vérnyomás­­csökkentő hatás esetében. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik: megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra korlátozva. A kiindulási anyagok előállítása A 2-(l,3-dioxa-2-ciklopentil)-etil-bromidot G. Büchi és H. Wuest — J. Org. Chem. 34, 1122 (1969) - szerint állítjuk elő, majd Wohl — Chem. Ber. 39, 1952 (1906) - módszeréhez hasonló módon, 60 rész etanol és 40 rész víz elegyében, 2 mól-ekvivalens kálium-cianid hozzáadásával, kata­litikus mennyiségű kálium-jodid jelenlétében 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Az így kapott 3-(l,3-dioxa-2-ciklopentil)-propionit­­rilt (fp o,6 Hgmm; 68-69 °C) benzolban, etilén-tio­­glikollal, bórtrifluorid-éterát hozzáadásával forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, a reakcióelegy­­nek a szokásos módon történő feldolgozása útján 3-(l ,3-ditia-2-ciklopentil)-propionitrilt kapunk, fp-0,5 Hgmm : 124-126 °C. A 4-benziloxi-butanolt Butler, Reufrew és Clapp - Am. Soc. 60, 1472 (1938) - szerint állítjuk elő, majd a Bennett és Hock — J. Chem. Soc. (London), (1927) 476 - által leírt módon alakít­juk át 4-benziloxi-butil-kloriddá. 1. példa 7-Benziloxi-l -(1,3-ditia-2-ciklopentil)­­-heptán-3-on 2,5 g magnézium (0,103 mól) és 20 g (0,101 mól) 4-benziloxi-butilklorid 50 ml dietiléterben 5 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazásával történő forralása útján Grignard-oldatot állítunk elő. Az így kapott Grignard-oldathoz hozzácsepeg­tetjük 12 g (0,076 mól) 3-(l ,3-ditia-2-cildopentiI)­­-propionitril 50 ml dietiléterrel készített oldatát, majd az elegyet argon-légkörben 18 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Lehűlés után 200 ml diklór-metánt és jeges vizet adunk a reakcióelegyhez, majd sósavval 1 pH-értékre sava­nyítjuk és 15 percig keverjük az elegyet. A szerves oldószeres fázist ezután elkülönítjük, vízzel mossuk és bepároljuk. A maradékot 200 ml aceton és 50 ml metanol elegyében oldjuk és 25 ml 2 n sósavoldat hozzáadásával szobahőmérsékleten 4 óra hosszat keverjük. Az oldószereket vákuumban el­párologtatjuk, a maradékot diklór-metánban oldjuk, az oldatot 2 n nátrium-karbonát-oldattal egyszer, majd vízzel kétszer mossuk, vízmentes magnézium­­-szulfáttal szárítjuk és bepároljuk. A maradékot vákuumban desztilláljuk. A kapott l-(l,3-ditia-2- -ciklopentil)-7-benziloxi-heptán-3-on 0,3 Hgmm nyo­máson 205-207 °C-on forr. Hozam: 18,2 g (74,5%). 2. példa 7-Benziloxi-3-oxo-oktanál 44g (0,135 mól) 7-benziloxi-l-(l,3-ditia-2-ciklo­­pentil)-heptán-3-ont 1 liter acetonban 47 g (0,275 mól) réz(II)-klorid-dihidrát és 44 g (0,57 mól) réz(II)-oxid hozzáadásával, nitrogén-légkörben 1 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alkal­mazásával, majd a kivált rézsókat kiszűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékot éterben oldjuk, 2 n sósavoldattal kétszer, majd vízzel háromszor mossuk, szárítjuk az oldatot és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot vákuumban desztilláljuk, az így kapott 7-benziloxi­­-3-oxo-oktanál 0,5 Hgmm-nyomáson 185—192 °C-on forr. Hozam: 21,6 g (64%).. 3. példa 2-(3-Benziloxi-propil)-2-ciklopentenon 30,8 g nyers 3-oxo-7-benziloxi-oktanált 100 ml diizopropilészterben oldunk és 500 ml n nátrium­­-hidroxid-oldattal 50 °C hőmérsékleten, nitrogén­­-légkörben, vibrációs keverővei alaposan keverjük. A szerves fázist azután elválasztjuk, a vizes fázist 200 ml éténél extraháljuk, az éteres fázisokát egyesítjük, vízzel mossuk, szárítjuk, bepároljuk és a maradékot desztilláljuk. Az így kapott 2-(3-benzil­­oxi-propil)-2-ciklopentenon 0,5 Hgmm nyomáson 175-180 °C-on fon. Hozam: 26,5 g (90%). 4. példa 2-(3-Benziloxi-propil)-3-ciano-ciklopentanon 47,8 g (0,208 mól) 2-(3-benziloxi-propil)-2-ciklo­­pentenont 200 ml metanolban oldunk, 41,5 g (0,64 mól) kálium-cianidot adunk hozzá, majd szobahő­mérsékleten, keverés közben, 1 óra alatt hozzá­csepegtetjük 15 g (0,25 mól) jégecet 25 ml meta­nollal készített oldatát. 1 órai keverés után további 4 g (0,066 mól) jégecetet csepegtetünk hozzá és még 1 óra hosszat keverjük. Ez idő elmúltával már vékonyréteg-kromatogrammon nem mutatkozik rea­­gálatlan kiindulási anyag. Ekkor 100 ml 2n nát­­rium-hidroxid-oldatot és 900 ml jeges vizet adunk hozzá, az elegyet 200—200 ml dietilétenel három-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents