174250. lajstromszámú szabadalom • Bitumenszóró berendezés
3 174250 4 Mind a hagyományos fix szóróhidaknál, mind az újabb típusú, változtatható szélességű szóróhidaknál komoly problémát jelent a fúvókák eldugulása. A fúvóka ugyanis a bitumen természetéből adódóan a környezet hőelvonása következtében minden leállítás után eldugul. Ilyenkor a folyamatos szórás érdekében melegítésre, illetve a fúvókáknak kemény csőszerű tárggyal történő kitisztítására van szükség. További problémát jelent, ha a fúvókába menet közben bitumenrög kerül. Ez ugyancsak elzárja a fúvókát, és a tisztítást csak a szórás leállítása után lehet elvégezni. A fúvókák eldugulásával kapcsolatos problémák így mindig jelentős üzemidőkiesést, bitumenpazarlást és adott esetben technológiai problémát is eredményeznek. A fúvókák tisztántartására, illetve üzem közben történő tisztítására ez ideig nem találtak megfelelő megoldást. A kiszórandó bitument a tartályból minden ismert berendezésnél szivattyú szállítja a szóróhídhoz. A szivattyú meghajtása általában külön robbanómotorról, mechanikus sebességváltón keresztül történik. Ismertek olyan berendezések is, amelyekben a szivattyú meghajtását a hordozó gépjármű sebességváltójához csatlakozó mellékhajtóműről biztosítják, mechanikus erőátvitel segítségével. Az ilyen berendezések mechanikus sebességváltót is tartalmaznak. A sebességváltók fokozat nélküli váltást nem tesznek lehetővé. A kiszórt bitumen egyenletes mennyiségének biztosítására a fenti megoldás nem megfelelő. A fúvókán kiáramló bitumenmennyiség ugyanis függvénye a bitumen nyomásának. A bitumen nyomása viszont üzem közben állandóan változik, a tartályban levő bitumen mennyiségének változása, a szóróhíd méretének változása, és ezzel a fúvókák összes keresztmetszetének változása, vagy az egyes fúvókák eldugulása, illetve áramlási keresztmetszetének változása következtében. A fenti megoldással ily módon a technológia által megkívánt miiómális és maximális mennyiség közötti, fokozat nélküli beállításra nincs lehetőség. A külön robbanómotorról történő meghajtással a probléma kiküszöbölhető, azonban ez a megoldás jóval nagyobb méretű berendezést eredményez, és igen költséges. Ezen túlmenően a külön motor működtetéséhez külön üzemanyagra van szükség, és a hibaforrások száma a robbanómotor, valamint a hozzátartozó váltó mű jellegénél fogva erősen megnövekszik. Ezenkívül a berendezés szabályzása is bonyolultabb, és csak bizonyos határokon belül végezhető el. A felületegységre kiszórt bitumen mennyiségének állandó értéken tarthatóságát jelentős mértékben befolyásoló tényező még a bitumen tartályt hordozó gépjármű sebességének, illetve a motor fordulat számának változása. A jelenleg alkalmazott bitumenszóró berendezéseken az egyenletes sebesség betartása érdekében úgynevezett kézigáz van beépítve. Ennek segítségével a gázadagolás állandó értéken tartható, illetve szükség esetén kézzel korrigálható. A sebesség ellenőrzésére, illetve a pontos sebességmérésre alkalmaznak néhány újabb bitumenszóró berendezésen úgynevezett ötödik kereket, amely külön fordulatszámlálóval van ellátva. A kézigázzal történő beállítás során a terep emelkedéséből, illetve süllyedéséből származó sebességváltozást, és ezzel a kiszórt bitumen mennyiség változását általában nem veszik figyelembe. Ha ezeket a változásokat a kézigáz segítségével korrigálni kívánják, a gépjármű vezetőjének a teljes üzemidő alatt különleges intenzitással kell figyelni. Ez az üzemi körülmények között azonban nem érhető el, így az egyszer előre beállított gázadagolástól nem szoktak eltérni. Ismert olyan megoldás is (lásd például az 1 658 422 számú NSZK közzétételi iratot), ahol a bitumenszórás egyenletességét az ötödik kerék segítségével oly módon oldják meg, hogy az ötödik kerékhez jeladóként fogaskerékszivattyú van csatlakoztatva. A fogaskerékszivattyú a gépjármű sebességével arányos jelet szolgáltat és a kiszórást végző hidraulikus motor a bitumen nyomását ennek függvényében változtatja. A kiszórt bitumen területegységre vonatkoztatott mennyisége ily módon viszonylag állandó értéken tartható. Hátránya azonban a megoldásnak, hogy bonyolult hidraulikus rendszert igényel a feladat megoldásához. Ennél jelentősebb hátránya azonban az, hogy a bitumenszórás nem állandó nyomású bitumennel történik, ami több nehézséget is okoz. A nem stabil bitumennyomás következtében a berendezés beállítása és kezelése meglehetősen bonyolult. A felületegységre kiszórt bitumen mennyiségét ugyanis a gépjármű sebességének és a bitumen nyomásának függvényében többváltozós rendszerből kell meghatározni. Ennek megfelelően a szórási táblázatok is rendkívül bonyolultak. Ahhoz, hogy a kiszórt bitument egyenletesen tudjuk a bevonandó felületen elosztani, igen fontos, hogy a szóróhíd az adott felülethez képest mindig állandó magasságban helyezkedjen el. Ez a hagyományos megoldásoknál nyilvánvalóan nem érhető el, minthogy a tartályhoz rögzített szóróhíd szint magassága a tartályban levő bitumen mennyiségétől, a gépkocsi terhelésétől, a tömlők keménységétől és ezenkívül számos egyéb tényezőtől függ. Az újabb típusú berendezéseken a szóróhíd magassága már állítható. A magasság állítását oly módon lehet elvégezni, hogy a már említett ötödik kerék magasságváltozását regisztrálják, és a kerék süllyedését, illetve emelkedését lámpa jelzi. Ekkor kézi működtetéssel változtatható a szóróhíd magassága. Ennek a megoldásnak számos hiányossága van. Az ötödik kerékkel történő szabályzás ugyanis torzít, minthogy az utat csak egy vonal mentén tapogatja le, és így a kerék haladási vonalába eső kiálló kövek, vagy egyéb egyenetlenségek indokolatlan szabályozást eredményeznek. A kézi működtetés ezen túlmenően is nehézkes, és a kezelőtől nagy figyelmet igényel. Ha itt figyelembe vesszük még azt is, hogy a kezelő feladata lenne ezzel párhuzamosan a gépkocsi haladási sebességének állandó értéken tartása; nyilvánvaló, hogy a szabályzás ily módon nem valósítható meg. Fontos szerkezeti egysége még a bitumenszóró berendezéseknek a tartályban levő bitumen melegítésére alkalmazott égő. Ez valamennyi ismert berendezésben olajégő, amelybe az olaj a gépkocsin levő olajtartályból légnyomás segítségével jut d. Az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
