174237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers pirolízisbenzin finomítása aktivált derítőfölddel
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174237 Bejelentés napja: 1977. XI. 30. (TI—259) Nemzetközi osztályozás : ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IV. 28. B 01 D 15/06 B 01 D 53/10 CIO G 25/04 Megjelent: 1980. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Fülöp János 16,5%, Keresztessy Zsolt 34%, oki. vegyészek, Tiszai Kőolajipari Vállalat, Nyirboçdàny, Major Béla oki. vegyész, 16,5%, Leninváros Leninvaros, Gyöngyössy Lajos ölel. vegyészmérnök, 20%, Dr. Vámos Endre oki. vegyész, 13%, Budapest Eljárás nyers pirolízisbenzin finomítására aktivált derítőfölddel 1 A találmány tárgya javított eljárás benzinek hőbontásakor keletkező nyers pirolízisbenzin finomítására promotorokat tartalmazó, aktivált derítőfölddel. A szakirodalom terjedelmesen foglalkozik a benzinek hőbontásával és az így kapott termék további feldolgozásával, illetve hasznosításával. Bland, W. F. és Davidson, R. L. [Petroleum Processing Handbook 3/1—3/152. oldal; kiadó: McGrow—Hill Book Company, New York—San Francisco—Toronto—London—Sydney (1967J] szerint az alkalmazott eljárások közül a leggyakoribb a 780 °C-on vízgőz jelenlétében végzett hőbontás, amelynek során hűtéskor válik ki a „nehéz kátrány”, a gáztermékek olajos mosásával pedig a .könnyű kátrány” és a C5-frakciónak nevezett anyag. A két kátrány hasonló összetételű (nagy aromás tartalmúak), lényeges eltérés a végforrpontjukban van. A két kátrányfrakciót a Cs-frakcióval keverve dolgozzák fel. A pirolízisbenzinben levő és állás közben polimerizációra hajlamos labilis vegyületek, főleg a diolefinek eltávolítására, illetve stabil vegyületekké való átalakítására hagyományosan általában redesztillációs, termikus polimerizációs eljárásokat, illetve foszforsavas, kénsavas, cink-kloridos és derítőföldes kezelést alkalmaznak. Legmodernebb a folyamatos katalitikus hidrogénezési eljárás, amely azonban rendkívül költséges, ezért alkalmazása csak nagy kapacitású és folyamatos üzemekben gazdaságos. Ennek az eljárásnak további hátránya, hogy a megvalósításához használt berende- 174237 2 zés felújítása és a katalizátorcsere hosszabb időt vesz igénybe. Nyilvánvalóan gazdaságtalan lenne az a megoldás, ha a katalitikus hidrogénező berendezés üzemelési 5 szünetének idejére a folyamatos termelés biztosítása érdekében egy ugyanolyan tartalékberendezést helyeznének üzembe. A folyamatos termelés érdekében célszerűbb a klasszikus eljárásokat, ezek közül is elsősorban a Gray-kamrás módszert, az Osterstrom-mód- 10 szert, vagy az ellenáramú derítőföldes finomítást alkalmazni. Ezeket a módszereket a következő közlemények ismertetik: Bland, W. F. és Davidson, R. L.: Petroleum Processing Handbook 3(61—3); 3(124-3); 3(125-3); 6(6-6) és 14(20-14) oldal Ikiadó: 15 McGraw-Hill Book Company, New York-San Francisco—Toronto—London—Sydney (1967), Library of Congress Catalog Card No. 64—66 366]; Ref. Nat. Gas. Manufacture 79 (1931. december); Oil and Gas Journal 41, 33—36 (1942); Kalichewsky, V. A. és 20 Stagner, B. A.: Amer. Chem. Soc. Monograph. No. 63 [kiadó: Reinhold Publ. Col, New York (1933)]. Az ismertetett eljárások közös hátránya, hogy a pirolízisbenzin finomításához vagy nagy nyomást, vagy magas hőmérsékletet kell alkalmazni, és az eljá- 25 rás során a felhasznált nyersanyag egy része használhatatlan melléktermékké alakulva veszendőbe megy. A Chemical Abstracts 59, 357g (1963) referátum eljárást ismertet pirolízisbenzin finomítására savval aktivált és hőkezelt derítőföld alkalmazásával. A refe- 30 rátum szerint a derítőföldet első lépésben sósavval
