174210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-aril-2-(1-imidazolil)-etil-éterek és-tioéterek előállítására

5 174210 6 szerészeti gyakorlatra tekintettel kiválasztott gyógy­szerészeti hordozóval készült keverékben kerülnek beadásra. Például szájon át, kötőanyagként ke­ményítőt vagy laktózt tartalmazó tabletták for­májában, vagy kapszulákban, egyedül vagy kötő­anyagokkal készült keverékben, vagy ízesítőanya­gokat vagy színezőanyagokat tartalmazó elixírek vagy szuszpenziók formájában adhatók be. Injek­tálhatok parenterálisan, például intravénásán, intra­­muszkulárisan vagy szubkután. Parenterális beadásra legjobban steril vizes oldat formájában használ­hatók, amely más anyagokat is tartalmaz, például elegendő sót és glukózt, hogy izotóniássá tegyék az oldatot. Embereknél történő orális vagy parenterális be­adás esetén, az várható, hogy a találmány szerinti gombaölő vegyületek napi dózis-szintje a jelenleg használatban levő gombaölő szerekéhez hasonló lesz, például 0,5—50 mg/kg (megosztott dózisok­ban) ha parenterális úton adjuk be, vagy 2—200 mg/kg (megosztott dózisokban), ha orális ütőn adjuk be. így a napi négyszeri orális adago­lására szánt tabletták vagy kapszulák a hatóanyag­ból 30 mg-tól 3 g-ig terjedő mennyiséget tartalmaz­hatnak, míg a parenterális beadásra szánt dózisegy­ségek a hatóanyag 10 mg-tól 1 g-ig terjedő mennyi­ségét ta*.olmazhatják. Az orvosnak minden esetben meg kell határoznia a megfelelő dózist, amely a legalkalmasabb az illető páciens részére, és ez az illető páciens korától, súlyától és reagálásától füg­gően változhat. A fenti dózisok általános példák. Természetesen előfordulhatnak egyedi esetek, ahol magasabb vagy alacsonyabb dózis-mennyiségek szükségesek, és ezek is a jelen találmány oltalmi körébe tartoznak. Az I általános kénletű gombaölő vegyületek hüvelylabdacs vagy pesszárium formájában is alkal-I. ti la általános ké mázhatok, vagy helyüeg krém, kenőcs vagy hintő­por formájában. Például bekeverhetők polietilén-gli­­kol vagy paraffinolaj vizes emulziójából áló krémbe, vagy bekeverhetők, 1 és 10% közötti 5 koncentrációban, fehér viasz vagy fehér vazelin alapú kenőcsökbe a szükséges stabilizátorokkal és tartósítószerekkel együtt. Az alábbi 1-13. példák a találmány szerinti I általános képletű új vegyületek előállítási példái: 10 1. példa 1,5 g (5,8 mmól) l-(2,4-diklór-fenil)-2-(l-imidazo­­lil)-etanol 10 ml vízmentes tetrahidrofuránnal ké­szült oldatát adagoljuk 0,39 g (80%-os olajos disz- I5 perzió, lómmól) nátrium-hidrid 10 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához, és 90 percig 70 °C-ra melegítjük. Az elegyet jégben lehűtjük, és 1,16 g (8,8 mmól) 2-klórmetil-tiofén vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatát adjuk 20 hozzá. Az elegyet 70 °C-on melegítjük 3 órán át, és éjszakán át szobahőmérsékleten hagyjuk kever­­tetni. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot 200 ml vízmentes éterrel kevertetjük. Az éteres oldatot celiten szűrjük, és sósavgázzal 25 telítjük, mire olaj válik le, amely éténél és etil­­acetáttal eldörzsölve megszilárdul. A szilárd termé­ket kiszűrjük, és aceton és di-izo-propil-éter elegyé­­ből átkristályosítjuk. Finom, fehér kristályokként 0,63 g (31%) l-[2,4-diklór-/3-(2-tienil-metoxi)-fen- 30 etil]-imidazol-hidrokloridot kapunk, olvadáspontja 153-154°C. Az analízis eredménye a Ci6Hi4Cl2N2OS • HC1 összegképletre: számított: C = 49,3%, H = 3,9%, 35 N = 7,2%, talált: C =49,2%, H = 3,8%, N = 7,3%. iblázat pletű vegyületek Példa Y Olvadás­pont (°C) Analíziseredmények % (elméleti értékek zárójelben) 2. 3-tienil-123-124 C 49,3, H 3,9, N 7,4 (C 49,3 H 3,9 N 7,1) 3. 2,5-diklór-3-tienil-177-181 C 41,9 H 2,8 N 6,5 (C 41,9 H 2,9 N 6,1 4. 5-klór-2-tienil-164-167 C 45,0 H 3,4 N 6,9 (C 45,3 H 3,4 N 6,6) 5. 2-klór-3-tienil-142-144 C 43,3 H 3,4 N 6,4 *(C 43,4 H 3,6 N 6,3) 6. 3,5-dibróm-2-tienil-168-170 C 35,1 H 2,4 N 5,2 (C 35,1 H 2,4 N 5,1) 7. 3,4,5-triklór-2-tienil-187-190 C 39,1 H 2,8 N 5,7 (C 39,0 H 2,5 N 5,7) 8- 2-bróm-5-klór-3-tienü-191-193 C 37,9 H 2,8 N 5,7 +(C 37,5 H 2,8 N 5,5) x hidrát + hemihidrát

Next

/
Thumbnails
Contents