174206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zöld növényi léből a citoplazma fehérjefrakció elválasztására

MAGTAB nepkoztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS 174206 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1975. XI. 14. (NE-558) A 23 J 1/14 Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1974. XI. 15. (49494/74) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1980. V. 31. Feltalálók: Horisberger Marc biokémikus, Mt-Pelerin, Svájc, Olofsson Mats mérnök, Astorp, Svédország Szabadalmas: Société des Produits Nestle S.A., Vevey, Svájc Eljárás zöld növényi léből a citoplazma fehéijefrakció elválasztására 1 A találmány tárgya eljárás zöld növényi léből a citoplazma fehérjefrakció elválasztására. A növényi fehérjék kétféle forrásból nyerhetők, az egyik fehétjeforrás a mag, másik pedig a külön­böző fehérjetartalmú növények levélzete. A mag- 5 fehérje, így a szója- és földimogyoró-fehérje például az élelmiszeriparban nagy mennyiségben alkalmazás­ra kerül, a zöld pigmentet (klorofillt) tartalmazó levélfehéijét azonban - elsősorban színe miatt - nagyobb mennyiségben nem alkalmazzák. Számos 10 eljárás vált ismeretessé színtelen növényi fehérje extrakciójára, ezek egyike sem eredményezett azon­ban minden tekintetben kielégítő ipari eljárást. A 3 823 128 számú USA-beli szabadalmi leírás­ban zöld növényi léből a fehérje frakciót két 15 lépésben választják le oly módon, hogy 55—70 °C­­« melegítik rövid ideig, majd hirtelen 40-45 °C-ra lehűtik, a kloroplaszt fehérjefrakciót és a növényi színezékanyagokat a lipidekkel együtt elválasztják, a citoplazma fehétjefrakció pedig oldatban marad. 20 Azt találtuk, hogy szilárd, nem színtelen cito­­plazmafehérjefrakció, választható el vizet, zöld fe­hérjefrakciót és egyéb komponenseket tartalmazó anyagokból egyszerű technológia segítségével, amelynek során a pigmenttartalmú kloroplaszt fe- 25 hérjefrakciót szelektív módon kicsapjuk, az elvált ®°plazma fehérjefrakciót pedig oldatban tartjuk. A találmány szerinti eljárás citoplazma fehérje- J*"*0 elválasztására zöld növényi léből azzal jd­­iemezhető, hogy a léhez kitozánt savas oldatban 30 2 adunk, a flokkulálódott kloroplaszt fehérjecsapadé­kot a vizes oldattól elválasztjuk és az utóbbiból a citoplazma fehérjefrakciót ismert módon melegítés­sel vagy savanyítással kicsapjuk. A kitozán poli-0-(l-4)-2-amino-2-dezoxi-D-glükóz, amelynek képlete (C6HuN04)n, ahol n:l-nél nagyobb szám. A találmány szerinti eljárásnál kiindulási anyag­ként használt zöld növényi anyag levélfehérje-for­­rásból kinyert víztartalmú oldat vagy lé, mimellett a levél megjelölés jelen esetben nem korlátozódik a növénynek kizárólag a levél részére, hanem a mag kivételével kloroplaszt és citoplazma-fehérjefrakciót tartalmazó más növényi részeket (szár, stb.) is magában foglal. A levélfehérje nyersanyagként tipi­kusan a lucernát, a répa fejrészét és a parajt említjük. Egyéb levélfehérjeforrás a következő nö­vényekből nyerhető: Atriplex hortensis, Ama­­ranthus caudatus, Chenopodium quinoa, Urtica di­­oica, Brassica napus, Brassica oleracea, Daitylis qlomerata, Helianthus annus és Vigna sinensis. A növényi lé vagy szuszpenzió rendszerint 2,5-10- súly% szárazanyagot tartalmaz, és annak nyersfe­hérje tartalma 25-50 súly%. A kitozán vízben gyakorlatilag oldhatatlan és a vizes fehérjeanyaghoz híg savas oldatban adagolha­tó. Savas oldat előállítására mind szerves, mind szervetlen sav alkalmas, beleértve az ecetsavat és a sósavat is. A kinyert fehérjét rendszerint emberi fogyasztásra alkalmazzuk, így az ecetsav alkalmazá-174206

Next

/
Thumbnails
Contents