174100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftalin- és kromán-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
9 174100 10 Azokat az I általános képletű vegyületeket, ahol R3 jelentése 1—4 szénatomos acilcsoport, és Rí és R2 jelentése hidrogénatomtól eltérő, azokból az I általános képletű vegyületekből állíthatjuk elő, amelyek képletében R3 hidrogénatomot jelent. Az előállítás az ezen a területen járatos szakember számára ismert, szokásos acilezési módszerekkel történhet, például úgy, hogy egy I általános képletű vegyületet, ahol R3 jelentése hidrogénatom, egy acil-halogeniddel, például acetilkloriddai reagáltatunk valamely inert oldószerben, például tetrahidrofuránban, valamely bázis, például nátriumhidrid jelenlétében. Azokat az I általános képletű vegyületeket, ahol R3 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, azoknak a megfelelő I általános képletű vegyületeknek az alkilezésével állítjuk elő, melyek képletében R3 jelentése hidrogénatom. Az alkilezést savas körülmények között, szokásos módon hajtjuk végre. Ez a módszer azonban a gyakorlatban nem tartozik a kedvelt módszerek közé, mivel számos melléktermék keletkezésével jár. A XI általános képletű vegyületek az A és B reakcióvázlatokkal szemléltetett módon állíthatók elő. Azokat az I általános képletű vegyületeket, amelyek képletében a szaggatott vonal egyes kötést jelöl, előállíthatjuk azoknak az 1 általános képletű vegyületeknek a redukciójával, amelyek a szaggatott vonal helyén kettős kötést tartalmaznak. A redukciót egy olyan redukálószerreJ hajtjuk végre, amely alkalmas a viniles kettős kötés redukálására. Alkalmas redukáló szerek leírása megtalálható például a 831 939 számú belga szabadalomban. A 831 939 számú belga szabadalmi leírás a találmány szerinti vegyületekkel szoros rokonságban levő vegyületek előállítását ismerteti, Rzenkívül illusztrálja az A és B reakcióvázlatokkal szemléltetett eljárásokhoz hasonló módon a megfelelő intermedierek előállítását is. A következő példák illusztrálják a találmányunk lényegét, anélkül azonban, hogy találmányunkat a példákra kívánnánk korlátozni. 1. példa 7-(2,3-Epoxipropoxi)-2,2-dimetil-4--fenilkromán 11,8 g (0,46 mól) 7-hidroxi-2,2-dimetil4-fenil-kromán, 11,7 g (0,093 mól) vízmentes káliumkarbonát, 50 ml epiklórhidrin és 50 ml vízmentes aceton elegyét visszafolyató hűtővel felszerelt edényben, állandó keverés mellett 6 órán át forraljuk, majd lehűtjük és szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, és a visszamaradt barna olajos anyagot éterben feloldjuk, vízzel mossuk és magnéziumszulfát felett szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után 13,56 g (95%) 7-(2,3-epoxipropoxi)-2,2-dimetil4- -fenilkrománt kapunk halvány-barna szilárd anyag formájában, melynek olvadáspontja etanolból végzett átkristályosítás után 82—85 °C. 2. példa 7-(2-Hidroxi-3-dimetilaminopropoxi)-2,2--dimetil-4-fenilkromán 6,1 g 7-(2,3-epoxipropoxi)-2,2-dimetil4-fenilkromán, 15 ml vízmentes dimetilamin és etanol elegyét szobahőmérsékleten állni hagyjuk, míg a vékonyréteg kromatográfiás mérések eredményei szerint a reakció teljessé vált. Ehhez általában körülbelül 2 órára van szükség. Az oldószert vákuumban eltávolítja 6,8 g (97%) 7-(2-hidroxi-3-dimetila minopropoxi)-2,2-dimetil4-feniikrománt kapunk, melyet hidroklorid-sója formájában kristályosítunk ki aceton-etanol elegyből. A kapott só olvadáspontja 210-215 °C. 3. példa 7-(2-Hidroxi-3-izopropilaminopropoxi)-2,2--dimetil-4-fenilkromán 6,35 g 7-(2,3-epoxipropoxi)-2,2-dimetil4-fenilkromán, 16 ml izopropilamin és 16 ml etanol elegyét visszafolyató hűtővel felszerelt edényben 2 órán át forraljuk. Az oldószert vákuumban eltávolítva 6,7 g (73%) 7-(2-hidroxi-3-izopropilaminopropoxi)-2,2-dimetil-4-fenilkrománt kapunk, melyet éter-etanol elegyből hidroklorid-sója formájában kikristályosítva a kapott só olvadáspontja 171- -174 °C. 4. példa 7-(2-Hidroxi-3-metilaminopropoxi)-2,2-dimetil-4-fenilkromán Ha a 2. példával analóg eljárás során 7-(2,3- -epoxipropoxi)-2,2-dimetil-4-fenilkrománt és metilamint reagáltatunk egymással, 7-(2-hidroxi-3-metilaminopropoxi)-2,2-dimetil4-fenilkrománt kapunk. A hidroklorid-só olvadáspontja, amelyre nézve a kihozatal 57%-os, 182—183 °C. 5—10. példa A 3. példa szerinti eljárást követve állíthatók elő a következő vegyületek is: 7-[2-hidroxi-3-(l-piperidino)-propoxi]-2,2- -dimetil4-fenilkromán és hidroklorid-sója, melynek olvadáspontja 190—192 °C, 7-[ 2-hidroxi-3-( 1 -morfolino)-propoxi]-2,2- -dimetil4-fenilkromán és hidroklorid sója, melynek olvadáspontja 170—171 °C, 7-[2-hidroxi-3-( 1 -pirrolidino)-propoxi]-2,2- -dimetil4-fenilkromán, melynek olvadáspontja 81-83 °C, 7-[2-hidroxi-3-(4-metil-l -piperazino)-propoxi]-2,2-dimetil4-fenilkromán és dihidroklorid-sója, melynek olvadáspontja 238—240 °C, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
