173986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyszilárdságú könnyű építőelemek előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. I. 23. (EI-666) 173986 Nemzetközi osztályozás: C 04 B 11/10, C 04 B 13/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. II. 29. Feltalálók: Szabadalmas: Peresztegi Dezső oki. építészmérnök 40%, Kovács László oki. gépészmérnök Építéstudományi Intézet. Budapest 50% 20%, Lipkovics György oki. gépészmérnök 20%, Gerle István építésztechnikus Heves megyei Tanácsi Építőipari 20%, mindnyájan budapesti lakosok. Vállalat, Eger 50%. Eljárás nagyszilárdságú könnyű építőelemek előállítására 1 A találmány eljárás nagyszilárdságú, könnyű építőelemek előállítására, amely építőelem kötőanyag, célszerűen gipsz, adalékanyag, valamint a kötést megindító folyadék, általában víz keverékéből oly módon készül, hogy a vízzel összekevert 5 száraz anyagot formázó térbe töltjük, majd a kötéshez szükségtelen ún. szabad vizet legalább részben a formázó térből eltávolítjuk. Az építőiparban az utóbbi évtizedben — főleg a házgyári és a könnyűszerkezetes építésmódok elter- 10 jedésével — egyre szélesebb körben alkalmaznak műanyaghabokat, farostot, azbesztcementet és gipszet olyan szerkezeti elemek előállításához, amelyeknek szigetelési vagy térelválasztási funkciót kell betölteniök. A szóbanforgó anyagok természetesen is teherhordó szerkezetekben is előfordulnak burkolatként vagy az építőelem egy vagy több rétegét alkotva. A térelválasztások és szigetelési feladatok terén korábban nagymértékben kedvelt műanyaghabokról 20 kiderült, hogy legtöbbjük anyagi tulajdonságait tekintve instabil, ami annyit jelent, hogy a levegő hatására elbomlásra vagy zsugorodásra hajlamos, és kb. egy évtized alatt hatékonyságának nagy részét elveszti. Kedvezőtlen emellett a műanyaghabok 25 gyúlékonysága is. Az elmondott okok miatt az utóbbi esztendőkben az érdeklődés egyértelműen a gipszbázisú építőelemek felé fordult, amelyekhez nagymennyiségű, természetes úton nyerhető alapanyag áll 30 2 rendelkezésre. Ezek földolgozása aránylag egyszerű, és a gipsz könnyen társítható különböző olyan adalékanyagokkal, amelyek térhatárolási, burkolási és hőszigetelési feladatok megoldására alkalmas építőelemek előállítását teszik lehetővé. A gipszbázisú építőelemek kedvező tulajdonságai közé tartozik, hogy a bennük megkötött kb. 26%-nyi víztartalom az építőelemek és a velük készített építmények számára aránylag nagyfokú tűzállóságot kölcsönöz. Az előnyös sajátosságok ellenére a gipszalapú építőelemeknek az eddigieknél fokozottabb elterjedését gátolja, hogy az építőelemek szilárdsága általában csekély. Kiváltképp repedésre és törésre hajlamosak, emiatt a tárolást és a szállítást rosszul tűrik, továbbá érzékenyek a nedvességfölvételre is. Ez utóbbi főleg azért kedvezőtlen, mert a fölszívott nedvesség hatására jelentősen csökken az elemek teherbíróképessége. A közelmúlt tapasztalatai szerint a gipsz kötőanyaghoz elegendő csupán vizet és duzzasztott perlitet hozzáadni, és az így előállítható keverék kis súlyú, de nagy szilárdságú és épületek hőszigetelésére alkalmas hőtechnikai paraméterekkel rendelkező jó építőanyagot eredményez. Nehézséget okoz azonban, hogy lényegében évezredek óta ismert gipszfelhasználási módszerek alkalmatlanok arra, hogy a szóbanforgó építőelemeket nagyüzemi módon nagy termelékenységgel lehessen gyártani. Az ismert módszerek esetében a gipsz kötőmyagot 60-90%-nyi vízzel keverik össze hígfolyós 173986
