173969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cink-kloridok folyamatos előállítására
173969 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. XII. 30. (BU—872) Nemzetközi osztályozás: C 01 G 9/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HI YATAL Közzététel napja: 1979. I. 27. Megjelent: 1980. II- 29. Feltalálók: Szabadalmas: Pál Ferenc oki. vegyészmérnök 5%, Csömyeföld, Fodor Lajos oki. vegyészmérnök Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest 7%, Gál Sándor oki. vegyészmérnök 14%, Pungor Ernő oki. vegyész 5%, Sztatisz (50%) és Minőség Vegyipari Szövetkezet, Janisz oki. vegyészmérnök 7%, Tömör Klára oki. vegyészmérnök 5%, Zolnay Jenő Budapest (50%). technikus 7%, Kálmán István technikus 17%, Mohai László technikus 16%, Budapest, Spenger István technikus 17%, Monor Eljárás és berendezés cink-kloridok folyamatos előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés cink-kloridok folytonos előállítására cinktartalmú alapanyagokból, előnyösen hulladékanyagokból. Ismeretes, hogy a cink-klorid és a cink-ammónium-kloridok, különösen a Zn(NH4 h CU vizes 5 oldatként vagy szilárd alakban számos iparágban kerül felhasználásra; mint marató, folyató, dezinflciáló, mercerező, vízelvonó stb. szer. E vegyületeket az ismert, szakaszos módszer szerint úgy állítják elő, hogy a cinket vagy cink-oxidot 10 feleslegben használt sósavban oldják, az oldatot szűrik, majd bepárlással cink-kloridot kapnak (Ullmanns Encyklopadie der technischen Chemie, 19. kötet, 138. o.). Cink-ammónium-klorid előállítása esetén az alapanyag sósavas oldása után az oldat- 15 hoz ammónium-hidroxidot és szükség szerint szilárd ammónium-kloridot kevernek. Cinktartalmú hulladékanyagból (horganysalakból, cinkporból, festékgyári cink-oxid hulladékból stb.) kiindulva a cink-klorid-tartalmú oldatokat tisztítani kell, ennek 20 leggyakrabban használt válozatánál az oldatot oxidál ószerrel (a 3 148 944 lajstromszámú amerikai szabadalom szerint például nátrium-kloráttal) kezelik, és a kivált vas(III)-hidroxidot is tartalmazó csapadékot szűrik. Az ismert szakaszos eljárások közös hátránya a hosszú reakcióidő, ezért a folyamat nem intenzifikálható. Emellett az állandó kémiai összetétel nem vagy csak igen körülményesen biztosítható, és a felhasznált nyersanyag cinktartalma teljesen nem 30 nyerhető ki. Az általában nyitott kádakban végzett kivitelezésnél további hátrány, hogy az eljárás a környezetet erősen szennyezi, mert egészségre ártalmas sósav, ammónia és finomeloszlású cseppekben cink-klorid kerül a levegőbe. Ezek az anyagok jelentős korróziós károkat is okoznak. Folyamatos eljárás csupán a cink-ammónium-kloridok alapanyagaként használható cink-klorid előállítására ismert. A 122 119 lajstromszámú indiai szabadalom szerint a nedvesített cinkdarabokat oszlopba töltik és sugárzással aktivált klórgázt vezetnek rajta keresztül, a keletkezett cink-klorid feloldására felülről vizet adagolnak. A 2 301 980 sz. német közzétételi irat olyan megoldást ismertet, amelynek során cinkolvadékba 450—560 °C száraz klórgázt vezetnek. Ezeknél az eljárásoknál hátrányos, hogy a szükséges magas hőmérséklet és a Idórgáz használata miatt különleges berendezéseket igényelnek, cink-ammónium-kloridok előállítása esetén pedig a befejező lépést még külön el kell végezni. A találmány olyan eljárásra és berendezésre vonatkozik, amelyek alkalmazásával a felsorolt hátrányok kiküszöbölhetők, és lehetővé válik a 25 kívánt összetételű egységes cink-ammónium-kloridok folytonos üzemű előállítása. A találmány alapja az a felismerés, hogy a cinktartalmú alapanyag viszonylag sűrű szuszpenziójához turbulens áramlású rendszerben tömény sósavat adagolva a teljes cinkmennyiség gyorsan 173969
