173968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcsok, habarcsalkotók előállítására

3 173968 4 gyakorolt hatásuk kellően nem tisztázott, ugyan­akkor a habarcsok kötőkomponenseire, majd a szilárdulás folyamatára a sok elektrolit jelenléte nem mutat előnyt. Célul tűztük ki, hogy a habarcsok kondíciójaví­tását, habarcsok, habarcsalkotók előállítását s a szervetlen kötőanyagkomponens hidratálását időben gyorsan > és jó hatásfokkal oldjuk meg. Kísérleteink során arra a nem várt meglepő eredményre jutottunk, hogy kavitációs és az aláb­biakban további behatások (ismertetésükre külön kitérünk) mellett a gyors kondíciójavítás anyagaink­nál elérhető. Ez az eljárás azért is meglepő, mert a technológiai folyamatokban, az üzemvitelben a szakembernek a lehetőség szerint maximálisan ke­rülnie kell a kavitációs teret, illetve magát a kavitációt. [Lásd Ullmann Enciklopédia X. kötet, 650. oldal és Römpp Kémiai Kislexikon (Bp. 1973) 469. oldal, valamint a Science J. (London), 2, 5. sz. 44—49. oldalán, Pearsall-Spencer: Cavi­tation c. cikkét ] A találmány értelmében úgy járunk el habar­csok, habarcsalkotók előállításánál gyors kondíció­javítás érdekében, hogy a szervetlen kötőanyagok, vázképző adalékok és víz felhasználásával natúr vagy színes kivitelezés mellett a szervetlen kötő­anyagkomponens hidratálásával végbemenő folya­mat lejátszatására az alkotó komponensek legalább egy részét vízadagolás mellett kavitációs térbe vezetjük és 0,1 30 percen keresztül történő ott tartás során kívánt esetben legalább tízezer rezgés­­szám/másodperc értéknek megfelelő nagyfrekvenciás és/vagy legalább 0,1 W/dm2 erősségű ultrahang hatásának tesszük ki, és abban az esetben, ha kötőkomponensként alkáliföldfémoxido(ka)t, elő­nyösen kalciumoxidot adunk a rendszerbe, akkor annak hidratálása során adalékként adott esetben a következő anyagok egyikét vagy többjét adjuk hozzá:- a földfém kationjával egyező, célszerűen in situ képzett sót legfeljebb 2,5%-ban,- 1-6 szénatomszámú trialkanolamint 0,01 2%-ban, zsírsav-poliglikolésztert, zsírsav-zsíralkohol-poli­­glikolétert 0,5-2%-ban,- huminsavat vagy humátot legfeljebb 1%-ban,- cellulózéter-származékot 0,1 -3%-ban,- aluminiumhidroszilikátot legfeljebb 2%-ban, ahol a %-os mennyiségeket a kötőkomponens száraz súlyára vonatkoztatjuk, majd a kapott elegyet homogenizáljuk. A találmány szerinti 1—6 szénatomszámú tri­­alkanolaminként a trimetanolamin, a trietanolamin, a tripropanolamin, a tributanolamin és az 5- valamint a 6-szénatomos alkoholoknak megfelelő aminok jöhetnek szóba. Kifejezetten előnyben részesítjük a trimetanolamint és a trietanolamint, alkalmazott mennyiségük 0,01-0,5% lehet elő­nyösen, de a 2%-ban megadott felső határérték is jól alkalmazható, az ezt meghaladó mennyiségek már nem mutatnak előnyt, bár még nem károsak. Cellulózéterszármazékként a metilcellulóz, az etilcellulóz, a hidroxietilcellulóz, a karboximetil­cellulóz és a karboximetilcellulóz-nátrium alkal­mazását tartjuk megfelelőnek. Mennyiségük a 0,1-3%-nak megfelelő, előnyben részesítjük a 0,1—2%-os tartományt. — Huminsav és a humátok szintén jó hozzáférhető anyagok, általában legfel­jebb 1%-ot használunk belőlük. Az alumíniumhidroszilikátok közül alkai masak a tisztított agyagféleségek, mint például a kaolin, a bentonitok, ez utóbbiak közül az aktivált bentoni­­tokat részesítjük előnyben, mint amilyen a nát­­rium-bentonit. Mennyiségük 0,2-2% közt mozog­hat, előnyös a 0,5—1,5%. A zsírsavpoliglikolészter s a zsírsav-zsíralkohol-poliglikoléter a kereskede­lemben ugyancsak jól hozzáférhető anyagok, me­lyeket 0,01—2%-ban célszerű alkalmaznunk. Az eljárás során a kavitációs tér hatását kiegé­szíthetjük nagyfrekvenciás hullámok alkalmazásával és/vagy ultrahang hullámok behatásával. A keze­lési idő a kavitációs térben való tartózkodási időnek felel meg, amely 0,1—30 percig terjedhet. Előnyösnek találtuk a 0,8-12 perces kezelési idő­­intervallumot. A nagyfrekvenciás hullámok rezgésszáma másod­percenként 10 000 vagy e feletti, előnyösnek tartjuk a 22 000-es értéket. Ultrahang hullámokként legalább 0,1 Watt/dm2 erősségű hullámokat alkalmazunk, előnyösen 0,8-10 W/dm2 erősségűeket alkalmazunk. Kavitációs teret például folyadékszivattyúk szo­kásos működtetésével hozunk létre. A szivattyúk teljesítménye tág tartományok közt lehet, elő­nyösen használhatjuk az 1 m3/perc-től 18 m3/perc szállítóteljesitménnyel rendelkező szivattyúkat, me­lyek fordulatszáma ugyancsak széles határok közt változhat, így például 140/perctől 3600/perc fordu­latszámok mellett működtethetjük azokat. Termé­szetesen az említett értékektől mind alacsonyabb, mind magasabb jellemző adatokkal bíró beren­dezések is alkalmazhatók. így habarcsok előállí­tásánál, alkáliföldfémoxidok hidratálásánál előnyö­sen alkalmazhatók a 100 liter/perc - 6000 liter/perc teljesítményű szivattyúk. Alkalmazhatunk külön e célra készített berendezéseket is, ilyenek lehetnek például a szivattyú járókerekének és/vagy belső ház terének módosításával készült berendezések, me­lyeknél a kavitációs tér megnövelésre került. Erre azért kerülhet például sor, mert a feldolgozásra kerülő anyagok, így többek közt a földfémoxidok égetettségi foka rendkívül változó, a közepesen, de különösen a keményen égetett meszek feldolgozá­sánál, hidratációjuk elősegítésénél kifejezetten elő­nyös a kavitációs tér megnövelése, célberendezések kialakítása. Ezen szerkezeti beavatkozások azonban nem képezik jelen találmány tárgyát. Általában említhetjük, hogy a szivattyúk, kevés kivételtől eltekintve, nem mentesek a kavitáció jelenségének felléptétől, s minden esetben be is következik, ha a működésben levő szivattyú szívási energiamagassága nem haladja meg a szivattyú kritikus energia magasságát, illetve kisebb annál, (azaz: HHbef<HH, vagy másként kifejezve: NPSHber< NPSH). Előzőekben már említett földfémek kationjával egyező sót vihetünk adjuvánsként a rendszerbe a földfémoxidok hidratációjához, mely sók a követ-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents