173968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcsok, habarcsalkotók előállítására
5 173968 6 kezűk lehetnek: kloridok, szulfátok és nitrátok, ezeket, lia in situ képezzük, akkor úgy járunk el, hogy a rendszerbe egyszerűen a megfelelő savakat, így sósavat, kénsavat vagy salétromsavat adagolunk a rendszerbe, de természetesen adliatunk tetszés szerint előre elkészített sót vagy sót és a megfelelő sav keverékét is. Tudvalevő, hogy a liabarcsok, a vakolatanyagok megmunkálhatósága messzemenően az alkalmazott mészhidrát alakíthatóságától függ. kívánatos olyan mészpépet biztosító eljárást létrehozni, amely alakíthatóbb, mint a régebbi eljárásokkal kapott anyagok. Ezért akkor, amikor víz jelenlétében a szilárd szárazanyag őrleményeit vagy fajtázott szemcséit összekeverjük, előnyös, ha a szemcsék hidratációjával egyidejűleg azok további szemcseapritása is megtörténik. Ezen felismerés alapján vezettük be találmányunk kidolgozásánál a kavitációs tér alkalmazását. A vizes közeg hőmérséklete széles határok közt változliat. előnyös a viz forráspontja és annak közelébe eső hőmérsékleti pontok alkalmazása. Ha esetleg hideg körülmények kozott - téli időben - kellene a folyamatot levezetnünk, akkor megfelelő fagyáspontcsökkentő szerek adagolását is előírhat j uk. A kavitációs tér, az ultrahang, a nagyfrekvenciás tér és az adjuvánsként előbbiekben körülírt kémiai ágensek pontos hatásmechanizmusát még nem ismerjük, tapasztalataink szerint azonban annyit már bizonyosra vehetünk, hogy növelik a szemcsék diszperzitását, a még hidratálatlan szemcsék mikropórusaiba való behatolás gyorsításával növelik a kifejthető hidratálást, mivel a hidrofil burok hamarabb alakul ki az egyes szemcsék körül, s így a folyamat lényegesen felgyorsul Eljárásunk előnyeit a következőkben foglalhatjuk össze: hagyományos habarcskészitésénél az egyes alkotók, de különösen például az oltott mész heterogén állapotban marad, így kotőképességének növelése ezideig nem valósulhatott meg. Ilyen masszák hígítással, keveréssel, darálással, nyírással történő lényeges feljavítása az eddigi tapasztalatok szerint eredménytelen maradt, melynek oka valószínűleg már az oltásra kerülő mészkő genetikai és égetési adottságaiban keresendő, ugyanis a benne levő kvarctartalom a szemcsék fellazítását lehetetlenné teszi. Ugyanakkor a hidratáciő csupán csak az egyes szemcsék felületén játszódik le, belsejükbe nem hatol be, melynek következtében például az oltás több óráig, a pihentetés, érlelés pedig több hétig eltart, s az utóbbiakhoz tároló medencék, azaz nagy helyszükséglet adódik esetenként komoly beruházási ráfordításokkal. - A habarcs, illetve maga az oltott mész is viszkozitását illetően gyenge, meszelésnél a falra csak kenéssel vihető fel (ecset, henger stb.) szaporasága is korlátozott. A találmány szerinti módszer teljesen homogén finom diszperziót biztosít, mely tökéletes hidratálást eredményez. Ilyen rendszer kötése, megszilárdulása gyorsan és hatékonyan megy végbe. Az eljárás lefolytatásánál a hely és időszükséglet nagyságrenddel lecsökken és energia költségmegtakarítás is elérhető. Oltás levezetése során nyert mész szemcsefinomsága lehetővé teszi, hogy szórópisztollyal is falra vihető. így használata a termelékenységet megsokszorozza. Szaporasága, de vizleadása is lényegesen jobb a hagyományos ütőn készült anyagokénál, s az oltott mész például 5 tixotróp tulajdonságban állítható elő Eljárásunk részleteit példákon keresztül világítjuk meg. 10 I. példa Égetett dolomitot 2 5 cm-es szemcsenagyságüra zúztunk, majd abból 100 sülyrészhcz 300 sülyrész vizet adva hidratáltuk. A képződött dolomithidrát 15 Mg(OH)2 és Ca(OHh keverékéből állt A minta másik analóg mennyiségét a hidratáciő tökéletessé tétele végett kavitációs téren bocsátottuk keresztül 0,1 perc tartózkodási idővel. A nyert anyagokat megvizsgálva megállapítottuk. 20 hogy kezeletlen dolomithidrát-pép szitamaradéka 0,2 mm-es szitán 0,98'!, míg a kavitációnak alávetett mintáé 07? volt. 25 2. példa Az 1. példa szerinti eljárást megismételjük égetett mésszel. A kezeletlen építési mész.pép szitamaradéka 0,2 mm-es szitán 0,92'í. a keze 30 lésnek alávetett mintáé 0'/!. A mész.pép egyébként az MSz 105/5 -70 követelményei szerint vizsgálva 36,27? kalciumhidroxid és 3,1'! magnéz.iumhidroxid tartalommal rendelkezett 35 3. példa Égetett meszet, cementet és vizet kevertünk össze 100:20:300 súlyarányban s az 1. példában 40 leírt módon jártunk el. Az analóg minta kavitációs térben való tartózkodásának idejét 25 percben szabtuk meg. Mindegyik anyaghoz párhuzamosan ezután hozzámértünk további szokásos adalékokat habarcskészítés céljából. A kavitációs hatást ért 45 minta tapadószilárdsága 227!-kai meghaladta az előkezeletlen habarcsét 4. példa 50 Porrá oltott meszet és vizet kevertünk össze 1 : 1,5 súlyarányban. A kapott elegyet megfeleztük, egyiket kezelés nélkül, a másikat pedig kavitációs téren vezettük át 3 perc tartózkodási idő mellett 55 A mintákat plaszticitás vizsgálatnak vetettük alá, amikor is a kezeletlen mészpép 150-es, a ka vitáit minta 420-as Emley-plaszticitás értéket mutatott. 60 5. példa Dolomitos meszet készítettünk az 1 , illetve 2. példában említettek szerint. A mész összes CaO ♦ MgO tartalma 80% volt. Oltási maradék 65 5 mm-es szitán 13,7%, szaporasága az MSz 3
