173941. lajstromszámú szabadalom • Belsőégésű motor
3 173941 4 széles körben elterjedni. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a forgó dugattyú a henger belső palástfelülete mentén bolygókerék módjára gördült körbe, és így a forgómozgás nyomatékának a motorból való kivezetése csak igen bonyolultan volt lehetséges. A találmány célja olyan forgódugattyús motor kifejlesztése, amely megőrzi az alternáló mozgást végző dugattyúval bíró motorokhoz képest a kedvezőbb hatásfokot, de kiküszöböli a korábban ismert forgódugattyús motorok fogyatékosságait. Feladata a találmánynak ezen belül annak megvalósítása is, hogy a forgómozgás nyomatékát a motorházból egyszerűen lehessen kivezetni, és ezáltal a korábbi hajtómechanizmusok számottevő leegyszerűsítését lehessen elérni. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a korábbi forgó dugattyús motorokkal ellentétben mód van arra, hogy a dugattyú helyett olyan dugattyúrendszert építsünk be a munkatérbe, amely a munkateret körülzáró henger geometriai tengelyével koaxiális tengely körüli forgásra és nyomatékának e koaxiálisán elhelyezkedő főtengelyre való közvetlen átadására képes. A felismeréshez tartozik az is, hogy a főtengely körül a dugattyúk egymást kiegyensúlyozó módon párosával helyezkednek el, és a főtengelyhez viszonyított radiális helyzetük folytán a főtengely és a henger belső palástfelülete közötti munkateret egymástól elzárt különálló terekké tudják fölosztani. Az ily módon részterekre fölosztott munkatérben tud lejátszódni a tüzelőszer beszívása, összesűrítése, robbanásszerű gyors elégetése, valamint az égéstermékeknek a munkatérből való kilökése. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti belsőégésű motor, — amelynek megbontható és egymáshoz tömítetten csatlakozó elemekből összeállított motorháza és a motorház belsejében elhelyezett égéstere van, az égéstér belsejében forgórész, valamint a forgórész által az égéstérből ciklikusan elkülönített munkatér helyezkedik el, melyben a forgórész által kiváltott kompressziók során gyújtógyertyával iniciált égés játszódik le —, oly módon van kialakítva, hogy a forgórész az égéstéren áthaladó főtengellyel hajtókapcsolatban levő tárcsajellegű test, az égéstéren belül egyidejűleg kettő vagy több, célszerűen páros számú ciklikusan változó térfogatú munkatér van, az égéstér a főtengelyre merőleges síkú keresztmetszetében a főtengely geometriai középvonalától mérve változó távolságban levő konkáv palástfelületű határoló fallal van körülvéve, az égéstéren belüli munkatereket az égéstér fala, valamint a forgórész és ahhoz csatlakozó alkatrészek határolják, ezen alkatrészek célszerűen radiálisán elhelyezett dugattyútestek, melyek a forgórészre vannak ráépítve, és segitségükkel vannak az égéstérből a ciklikusan változó térfogatú munkaterek leválasztva, a radiális dugattyútestek száma célszerűen páros, és a főtengelytől távolabb eső külső végük az égéstér határoló falával állandó érintkezésben van. A találmány szerinti belsőégésű motor további ismérve lehet, hogy a radiális dugattyútestek a forgórészhez szerelt szervek, például alternáló mozgást végző himbák segítségével vannak az égéstér határoló falával való állandó érintkezésre késztetve. A radiális dugattyútestek radiális irányban változó mindenkori pozíciója a külső végeiknek az égéstér határoló fala mentén való fölfekvése, illetve a forgórészhez hozzászerelt himba támasztó ereje által van megszabva. A tárcsa alakú forgórész palástfelületébe bemunkált, a tüzelőanyag-levegő keverék átáramlására alkalmas átömlő hornyokkal és adott esetben belső hűtésre szolgáló hűtőhornyokkal vannak ellátva. A motor célszerű kiviteli alakjánál a radiális dugattyútestek oldaltömítéssel és homloktömítéssel vannak ellátva. A forgórésznek a motorház oldalfala felé néző felületén, továbbá a forgórész és a radiális dugattyútestek között tömítések vannak elhelyezve. A tömítések legalább részben mesterséges erőhatással, például nyomórugók segítségével vannak a tömítendő felületekhez hozzászorítva. A találmány szerinti belsőégésű motor legfőbb előnye, hogy nélkülözi a hagyományos motoroknál szokásos hengerfejet, alternáló mozgást végző dugattyút, hajtórudat és forgattyús tengelyt. Ebből kifolyóan hatásfoka kedvező, mivel nem kell alternáló mozgásnak forgómozgássá való átalakításáról gondoskodni. Az eddigi kísérletek szerint azonban nem csupán az alternáló mozgást végző dugattyúkkal rendelkező motorokhoz képest kedvezőbb a találmány szerinti belsőégésű motor szerkezeti felépítése, hanem a koaxiálisán elhelyezkedő főtengelyre való közvetlen nyomatékátvitel miatt egyszerűbb fölépítésű és jobb hatásfokú a korábban ismert forgó dugattyús motorokhoz viszonyítva is. A kedvező hatásfok nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a hirtelen elégés közben kiterjedő gázok feszítő erejüket és azon keresztül forgató nyomatékukat közvetlenül a főtengelyre és a hasonló térfogatú forgódugattyús motorokhoz viszonyítva lényegesen nagyobb erőkar mentén fejtik ki. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti belsőégésű motor léghűtéses változatának hosszmetszete és oldalnézete, a 2. ábra a léghűtéses motor elölnézete és egy részének metszete, a 3. ábra a belsőégésű motor vízhűtéses változatának hosszmetszete és oldalnézete, a 4. ábra a vízhűtéses motor elölnézete és keresztmetszete, az 5. ábra a léghűtéses motor forgórészének oldalnézete, a 6. ábra az 5. ábra szerinti forgórész 90°-kal elfordított oldalnézete, a 7. ábra a vízhűtéses motor forgórészének oldalnézete, a 8. ábra a 7. ábrán bejelölt VIII—VIII sík mentén vett hosszmetszet. Az 1. ábra fölső részén hosszmetszetben, alsó részén oldalnézetben tüntettük föl a belsőégésű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
