173867. lajstromszámú szabadalom • Orsókitérítős szerkezet cérnázógéphez
5 173867 6 Míg az orsókitérítős szerkezet találmány szerinti első változata esetében a lengőtestnek a munkahelyzetből a nyugalmi helyzetbe való önműködő kitérítéséhez erőforrásra van szükség, a lengőtestet a munkahelyzetben rögzítő előfeszültségnek, valamint a holtponton átbillenő rugózás rugóerejének legyőzéséhez, addig a másik változat esetében a lengőtest átállítása a munkahelyzetből a nyugalmi helyzetbe a ráható előfeszültség eredménye. Ennek révén lehet a lengőtestet biztosan a nyugalmi helyzetben tartani, miközben a másik oldalon a rögzítő eszközök gondoskodnak arról, hogy a lengőtest a munkahelyzetében legyen rögzítve, vagyis amelyben az orsóhajtótárcsa a szükséges nyomóerővel a hajtószíjra szorul. Ezzel a megoldással az orsókitérítős szerkezet további egyszerűsítése jár együtt. A működtető készülék úgy képezhető ki, hogy el őfeszül tséggel a fonálra támaszkodó érintkezőt és átviteli tagot tartalmaz, az átviteli tag az érintkezőnek a fonál meglazulása esetén bekövetkező elmozdulását a rögzítő készülék kioldó mozgásává alakítja át. Emellett előnyös, ha az említett érintkező és a rögzítő készülék közötti átviteli tagban holtidő is van abban az értelemben, hogy a lengőtest kioldása csak egy meghatározott fonálerő csökkenő értelmű túlhaladása esetén következzék be. Ez a holtidő azért kívánatos, mert fonálszakadás, vagy fonálkimaradás esetén a működtető készülék gyors beavatkozása kívánatos, de bármilyen csekély fonalerő változás ne idézhesse elő a működtető készülék beavatkozását. Az érintkező egy igen egyszerű és egyben üzembiztos kivitelét egy vízszintes tengely körül billenthető kétkarú emelő képezi, amelynek egyik emelő karja á fonálra való felfekvéshez van kiképezve, míg másik emelő karja az átviteli taghoz kapcsolódik. Emellett az érintkező oly módon lehet elrendezve, hogy a sűlyerő hatására támaszkodjon fel a fonálra és fonálszakadás, vagy fonálkimaradás esetén a súlyerő hatására oly mértékű kilengést végezzen, hogy az átviteli tagon keresztül a rögzítő készüléket is működtesse. A rögzítő készülék állhat pl. az orsópadon ágyazott zárókilincsből, valamint a lengőtesthez rögzített záróelemből, amelyek a lengőtest munkahelyzetében egybekapcsolódnak. Annak érdekében, hogy a lengőtesthez rögzített záróelem akaratlanul ne szabadulhasson fel, előnyös a zárókilincset rögzítő helyzetében előfeszíteni. Az átviteli tag előnyös kiviteli alakja „bowden”-huzallal valósítható meg, amely egyrészt a zárókilincshez, másrészt az érintkező második emelő karjához kapcsolódik. Az érintkező és a zárókilincs ilyen közvetlen kapcsolata esetén az említett holtidő dy módon valósítható meg, hogy az emelőkar és a „bowden”-huzal közötti kapcsolatot hosszlyukon átfűzött szegecs képezi. Ezt oly módon kell beállítani, hogy a fonálerő csökkenése, vagy szakadás esetén a szegecs először a hosszlyukban akadálytalanul elmozdulhasson és csak a hosszlyuk végén való felütközésekor fejtsen ki az emelőkar húzóerőt a „bowden”-huzalra. A fentiekből kitűnik, hogy a találmány szerinti orsós szerkezettel az orsó működésének üzembiztonsága, valamint az üzemen kívül helyezés, szakadás, vagy fonalkimaradás esetén a legegyszerűbb eszközökkel érhető el. A lengőtest visszaállítása nyugalmi helyzetéből munkahelyzetébe elvileg távvezérelt erőforrással lehetséges. A gyakorlatban azonban kielégítő, ha a lengőtest visszaállítása kézzel történik, mert a kiszolgáló személynek amúgy is az orsóhoz kell lépnie új fonál befűzése, vagy az elszakadt fonál összekötözése miatt. A lengőtestet a visszaállításkor az előfeszítés ellenében oly mértékben kell elmozgatni, hogy a lengőtesten levő záróelem a záróhelyzet irányában előfeszített zárókilinccsel összeakadjon. Mindkét ismertetett kiviteli változat esetében a lengőtestre kifejtett előfeszítést csavarrugóval lehet előállítani, amely az excenter-hüvely és a csapágy furata között képződő körgyűrű alakú térben helyezkedik el és egyik vége az excenter-hüvelyben, a másik vége a csapágyazásban van rögzítve. A körgyűrű alakú teret gépgyártástechnológiai okokból előnyösebb az excenter-hüvely külső köpenyfelületén kimunkálni. A csapágyház fazék alakban lehet kiképezve és kifelé álló peremmel ellátva, a csapágyház a peremig az orsópad üreges tartójában kiképzett furatba helyezhető és ebben rögzíthető. A második kiviteli változatban a lengőtestnek a nyugalmi helyzetből a munkahelyzetbe kézierővel való átállításához az excenter-hüvelynek a csapágyházon kívüli részén állítókart lehet elhelyezni. Ez kézifogantyúként képezhető ki és egyben hordozhatja a záró kilincshez kapcsolódó záró elemet is. Annak kiküszöbölésére, hogy az orsó a hajtószíjról való leemelés után tovább forogjon, mindkét kiviteli változat esetében az orsóhoz fék tartozhat, amelyik az orsónak a nyugalmi helyzetbe való átállítása alkalmával válik hatásossá. A fék előnyös kiviteli alakja az orsóval együtt futó és belső fékező felülettel bíró fékköpenyből, valamint a fékköpenyen belül az excenter-hüvelyen ágyazott fékpofákból áll, a fékpofák a fék laza állapotának megfelelően vannak előfeszítve. A fékpofák emellett a csapágyházon rögzített ütközővel való együttműködés céljából úgy vannak kiképezve, hogy az orsónak a nyugalmi helyzetbe való átlendítése esetén a belső fékező felületre szorulnak. A gyakorlatban bevált az a kiviteli alak, amelyben két félkör alakú fékpofa az excenter-hüvelyen van csapágyazva az egyik végükön alkalmazott csap körül, amely az excenter-hüvely tengelyével párhuzamos tengelyű. A fékpofák másik végei között az excenter-hüvelyen terpesztő-elem helyezkedik el, amelynek forgási csapja ugyancsak párhuzamos az exceriter-hüvely tengelyével. A terpesztő-elem mozgató karral van ellátva, amely egy ütközővel együtt a fékpofák terpesztése értelmében fejti ki hatását. Ez az ütköző, amely a fékpofák működtetésében résztvesz, azonos lehet azzal az ütközővel, amely a lengőtest nyugalmi helyzetét határozza meg. A találmány szerinti orsókitérítős szerkezet két példaképpeni kiviteli alakját ábrázoló rajzok közül az 1. ábra az 1. példa szerinti orsókitérítős szerkezet hosszmetszetét, a 2. ábra ugyanannak az 1. ábra szerinti I—I metszetét, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
