173821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2-hidroxi-3-amino-propán-származékok előállítására
31 173821 32 A 11. példában leírtak szerint 9,4 g (0,05 mól) 2-klór-3-(2’-metoxietoxi)-pirazinból a 3-(2’-metoxietoxi)-2-( 3’-izopropil amino-2’-hidroxi-propoxi)■pirazint állítjuk elő. A bázisból fumársawal előállított fumarát metanol-aceton keverékéből kristályosítva 120—121°-on olvad meg. A kiindulási anyagként használt 2-klór-3-(2’-metoxietoxi)-pirazint a következőképpen állítjuk elő: 14,9 g (0,1 mól) 2,3-diklórpirazint és 30 g (0,5 mól) etilénglikol-monometilétert 150 ml hexametilfoszforsavtriamidban oldunk és az oldathoz 0-5°-on, részletekben 4,8 g (0,1 mól) 50%-os paraffinolajos nátriumhidrid-szuszpenziót adagolunk. A reakcióelegyet ezután 15 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 1 liter jeges vízre öntjük és éterrel kirázzuk. Az éteres extraktumokat vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és vízsugárvákuumban bepároljuk. A maradékot nagyvákuumban desztillálva kapjuk a 2-klór-3-(2’-metoxietoxi)-pirazint. Forráspont: 74°/0,003 torr, n^2 : 1,5118. 62. példa 63. példa A 8. példában leírtakhoz hasonló módon 7,5 g (0,03 mól) 3-klór-2-(3’-izopropilamino-2’-hidroxi-propoxi)-pirazinból, 2,8 g (0,045 mól) etilmerkaptánból és 2,4 g (0,045 mól) nátriummetilátból 150 ml metanolban, a reakciókeveréket 30 órán át visszafolyatással forralva állítjuk elő a nyers bázist és ebből 1,74 g fumársawal a 3-etiltio-2-(3’-izopropilamino-2’ -hidroxi-propoxi)-pirazin-fumará tot. Olvadáspont 158—160° (metanol-éter keverékéből kristályosítva). 64. példa 9,8 g (0,04 mól) 3-klór-2-(3’-izopropilamino-2’-hidroxi-propoxi)-pirazint 12,1 g (0,12 mól) 4-hidroxipiperidinnel 1 órán át 130°-on melegítünk. Ezután a reakciókeveréket lehűtjük, kloroform-éter 1 :3 keverékével felvesszük és 2 n nátronlúggal és vízzel mossuk. A szerves fázist nátriumszulfáton szárítjuk és vízsugárvákuumban bepároljuk. így kapjuk a 3-(4’-hidroxi-r-piperidil)-2-(3’-izopropilamino- 2’-hidroxi-propoxi)-pirazint. Olvadáspont 88-91° (éter-pentán keverékéből). A bázisból ciklohexilaminoszulfonsawal készített ciklamát acetonból kristályosítva 90—92°-on olvad. 65. példa A 64. példa szerint eljárva 9,8 g (0,04 mól) 3-klór-2-(3 ’-izopropil amino-2’-hi droxi-propoxi)-pirazinból és 12,0 g (0,12 mól) N-metilpiperazinból állítjuk elő a 3-(4-metil-l-piperazinü)-2-(3’-izopropilamino- 2’-hidroxi-propoxi)-pirazint. Olvadáspont 62-64° (petroléterből). Kitermelés: 76%. A bázisból fumársawal készített fumarát olvadáspontja 200-201° (metanolból kristályosítva). A 11. példában leírt módon 10,7 g (0,05 mól) 2-klór-3-morfolinil-5-metil-pirazinból és 15,5 g (0,05 mól) 2-fenil-3-(l-fenil-3-butil)-5-hidroximetil-oxazolidinből állítjuk elő a 2-[3’-(l-fenil-3-butilamino)-2’-hidroxi-propoxi)-3-morfolino-5-metil-pirazint és ebből 2,25 g fumársawal a fumarátját, amely metanol-aceton keverékéből kristályosítva 134-136°-on olvad meg. 66. példa 67. példa A 11. példában leírt módon 11,1 g (0,05 mól) 2-klór-3-feniltio-pirazinból és 13,2 g (0,06 mól) 2-fenil-3-izopropil-5-hidroximetil-oxazolidinből előállítjuk a 3-feniltio-2-(3’-izopropilamino-2’-hidroxi-propoxi)-pirazint, amelynek olvadáspontja éter-petroléter keverékéből kristályosítva 70—71°. Kitermelés: 82%. A bázisból előállított fumarátot izopropanolból kristályosítjuk, olvadáspontja 167—169°. A kiindulási anyagként használt 2-klór-3-feniltio-pirazint a következőképpen állítjuk elő: 10,8 g (0,2 mól) nátriummetilátot 200 ml etanolban oldunk és ehhez az oldathoz egymás után 22 g (0,2 mól) tiofenolt és 29,8 g (0,02 mól) 2,3-diklórpirazint csepegtetünk és a reakcióelegyet 1 órán át keverjük. Ezután a keveréket 0°-ra lehűtjük, a kivált reakció terméket leszívatjuk és etanollal és vízzel mossuk. Szárítás után 100—111° olvadásponttal kapjuk a 2-klór-3-feniltio-pirazint. 68. példa A 11. példában leírtak szerint 8,2 g (0,05 mól) 2,3-diklór-5-metil-pirazinból, 11 g (0,05 mól) 2-fenil-3-izopropil-5-hidroximetil-oxazolidinből és 3,4 g 50%-os paraffinolajos nátriumhidrid-szuszpenzióból előállítjuk a 2-klór-3-(3’-izopropilamino-2’-hidroxi-propoxi)-5-metil-pirazint, amelynek olvadáspontja benzolból kristályosítva 109—110°. A fumársawal előállított fumarátot metanol-éter keverékéből kristályosítjuk, olvadáspontja 164-165°. 69. példa A 3. példában leírtak szerint 5,2 g (0,02 mól) 2-kló r-3-(3’-izopropil amino-2’-hidroxi-l-propoxi)-5- -metil-pirazinból, 3-(3’-izopropilamino-2’-hidroxi-propoxi)-5-metil-pirazint állítunk elő, amelynek olvadáspontja (éter-petroléter keverékéből kristályosítva) 78—79°. Kitermelés: 93%. A bázisból előállított hidrokloridot metanol-aceton keverékéből kristályosítjuk, olvadáspontja 125°. 70. példa 1,2 g nátriumhidrid 50 ml dimetoxietánnal készített szuszpenziójához 11,0 g 2-fenil-3-izopropil-5- -hidroximetil-oxazolidint adunk és az elegyet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 16
