173643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás allergiaellenes hatású pirimido-benzotiazolok előállítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 173643 ORSZÁGOS Bejelentés napja- 1977. III. 28. (Pl—569) Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok 1976. március 29. (671,030 sz.) Közzététel napja: 1978. XII. 28. Nemzetközi osztályozás: C 07 D 513/04 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981.1.15. Feltalálóik): Szabadalmas: Bindra Jagit Singh, vegyész, Groton, Connecticut, Pfizer Inc,, New York, N.Y., Amerikai Kadin Saul Bemard, vegyész, New London, Connec- Egyesült Államok ticut, Amerikai Egyesült Államok Eljárás allergiaellenes hatású pirimido benzotiazolok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új allergiaellenes hatású N-(tetrazol -5 ’-il) -4- oxo -4H-pirimido [2,1 -bjbenzotiazol -3-karboxamidok előállítására. Antaki és munkatársai írták le először a pirimido[2,1-b] benzotiazol gyűrűrendszert (J. Chem. Soc. 5 1-951. 551). Ilyen típusú vegyületeket írtak le még például Gompper és munkatársai [Chem. Bér. 95,2871 (1962)], Galasko és munkatársai [J.S. Afr. Chem. Inst., 22, 121 (1969)], Dunwell és munkatársai [J. Chem. Soc. (C) 1971. 2094] és Alaimo[J.Het.Chem. 10,769 in 11973)]. Az Amerikai Egyesült Államok-beli 3 538 086 számú szabadalmi leírás vírusellenes hatású 4-oxo 4H-pirimido ~[2,l-b]benzotiazolok előállítását adja meg. Richardson és munkatársai [J. Med. Chem. 15, 1203 jg (1972)] pedig antimikrobiális hatásra vizsgáltak hasonló vegyületeket. Az antigén-antitest kölcsönhatás eredményeképpen létrejövő allergiás tünetek a különböző szervekben és szövetekben a legkülönbözőbb módokon nyilvánulhat- 20 nak meg. Gyakran előforduló allergiás megbetegedések például az allergiás nátha, amely időszakonként fellépő tartós tüsszentési rohammal jár, az orrfolyás, orrvérzés, a szem viszketésével és vérbőségével együtt, a szénanátha, az allergiás náthának egy, a növényi virágporral 25 szemben megnyilvánuló túlérzékenységgel kísért változata, valamint a hörgőasztma, a beteget leginkább megbénító és legyengítő allergiás reakciók egyike, amely abban nyilvánul meg, hogy a hörgők túlérzékenységet mutatnak a legkülönfélébb immunogén és nem immunogén ingerekkel szemben, a hörgők begörcsölnek, a beteg zihál, rövid ideig tartó görcsök lépnek 2 fel, és a légutak nagymértékben összeszűkülnek. Hörgőtágító szerek alkalmazásával meg lehet könnyiteni a levegő áramlását a légutakban, és így a tünetek enyhülnek. Az allergiaellenes szerek ezzel szemben megakadályozzák, hogy az anafilaxia (= túlérzékenység) közvetítő anyagai felszabaduljanak a szöveti raktárakból, és így eleve kizárják, hogy a közvetítő anyagok összeszűkítsék a hörgőket. A közelmúltban Cox és munkatársai [Adv. in Drug. Res. i, 115 (1970)] leírtak egy ilyen hatású anyagot, a din á t rium -kromoglikátot ( 1,3-bisz[2’-karboxi-kromon-5’-il-oxi] -2- hidroxi-propán, Intal). Ez az anyag nem hörgőtágító hatású, gyógyhatását olyan mechanizmus szerint fejti ki, hogy megakadályozza az anafilaxia közvetítő anyagainak a felszabadulását. Megelőző szerként alkalmazzák. Hátránya az, hogy orálisan (szájon át) adagolva nem hat, és úgy lehet vele a legjobb eredményeket elérni, ha szilárd inhalációs (belélegeztetés útján adagolt) készítmény formájában alkalmazzák. Ezenkívül, habár az immunoglobulin E [igEj-nek tulajdonítható anafilaxiával szemben hatékony, az immunoglobulin G [ígG]-nek tulajdonítható anafilaxiával szemben csak nagy dózisokban aktív ( 100 mg/kg-os és 300mg/kg-os dózisban 60—70 %-os védettséget ad). Habár a fentiekben említett szerek kiválóan alkalmasak az asztma kezelésére, sokuknak kellemetlen mellékhatása is van : izgatják a szívet. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű, ahol Rí hidrogénatom, 1-3 szénatomot tartalmazó alkilvagy alkoxicsoport, klór- vagy fluoratom vagy trifluormetil -csoport 173643
