173598. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belsőégésű motorok indításának megkönnyítésére a szívólöket alatti fojtással
173598 4 módon kell kialakítani, külön kell gondoskodni az izzógyertya energiával történő ellátására Mindezen intézkedések a szerkezet előállítását drágítják és a berendezés bonyolulttá teszik. Ugyanezen cél elérése érdekében konstruálta a VEB ölheizgerá'tewerk, NDK-beli ctg az általa szabadalmaztatott indításkönnyítő be^endez^st az üzemanyagot préslevegővel porlasztó benzin és olajüzemű motorok részére (Magyarorsz^gj szaba. dalmi lajstromszáma: 156 635.) A konstrukció lényegében a préslég vezetéket szabályozó és lezáró, az úszószabályozó után elrendf.zett magnes. szelephez csatlakozó lezárószervből áll ^ mágnestekercs merülőhorony-rendszerű és a szabályozószerv kilépőnyílását lezáró zárócsappa^ydvaj ren. delkezik. A berendezés nagy hátránya az ]10gy az elektromágneses berendezéshez a villarnos csatl3- kozás az izzógyertya csatlakozásáról ágg^ ^gy hogy az indításkönnyítő berendezi^ csaj{ az izzógyertya üzemidőtartama alatt működésképes. Ez a berendezés a nem izzóg_vf.rty^s ^gyjj előkamra nélküli közvetlen befecsken<|ez^sd j^otoroknál nem alkalmazható. Az 1 320 437 iajstromszámú angol szabadalmi leírásban ugy^csák egy indítást elősegítő szerkezet van ismertítve g meg_ oldás szerint a beömlővezetékkel párhuzamos kapcsolású égőkamra van kialakítva, ejjben gyújtófej van. A kamra egyik végét szelep zdlja eg ^ robbanótérben porlasztóit keverék gyulladása után keletkező égéshő melegét vezetik az égéskamrába, majd innen a hengerekhez áramló le\ggg felmelegítésére. A berendezés előállítása bonyolult költséges, mivel több szerkezeti résznek egyidejű együttes és pontos funkciója biztosítja csak a Illyés üzemmenetet. Ennek érdekében a befecskendezést elektronika vezérli, a motor fordula^^j^^^ a hűtővíz hőfokának, a kipufogó gázc^ mennyiségének, a befecskendezett üzemanyag mennyisé gének és a nyomás csökkentésének függvényében A berendezés fogyatékossága az, j^gy csak Diesel-üzemű motoroknál lehet alkalmi,^ Több évtizedes szakmai gyakorlat éj megfigyelés eredményeként a fentiekben - természetesen csak nagy általánosságban megismerhető, a technikai színvonalat fémjelző, szabadalmi oltaliJrnrnaj védett megoldások hiányosságait kívánom kiküszöbölni s emellett olyan egyszerű, mind a Diesel-rendszerű mind pedig az Ottó-motoroknál egyaránt alkalmazható, a belsőégésű motorok bódításának — különösen hidegindításánák és bemejggjt^s^ne^ megkönnyítésére szolgáló szerkezetig iavasolok amelynek előállítási költségei is lényegesen j^! sebbek. A berendezés minden ezidősze,.^ üzemben levő motorra felszerelhető anélkül, hOgy a meglevő vezérlőszerkezetet a legcsekélyebb Mértékben is meg kellene változtatni. A szerkezet segítségével a beömlést oly módon szabályozhatja j^gy a beömlést már akkor zárhatjuk el Emikor a hagyományos kialakítású szelep még’ nyjtva van> ami a motorok indíthatóságát lényegssen befolyásolja, főleg a nagy kompresszió viszonyt motoroknál, amit a minél jobb hatásfok érdeKében alkalmaznak. Ez azonban az irtásra és a bemelegítésre egyaránt káros. 3 A találmány szerinti megoldásnak megfelelő szerkezet kialakításánál azt az önmagában ismert fizikai jelenséget használtam fel, amely szerint ha egy olyan zárt térbe engedünk be levegőt, amelyen belül az atmoszférikusnál alacsonyabb nyomás uralkodik - tehát vákuum van -sa levegő bebocsátásánál fojtást alkalmazunk, akkor a nyomás kiegyenlítődésével egyidejűleg a zárt térben a levegő hőmérséklete megemelkedik. Az elv is ismert és ezt számos megoldás esetében alkalmazzák. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő szerkezetet előnyösen olyan belsőégésű motoroknál lehet alkalmazni, ahol a szívólöket alatt a hengerben alacsony nyomású tér keletkezik, vagyis a hengerben depresszió van. A depresszió tartama alatt történik a fojtás, amit a szívás végén szüntetünk meg. Ennek következtében a szívás végén a hengerben csökken a depresszió, de ez alatt a beszívott levegő és a porlasztóit üzemanyagból álló keverék felmelegszik. A felmelegedett térben jobb a benzin párolgása, ezért nem szükséges benzinben dús keveréket előállítani, ami egyébként szükséges lenne az indításhoz. Ezáltal pedig üzemanyagot lehet megtakarítani, az indítás mégis biztos. A fojtás révén a beszívott levegő örvénylő mozgásba jön, s ez jobb keverékképződést biztosít. A késleltetve beszívott levegő felmelegedése nemcsak a Diesel-motornál, hanem a benzin-motornál is előnyt jelent. Alacsonyabb kompresszióviszonyok között ugyanis biztos az indítás, mert a lényegesen felmelegedett levegőbe fecskendezett gázolaj biztosabban gyullad meg. Az alacsonyabb kompresszióvissonyt a találmány szerinti berendezés révén a magas kompresszióviszonyoknál biztosítani lehet, ami viszont az indítás jobb hatásfokát segíti elő. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzokon részletesen is ismertetem. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés szerkezeti elrendezését szemlélteti. A találmány szerinti berendezéssel a szívás késleltetése a szívócső különböző helyein történhet. Az 1. ábrán - egy előnyös kiviteli példának megfelelően — közvetlenül a szelep beömlési helyén történik a szívás késleltetése, vagyis a találmány szerinti szelepszerkezet a munkaszelep beömlési helyén van kialakítva. A 3 szelep egy 2 kar révén csatlakozik egy rögzített helyzetű 1 tengelyhez. A 2 karnak az 1 tengelyen túlnyúló végéhez egy 4 húzórugó van erősítve, melyre alapállásban, azaz nyitott helyzetben egy 5 elektromágnes hat. Az 5 elektromágnes egy 7 tengelykapcsolóval van összekötve (amelynek tárcsája célszerűen műanyagból készült) ez viszont a 6 adagolóberendezéssel mechanikus hajtáskapcsolatban áll. A 7 tengelykapcsoló tárcsáján van egy 8 fémes érintkező, amely kapcsolódás esetén egy olyan 9 áramkört zár, amely az önindító szerkezet elektromágneseinek behúzó (betartó) tekercse és az 5 elektromágnes, valamint a már említett 8 fémes érintkező között van kialakítva. A 2 kar villás vége belenyúlik a 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
