173582. lajstromszámú szabadalom • Égéstér belső égésű motorokhoz

3 173582 4 A találmány szerinti égéstérnek evégből önma­gában ismert módon az égésteret egyrészt tüzelőanyaggal és másrészt egyidejűleg a motor kipufogó gázaival, valamint a turbókompresszor kompresszorának kiömlésénél leágaztatott megke­rülő csővezetéken át lecsapolt friss levegővel tápláló rendszere van, amikor is az égéstér egyik végén zárt, másik végén nyitott csőelemes csőszerkezet, amelynek a csőelem zárt végénél legalább egy tüzelőanyag befecskendező fúvókája és égési zónája, valamint az égési zóna magasságában a csőszerkezetbe friss primer levegőt bevezető beömlő tere van. A találmányt az ilyen ismert szerkezettől az különbözteti meg, hogy a csőszer­kezet nyitott végénél kialakított keverő zóna magasságában minimális töltésveszteséggel a csőszer­­kezet középvonalához viszonyítva rézsútosan a csőszerkezet nyitott végének irányában kipufogó gázokat bevezető beömlő tere, valamint a csőszerkezetbe a keverő zóna magasságában a kipufogó gázok áramlásának irányára haránt­irányban friss szekunder levegőt bevezető és ezzel a szekunder levegő áramlását a kipufogó gázok áramlásával sugarasan keresztező beömlő tere van. Láthatjuk, hogy a találmány szerinti égéstér esetén a keverő zónába bevezetett kipufogó gázok és friss levegő folytán hígulás következik be, a keverő zónába bevezetett két gáz egyesülése pedig szívóhatást létesít, aminek következtében a keverő zóna és az égési zóna között depresszió lép föl. E depressziós zóna következtében állandóan friss levegő áramlik az égési zóna körül, ami biztosítja az égés stabilitását és a láng elfújásának veszélyét még akkor is kiküszöböli, ha a kipufogó gázokban jelenlevő elégetlen tüzelőanyag folytán robbanások keletkeznek. A találmány értelmében a primer levegőt bevezető beömlő tér primer kamrában lehet kialakítva, amely körülveszi a csőelem zárt végét, a csőelem pedig kerülete mentén egyenletesen elosztott és esetleg tengelyirányban egymás mögött több sorban elrendezett nyílással lehet ellátva. A kipufogó gázok beömlő tere gyűrű alakú közbenső kamrában lehet kialakítva, amely az áramlás irányában a primer kamra után kapcso­lódik a csőelemhez. A szekunder levegőt bevezető beömlő tér a közbenső kamrát övező és ennek az áramlás irányában mögöttes szakaszán kialakított, a friss szekunder levegőt sugárirányban a kipufogó gá­zokba juttató nyílásokon át kitorkolló szekunder kamrában alakítható ki. A szekunder kamra úgy helyezhető el, hogy a kipufogó gázok ellenállnak a sugárirányban beáramló friss szekunder levegő sugaras áramlásának. A közbenső kamra közvet­lenül a kipufogó gázokat bevezető csővezetékkel, a szekunder kamra' pedig közvetlenül a megkerülő csővezetékkel köthető össze, amikor is a szekunder kamra a primer kamrával a közbenső kamrán keresztülvezetett járatok útján van összekötve. A primer kamrának a közbenső kamra és a szekunder kamra áramlásirányban mellső részét övező profilos alakja lehet, amikor is e kamrák meghosszabbításai a kipufogó gázok csővezetékéhez illetőleg a megkerülő csővezetékhez csatlakozhatnak. A köz­benső kamra áramlásirányban mögöttes része olyan csonkakúp alakú csőelem útján csatlakozhatik a közbenső kamrához, amely a csőszerkezet nyitott vége felé konvergál. A szekunder kamrának az áramlás irányában mögöttes része a csőszerkezet tengelye felé irányuló terelő felületben végződ­hetik. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti égéstér példakénti kiviteli alakját hosszmetszetben tün­tettük fel. A találmány szerinti 1 égéstér belsőégésű 2 motorból, például Diesel-motorból, töltő 3 turbó­­kompresszorból és a turbina elé iktatott újrahe­vít őből álló berendezés része. A 3 turbókomp­resszor az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén legalább egy 4 kompresszorból és legalább egy 5 turbinából áll. A 4 kompresszor friss sűrített levegőt szállít a 2 motorba, az 5 turbina viszont a 4 kompresszort hajtja. Az 5 turbinát a 2 motorból távozó gázok működtetik. Az újrahevítést biztosító 1 égéstér a gázáramlás irányában az 5 turbina elé van iktatva. Táplálását egyrészt 6 csővezetéken át bevezetett tüzelőanyag, másrészt a 2 motorból a 7 vezetéken át távozó kipufogó gázok, valamint a 4 kompresszor kiömlésénél megcsapolt és 8 megkerülő vezetéken át bevezetett friss levegő biztosítja. Az 1 égéstér mint csőszerkezet a következő­képpen van kialakítva: 9 csőelem egyik 10 vége zárva, másik vége a csőszerkezet 11 vége felé nyitva van. A 9 csőelem zárt 10 végénél tüzelőanyagot befecskendező 12 fúvóka van elrendezve, amely az újrahevítéshez szükséges üzemanyagot a 6 csővezetéken át kapja. A 12 fúvókából egynél többet is alkalmazhatunk. 13 beömlő téren át a 9 csőelem zárt 10 végénél 14 égési zóna magasságában primer levegőként friss levegő jut a csőszerkezetbe. A találmány értelmében továbbá a csőszerkezet nyitott 11 végénél 16 keverő zóna magasságában a 2 motor kipufogó gázvezetékét alkotó 15 beömlő tér van kialakítva. így a kipufogó gázok minimális töltésveszteséggel áramlanak be és a csőszerkezet X—X középvonalához viszonyítva kissé rézsútos pályán haladnak a csőszerkezet nyitott 11 végéhez. A csőszerkezetnek továbbá a 16 keverő zóna magasságában szekunder légvezetéket alkotó 17 beömlő tere is van. A szekunder levegő a füstgázok áramlásának irányára gyakorlatilag merő­leges irányban érkezik és így a füstgázok áramlása keresztezi a szekunder levegő áramlását. E két áramlás egyesítése a 16 keverő zónában szívóhatást létesít, aminek következtében a 16 keverő zóna és a 14 égési zóna között depressziós 18 zóna keletkezik. A 13 beömlő teret az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a találmány értelmében a 9 csőelem zárt 10 végét övező 19 prima kamra zárja körül. Ugyanekkor a 9 csőelem zárt 10 vége 20 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents