173582. lajstromszámú szabadalom • Égéstér belső égésű motorokhoz

5 173582 6 nyílásokkal van ellátva, amelyek a kerület mentén egyenletesen vannak elosztva és amelyekből ten­gelyirányban eltolva több sort is alkalmazhatunk. A füstgázokat bevezető 15 beömlő teret az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a találmány értelmében gyűrű alakú 21 közbenső kamra veszi körül, amelynek az áramlás irányában mögöttes része a 13 beömlő rész után csatlakozik a 9 csőelemhez. A két rész egymással gyűrű alakú 22 nyílásokon át közlekedik. A szekunder levegőt bevezető 17 beömlő tér ugyancsak az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a találmány értelmében 23 szekunder kamrában van, amely övezi a 21 közbenső kamrát és a 21 közbenső kamra mögöttes részében kialakított 24 nyílásokon át torkollik ki, amikor is a 24 nyílások úgy vannak elhelyezve, hogy a kipufogó gázok akadályozzák a sugarasan beömlő friss szekunder levegő áramlását. A 21 közbenső kamra közvetlenül a kipufogó gázokat bevezető 7 csővezetékkel, a 23 szekunder kamra pedig közvetlenül a 8 megkerülő csőveze­tékkel van összekötve. A 19 primer kamrának friss levegővel történő ellátása végett a 21 közbenső kamra falában 25 nyílások vannak, amelyek a 23 szekunder kamrát a 19 primer kamrával kötik össze. A rajzon a kipufogó gázok áramlását vastag nyilakkal, a friss levegő áramlását vékony nyilakkal tüntettük föl. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 19 primer kamrának kúpos alakja van. A 21 közbenső kamrának és a 23 szekunder kamrának az áramlás irányában kezdeti szakasza a 19 primer kamra körül úgy helyezkedik el, hogy folyamatosan csatla­koznak a kipufogó gázokat vezető 7 csővezetékhez illetőleg a levegőt vezető 8 megkerülő vezetékhez. A 21 közbenső kamrának az áramlás irányában mögöttes része úgy csatlakozik a 9 csőelemhez, hogy a kipufogó gázok beömlését a csőszerkezet nyitott 11 vége felé elősegíti. Evégből a 21 közbenső kamra e részének csonkakúp alakja van, amely a csőszerkezet nyitott 11 vége felé szűkül. A 23 szekunder kamrának az áramlás irányában mögöttes része úgy van kialakítva, hogy elősegíti friss levegőnek a csőszerkezet X—X középvonalára harántirányú radiális beömlését. Alakja tehát olyan, hogy az áramlást a X—X középvonal felé tereli. A találmány szerinti égéstér elvi fölépítése számos előnnyel jár, amelyek közül megemlítjük a következőket: A láng kialvásának veszélye gyakorlatilag ki van küszöbölve, minthogy az égési zóna körül állandóan friss levegő áramlik be. A kipufogó gázok mozgási energiája biztosítja az égésből származó forró gázok hígítását és hűtését. A kipufogó gázok töltésvesztesége minimális. Az égéstér szerkezete egyszerű és lehetővé teszi a könnyű és olcsó előállítást. Fentiekből következik az is, hogy a találmány az ábrázolt példakénti kiviteli alaktól eltérő módon is kivitelezhető, mert a találmány lényege a különféle terek alkalmazásában és bekötésében van. Szabadalmi igénypontok: 1. Égéstér belsőégésű motorhoz, különösen turbókompresszorból és ennek turbinája elé ikta­tott újrahevítőből álló csoporttal fölszerelt Diesel­­-motorhoz, amikor is az égéstérnek (1) egyik végén (10) zárt, másik végén (11) nyitott csőeleme (9), ennek zárt végénél elrendezett üzemanyag befecs­kendező fúvókája (12), valamint a csőelem (9) zárt végénél (10) kialakított és légvezetékhez csatlakozó nyílásai (20) vannak, azzal jellemezve, hogy a motor (2) kipufogó gázvezetékét alkotó beömlő térhez (15) csatlakozó és a csőelem (9) nyitott végénél (11) kialakított nyílásai (22), valamint ugyancsak a csőelem (9) nyitott végénél (11) kialakított és szekunder légvezetéket alkotó beömlő térhez (17) csatlakozó nyílásai (24) is vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti égéstér kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a primer levegőt bevezető beömlő tér (13) primer kamrában (19) van, amely a csőelem (9) zárt végét (10) körülveszi, a csőelem (9) pedig kerülete mentén egyenletesen elosztott és esetleg tengelyirányban egymás mögött, több sorban elrendezett nyílással (20) van ellátva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti égéstér kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kipufogó gázok beömlő tere (15) gyűrű alakú közbenső kamrában (21) van, amely az áramlás irányában a primer kamra (19) mögött kapcsolódik a csőelem­hez (9). 4. A 3. igénypont szerinti égéstér kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbenső kamra (21) nyílásokon (22) át csatlakozik a csőelemhez (9). 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti égéstér kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szekunder légvezetéket alkotó beömlő tér 117) szekunder kamrában (23) van, amely közbenső kamrát (21) vesz körül és ennek mellső részében kialakított nyílásokon (24) át a közbenső kamra (21) belső terével közlekedik. 6. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti égéstér kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbenső kamra (21) közvetlenül a kipufogó gázokat bevezető csővezetékkel (7), a szekunder kamra (23) pedig közvetlenül a megkerülő csővezetékkel (8) van összekötve, amikor is a szekunder kamra (23) a primer kamrával (19) a közbenső kamrán (21) keresztül vezetett nyílások (25) útján van összekötve. 7. A 6. igénypont szerinti égéstér kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a primer kamrának (19) a közbenső kamra (21) és a szekunder kamra (23) áramlásirányban kezdeti szakaszát övező, profilos alakja van, amikor is e kamrák meghosszabbításai a kipufogó gázok csővezetékéhez (7) illetőleg a megkerülő csővezetékhez (8) csatlakoznak. 8. A 7. igénypont szerinti égéstér kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbenső kamra (21) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents