173569. lajstromszámú szabadalom • Kettős forgózsámoly
5 173569 6 A vasúti kocsi 4 alvázkerete négy ponton fekszik fel a találmány szerinti kettős forgózsámolyra: ezt a négy pontot a 16 csapok és az oldalsó 32 támaszlemezek alkotják. A 28 himbák egyenlően osztják el az oldalsó támaszok terhelését 5 az elülső és a hátsó zsámolyrészre, úgyhogy mindegyik zsámolyrész középpontjában a megfelelő csap által közvetlenül átadott terhelést, kétoldalt középen pedig az oldalsó támaszlemezek által átadott terhelést veszi fel. Mindkét zsámolyrészen a 10 14 központi áthidalógerendához csuklósán csatlakozó két 11 emelőkarok a 10 támaszok körül kettős keresztirányú kiegyensúlyozószerkezetet alkotnak. Mivel a 10 támasz közelebb van a csuklópontot alkotó 13 csaphoz, mint a 25 kampó 15 a 26 gyűrű alakú karoknak elegendő viszonylag csekély terhet átadniok ahhoz, hogy a 15 talpcsapágyra ható centrális terhelés ki legyen egyensúlyozva, és az alvázkeret kiegyensúlyozása, a forgózsámolyon anélkül biztosítható, hogy szilárdan 20 össze lenne kötve a forgózsámoly vázszerkezetével. A 4. és 5. ábrán feltüntetett hátsó zsámolyrész esetében az alvázkeret még lengőmozgást is végezhet a forgózsámoly vázszerkezetéhez viszonyítva. 25 Az ábrákon látható, hogy a 10 támaszok közelítőleg a 13 csap és a 25 kampó közötti távolság harmadában helyezkednek el, így belátható, hogy az oldalt ható terhelés csak mintegy negyedrésze a centrális csapra ható terhelésnek, 3C ilyen feltételek mellett pedig a hosszanti oldalsó kiegyensúlyozószer kezetekre csak a forgózsámoly által felvett terhelésnek egyhatod része esik. A kiegyensúlyozószerkezet következésképpen — főként a magasságát tekintve — ahhoz elegendő kis 55 méretekkel készíthető, hogy ne kerüljön ütközésbe az alvázkeret szerkezeti elemeivel. A kiegyensúlyozószerkezetek és csuklós szerkezetrészek játéka a terhelések egyenlő elosztását biztosítja valamennyi keréktengelyre, és a 16 40 csapok gömbfelületen történő megtámasztása a 14 központi áthidalógerer.dákon a terhelések jó elosztását teszi lehetővé valamennyi kerékre, még a vágány esetleges kivetődései ellenére is. 45 A fentieken túlmenően meg kell rnég jegyeznünk, hogy ívben való haladáskor az elülső 1 zsámolyrész szabadon elfordul a talpcsapágy körül, és az elforduláskor a 14 áthidalógerendát a 8 kereszttartó magával viszi, amely utóbbi az 50 áthidalógerenda 18 oldallapjain támaszkodik fel. Ugyanakkor a hátsó 2 zsámolyrész keresztirányban elmozog az alvázkerethez viszonyítva, mivei erre a 26 és 35 karok lehetőséget biztosítanak, miközben a 12 rugalmas szendvicselemek bizonyos mértékű 55 deformációja következik be. A 35 és a 26 karok biztosítják a forgózsámoly visszavezetését a vasúti kocsi tengelye felé az ívesből az egyenes szakaszba \aló visszatérés során. A forgózsámoly-vázszerkeaetek vonókapcsolatait 60 mindegyik zsámolyrész vonatkozásában külön alakítjuk ki a 14 áthidalógerendák alsó meghosszabbításainak 18 oldallapjain, amelyek a megfelelő csuklós kereszttartó egyik vagy másik oldalfelületével kerülnek kapcsolatba. 65 Magától értetődő, hogy a találmány nem korlátozódik a fentiekben leírt kiviteli példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos, csak a részletekben eltérő változatban megvalósítható. így például az emelőkaroknak, a keresztirányú kiegyensúlyozószerkezet oldalsó emelőkarjainak, iránya a leírtaktól eltérő lehet. Sőt, amennyiben a vasúti kocsi alvázkeretére Itató terhelést nem kell szabályosan szétosztani, a szétosztás oly módon kompenzálható a két zsámolyrészen, hogy a támaszok talprészeit az oldalsó kiegyensúlyozó szerkezeteken nem azok közepén, hanem másutt helyezzük el. A leírtaktól eltérő függesztő-kaocsolóelemek alkalmazhatók az áthidalógerenda és a kereszttartó között is, és például hosszanti -rudak segítségével szabad függőleges és keresztirányú relatív kitérést tehetünk lehetővé. Végül a találmány értelmében olyan kettős forgózsámoly is kialakítható, amelynek két zsámolyrésze például nem két-két, hanem három-három tengellyel rendelkezik, 3mely esetben mindegyik zsámolyrész, külön saját kereszttartóval van ellátva. Szabadalmi igénypontok: 1. Kettős forgózsámoly vasúti kocsi alvázához, amely két zsámolyrészből van összeállítva, amelyek az oldalsó hossztartókon rugalmasan feltámaszkodó elfordítható kereszttartóval rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy mindegyik zsámolyrésznek kereszt - irányú kiegyensúlyozószerkezete van, amelyet két oldalsó elem alkot, amelyek a forgózsámoly hossztengelyével párhuzamos tengelyek körül egy centrális elem két oldalán szimmetrikusan, csuklósán vannak ágyazva, mimellett a keresztirányú kiegyensúlyozcszerkezet két, az oldalsó elemeken elhelyezkedő támasz révén az elfordítható kereszttartón van ágyazva, és hogy a vasúti kocsi alvázkerete egyrészt a kettős forgózsámolyon fekszik fel, az alvázkeret hossztengelyében, két talpcsapágy révén, amelyeket a megfelelő zsámolyrész keresztirányú kiegyensúlyozószerkezetének a centrális eleme tart, másrészt pedig mindkét oldalon egy oldalsó támaszon, amely egy hosszanti oldalsó kiegyensúlyozószerkezet egy közbenső pontján helyezkedik el, amely kiegyensúlyozószerkezet vé°ei szabadon vannak felfüggesztve a zsámolyrészek keresztirányú kiegyensúlyozószerkezetei megfelelő oldalsó elemeinek végeire. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keresztirányú kiegyensúlyozószerkezetek mindegyik oldalsó eleménél a feltámaszkodási pont az elfordítható kereszttartón közelebb van a centrális elemhez csuklósán rögzített végponthoz, mint a hosszanti kiegyensúlyozószerkezetet tartó végponthoz. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keresztirányú kiegyensúlyozószerkezetek oldalsó elemeinek az elfordítható kereszttartón levő feltámaszkodási helyein, valamint az alvázszerkezetnek a hosszanti 3
