173554. lajstromszámú szabadalom • Bolygódugattyús folyadék- vagy gázszivattyú
I 173554 8 A rajz síkjára merőlegesen a szemlélő felé terjedően elképzelendő 52 beömlőnyílásból indul ki az 5. ábrán feltüntetett kiviteli alak kiszorítókamrájának 270°-os középponti szöggel kiképzett első 53 kamras2akasza, amely egy második, ugyancsak 270°os középponti szögű, 56 kiömlőnyílásban végződő 55 kamraszakasszal folytatódik, abolis az 56 kiömlőnyílás ugyancsak a rajz síkjára merőlegesen, de ugyanakkor a szemlélőtől elfelé mútatóan kiképezve képzelendő el. Az 5. ábra jobb oldalán az előbbivel analóg módon kialakított 57 beömlőnyílásra további, 270°-os középponti szögű körgyűrűszektor alakú 58 kamraszakasz csatlakozik, amely 54 közbenső szakaszba torkollik, majd innen végül egy negyedik ugyancsak 270°-os középponti szögű körgyűrűszektor alakú 59 kamraszakaszban folytatódva egy második 60 kiömlőnyíláshoz vezet, amely a rajz síkjára merőlegesen a szemlélőtől elmutató irányban van kiképezve. Az 52 és 57 beömlőnyüások egymással az ábrán nem feltüntetett átömlőcsatorna útján össze vannak kötve. Analóg módon az 50, *60 kiömlőnyílások is leközösítve képezik a szivattyú kiömlőcsonkját. Az 53, 55, 58 és 59 kamraszakaszokban rendre 61, 62 , 63 ill. 64 kiszorítószárnyak vannak elrendezve. Ez utóbbiak mindegyike az 1. és 2. ill. 3. és 4. ábrákon feltüntetettekkel azonos formai kialakítású, és a szomszédos kiszorítószárnyhoz képest rendre 90°-os fáziselfordítással van elrendezve. A 61, 62, 63 és 64 kiszorítószárnyakat egymással a rajzon csupán érzékeltetett 65 hordszerkezet mereven köti össze, és ez utóbbi a keverőszárnyak 66 nyílnak megfelelő értelmű körpályás bolygómozgását biztosító módon van ágyazva. Az 5. ábrán feltüntetett pillanatnyi helyzetben a 61, 62 , 63 , 64 kiszorítószárnyak a megfelelő 53, 55, 58 és 59 kamraszakaszok hozzárendelt oldalfalaival a következő tömítő érintőpontokat képezik: A 61 kiszorítószárny „külső” 67 és „belső” 68, a 62 kiszorítószárny csupán egyetlen „belső” 69, a 63 kiszorítószárny „belső” 70, valamint „külső” 71, és végül a 64 kiszorítószárny csupán egy „külső” 72 érintőpontot. Fentiekből következik, hogy jóllehet minikét 56 , 60 kiömlőnyílás közvetlen és akadálytalan átáramlási megengedő módon össze van kötve az 54 közbenső szakasszal (hasonlóan mint az l.ábra 18 kiömlőnyílása a 15 átömlőnyüással), az 54 közbenső szakasz azonban az 52 ül. 57 beömlőnyüásokkal nincsen közvetlen átmenő kapcsolatban. Függetlenül a kiszorítószárnyak körpályás bolygómozgásuk során elfoglalt pillanatnyi helyzetétől az 52, 57 beömlőnyílások egyenként soha nem kerülnek közvetlen összeköttetésbe az 56, 60 kiömlőnyüások valamelyikével. Az 1—5. ábrán bemutatott összes kiviteli alak közös jellemzője, hogy sem motor- sem pedig szivattyúüzemben hem eredményeznek pulzáló, lökésszerű áramlást. Ez a szerkezeti kialakítás azon találmány szerinti sajátosságának eredménye, hogy a térfogatkiszorítás áÚandó értéken maradó térfogat mellett, tehát kompresszió és azt követő expanzió nélkül megy végbe, aminek következtében a találmány szerinti bolygódugattyús szivattyú elsősorban folyadéküzemben alkalmazható különös előnyökkel. A 6. ábrán olyan kiviteli változatot mutatunk be, amelynél páronként azonos méretű flégy kiszorítószárny csupán két kamraszakaszban van elrendezve. E kiviteli alak 73 kiszorítókamrája 270°-os középponti szögű körgyűrűszektor alakú 75 kamraszakaszba torkolló 74 beömlőnyílásból, 76 összekötőszakaszból, ez utóbbira csatlakozó és 78 kiömlőnyÜással ellátott, ugyancsak 270°os körgyűrűszektor alakú 77 kamraszakaszból áll. Az elmondottak értelmében ez utóbbi kiviteli alak felépítését tekintve hasonló az 1. és 2. ábrán bemutatott kialakításhoz. A 75 és 77 kamraszakaszok domború 79, 81 oldalfalainak görbületi sugarát r-rel, míg a homorú 80, 82 oldalfalak görbületi sugarát R-rel jelöljük. A 75 és 77 kamraszakaszok mindegyikében itt kettő darab kiszorítószárny van elrendezve, nevezetesen kisebb átmérőjű 83 ill. 85, valamint nagyobb átmérőjű 84, 86 kiszorítószárny kamránként. Mindegyik 83, 84, 85, 86 kiszorítószárny 270°os körív alakban van kiképezve, és a 75 kamraszakasz 83, 84 kiszorítószárnyai a 77 kamraszakasz 85, 86 kiszorítószárnyaihoz képest 90°-ban fáziselforgatva vannak elrendezve. A „belső” 83, 85 kiszorítószárnyak hengerátmérője (a falvastagság elhanyagolásával) R-r 2 r H------------------2 míg a „külső” 84, 86 kiszoríiószárnyak hengerátmérője azonos feltételek mellett R-r 2 R- ----------------2 A 83, 85 kiszorítószárnyak hengerközéptengelyét 88 ül. 90-nel, míg a 84, 86 kiszorítószárnyak hengerközéptengelyeit 87 ill. 89-cel jelöltük. Az elrendezés úgy van kialakítva, hogy a 87 és 88, valamint a 89 és 90 hengerközéptengelyek közötti távolság rendre (R — r)/2. A belső, kisebb átmérőjű 83, 85 kiszorítószárnyak (R - r)/2 átmérőjű körpályás bolygómozgás leírására alkalmas módon, míg a nagyobb átmérőjű 84, 86 kiszorítószárnyak azonos értelmű és átmérőjű, az előbbihez viszonyítva azonban 180°-os fáziseltolással történő körpályás bolygómozgás végzésére alkalmas módon vannak páronként közösen összekötve ill. ágyazva. A fenti geometriai és 'kinematikai kötöttségek következtében a külső 84, 86 kiszorítószárnyak bolygómozgásuk során a 75 ül. 77 kamraszakaszoknak csupán kerületi tartományait járják be, míg a kisebb átmérőjű, belső 83, 85 kiszorítószárnyak csupán a középpont felé eső belső tartományokat járják be, aholis az illető kamraszakaszok fenti tartományait az ábrán szaggatott vonallal 91 és 92-vel jelölve érzékeltettük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
