173554. lajstromszámú szabadalom • Bolygódugattyús folyadék- vagy gázszivattyú
9 173554 10 A 6. ábrán feltüntetett mozgásfázisban a 83, 84 kiszorítószárnyak csupán egymást érintik a 93 érintőpontban, nem érintik azonban a 79 és 80 kamrafalakat. így tehát a 74 beömlőnyüás és a 76 összekötőszakasz között akadálymentes átáramlás biztosított. Ezzel szemben a 77 kamraszakaszban elrendezett 85, 86 kiszorítószárnyak a következő érintőpontokat képezik: A 85, 86 kiszorítószárnyak egymással a 94 érintőpontban érintkeznek, a külső 86 kiszorítószárny a homorú 82 kamrafalat a 95 érintőpontban, míg a belső 85 kiszorítószárnya a domború 81 kamrafalat a 96 érintőpontban érinti. Ebből következik, hogy a 76 összekötőszakasz és a 78 kiömlőnyílás között a feltüntetett mozgásfázisban nincsen közvetlen összeköttetés. Tekintettel arra, hogy a 83 és 84, valamint a 85 és 86 kiszorítószárnyak 93 és 94 érintőpontjai a kiszorítószárnyak körpályás bolygómozgása során a 91 ill. 92 vonalak mentén mozdulnak el, így működésmód szempontjából nincs alapvető eltérés az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz képest. A körpályás bolygómozgás pályaátmérőjének megtartása mellett a kiszorítószárnyak számának megkétszerezése és fenti módon történő elrendezésük gyakorlatilag a szállított folyadékmennyiség megduplázását eredményezi. Az egyes kamraszakaszok mindegyikében természetszerűleg három darab, nevezetesen belső, külső és középső kiszorítószárny is elrendezhető, és ezesetben a há-1 R-r oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszög csúcspontjaiban kell elhelyezni. Ekkor a körpályás bolygómozgás pályaátmérője (R — r)/3 lenne, és a kiszorítószárnyak azonos értelmű, egymáshoz képest 120°-kai fáziseltolt mozgást végeznének. A fenti ‘összes geometriai képletnél abból indultunk ki, hogy a kiszorítószárnyak faivastagságait elhanyagoltuk. A méretezés gyakorlatilag azonban úgy történik, hogy a kamraszakaszok belvilágszélességénél a kiszorítószárny falvastagságát is figyelembe vesszük. A 7. ábrán elemeire bontott módon feltüntetett példaképpeni kiviteli alak működési elvét tekintve az 1. és 2. ábrán bemutatottal azonos. A 7. ábra szerinti megoldást az 1. és 2. ábra szerintiből oly módon származtathatjuk gondolatban, hogy az utóbbit a 19 vonal mentén elvágva a keletkező két felet elforgatás nélkül egymás fölé helyezve fedésbe hozzuk. A 7. ábra szerinti kiviteli alak egymásra 102, 103 tömítőfelületekkel illesztett 100, 101 házrészekből áll. Ez utóbbiak zárják körül a kiszorítókamrát, amelyben tulajdonképpen egyetlen osztatlan darabból kiképzett, ábrázolástechnikai okokból azonban három különálló részként feltüntetett 104 kiszorítódugattyú körpályás forgómozgást végez. A felső 101 házrész gyakorlatilag az alsó 100 házrészhez képest tükörszimmetrikusan var. kiképezve, és összeszerelt állapotban az utóbbihoz viszonyítva 90°-kai elforgatva 105 csapok útján van összefogva. Ezért a jelen ismertetés során csupán a kiszorítókamra felét körülzáró alsó 100 házrész részletes leírására szorítkozunk. A kiszorítókamrába körszektor alakú 107 kamraszakaszba torkolló 106 beömlőnyílás vezet. A 107 kamraszakasz 108 felső pereme a 102 tömítőfelülethez képest lefelé lépcsősen elrendezett sík 109 tömítőfelülettel találkozik. A 104 kiszorítódugattyú már az említett módon egyetlen darabból van kimunkálva, és csupán a könnyebb megértés érdekében ábrázoltuk több részletben. A 104 kiszorítódugattyú a 107 kamraszakasz mélységének pontosan megfelelő magasságú 111 kiszorítószárnnyal rendelkezik, amely 112 zárólemez alsó felületére csatlakozik, összeszerelt állapotban ezen sík alsó felület jó tömítéssel a 109 tömítőfelületre fekszik fel. A 112 zárólemez átmenő 113 furattal van ellátva, amely összeszerelt helyzetben a 107 kamraszakasz 110 végtartományával kerül fedésbe. A lényegében négyzet alakú 112 zárólemez sarkai negyedkör alakú 114 kivágásokkal vannak kiképezve, amelyek a 105 csapokkal együttműködve összeszerelt állapotban a 104 kiszorítódugattyú körpályás bolygómozgásának megvezetésére alkalmasak. A 112 zárólemez középtartományában ugyancsak a 112 zárólemezen átmenő 116 furattal ellátott 115 agyrész van kiképezve. A 115 agyrésszel szerelt állapotban átmenő 118 furattal, és további, a 116 furattal egytengelyű furattal ellátott második 117 zárólemez illeszkedik. E 117 zárólemez gyakorlatilag a 112 zárólemezzel azonos kialakítású, azonban ez utóbbihoz képest 90°-kaI elforgatva van beszerelve. A 117 zárólemez felső sík felületén egy második 119 kiszorítószárny van kialakítva, amely a 111 kiszorítószárnnyal azonos kialakítású, ez utóbbihoz viszonyítva azonban 90°-kal elforgatva van elrendezve. Mivel a 101 házrész a 100 házrészhez képest a már említett módon tükörszimmetrikus kialakítású, és ehhez viszonyítva ugyancsak 90° -kai van elforgatva, így a 119 kiszorítószárny a felső 101 házrészben működik. Ha elképzeljük, hogy az összeszerelt kiviteli alak alkatrészein, nevezetesen az alsó 100 házrész központi 120 furatán, a kiszorítódugattyú 116 furatán és a felső 101 házrész központi 121 furatán az ábrán csupán pont-vonallal érzékeltetett egyforgattyús 122 főtengely van átdugva, úgy a következő működésmód adódik: A példaképpeni kiviteli alak egy-egy (egyrészt a felső, másrészt az alsó házrészben elrendezett) mintegy 270°-os középponti szöggel kiképzett kiszorítókamraszakasszal rendelkezik. A kamraszakaszok mindegyikében egy-egy körszektor alakú, mintegy 270°-os kiszorítószárny végez körpályás bolygómozgást. A kamraszakaszok és kiszorítószárnyaik egymáshoz képest mintegy 90°-kal fáziseltolva vannak elrendezve. A 107 kamraszakasz egyik végébe a 106 beömlőnyílás torkollik, míg a másik kamraszakasz megfelelő végtartományából a kiömlőnyílás vezet ki. A kamraszakaszok nem említett végei egymással a 113 és 118 furatok, valamint a 112 és 117 zárólemezek közötti tér útján össze vannak kötve. A 7. ábrán bemutatott ..kétszintes" kiviteli alak előnye, hogy a 111. 119 kiszorítószárnyak hajtása gyakorlatilag ugyanazon főtengelyről történik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
