173554. lajstromszámú szabadalom • Bolygódugattyús folyadék- vagy gázszivattyú

5 173554 6 szárnyak egymással az ábrán nem jelölt módon, példaképpen a rajz síkjával párhuzamos lemez útján mereven össze vannak kötve oly módon, hogy e lemez csapágyazása következtében a 33 nyíllal ér­zékeltetett értelmű kő-pályás bolygómozgást írnak le, aholis e bolygómozgás 26 pályaátmérője (a kiszorítószárnyak falvastagságának elhagyása mel­lett) R - r értékű. Az ábrákból is kitűnik, hogy a 20, 21 kiszorító­szárnyak bolygómozgásukat akadálytalanul végez­hetik, hiszen a 10, 11 kamraszakaszok belvilág­szélessége ugyancsak R-r értékű. Az 1.ábrán feltüntetett mozgásfázisban a 20 kiszorítószárny a 23 oldalfalat tömítést adó módon a 29 érintőpont­ban, míg a 22 oldalfalat ugyanilyen módon a 30 érintőpontban, tehát egy „belső” és egy ,külső” érintőpontban érinti. Ebből következik, hogy a 13 beömlőnyüás és a 15 átömlőnyüás között nincsen közvetlen kapcsolat. Ugyanakkor a 21 kiszorító­szárny a 11 kamraszakasznak csupán .külső” 25 oldalfalát érinti, nevezetesen a 31 élintőpontban. Itt tehát a 15 át ömlőnyílás és a 18 kiömlőnyílás között összeköttetés van. Míg a feltüntetett moz­gásfázisban a 20 kiszorítószárny szállítóképes ill. hajtásképes állapotban van, addig a 21 kiszorító­szárny feltüntetett pillanatnyi mozgásfázisában ez utóbbi a kiszorítószárny homlokvégtartományai és a megfelelő kamrafalak közötti tömítettség ill. zá­rás hiánya miatt nem érvényes. E körülménynek különös jelentősége azonban nincsen, tekintettel arra, hogy a kiszorítószárnyak páros elrendezésűek, és körpályás bolygómozgásuk során nincsen ill. nem következik be olyan mozgásfázis, amelynél a 13 beömlőnyüás és 18 kiömlőnyüás között szabad áramlókeresztmetszet alakulna ki. A 2. ábrán a 20 és 21 kiszDrítószárnyak 1. áb­rán bemutatott pillanatnyi helyzetéhez képest az óramutató járásával ellentétes értelemben mintegy 90°-kal elforgatott mozgásfázisát tüntettük fel. A „belső” 29 érintőpont a 27 középtengely kőül mintegy 90°-os szöggel elfordulva lefelé helyező­dött át, és a 20 keverőszárny és a 22 oldalfal között az érintkezés megszűnt. így a 13 beömlő­­nyflás és a 15 átömlőnyüás között közvetlen össze­köttetés jött létre. Ezzel szemben a 11 kamra­szakaszban a 21 kiszorítószárny és a 25 oldalfal közötti 31 érintőpont az őamutató járásával ellen­kező irányban 90°-kai felfelé helyeződött át, és egyidejűleg a 21 kiszorítószárny és a 24 oldalfal között űj „belső” 32 érintőpont alakult ki. így most a 21 kiszorítószárny van szállító- ül. hajtás­képes állapotban. Természetszerűleg lehetőség volna az 1. és 2, ábrán vázolt elven nyugvó, gyakorlatban is működőképes példaképpeni kiviteli alak konstruk­ciós kialakítására is. A fenti részletesen leit elvi vázlat azonban mindenekelőtt a találmány szerinti bolygódugattyús folyadék- vagy gázszivattyű műkö­désmódjának megvilágítását szolgálja. A 3. és 4. ábrán az előzőekben lent kiviteli alak további, egy harmadik kiszórítószárnnyal kiegészí­tett változatát tüntettük fel. Látható, hogy itt 34 beömlőnyüás és 35 kiömlőnyílás között három kőgyűrűszektor alakú, egyenként kb. 270°os középponti szöggel rendelkező 37, 38 és 39 kamraszakaszra osztott 36 kiszorítókamra van kiképezve. A 34 beömlőnyüás a 37 kamraszakaszba torkollik, míg a 35 kiömlőnyüás a 39 kamrasza­kaszra annak kimenőoldalán csatlakozik. Az egyes kamraszakaszok között 40, 41 átömlőnyüások vannak kiképezve. A 37, 38 és 39 kamraszaka­szokban rendre 42 , 43 ill. 44 kiszorítószárnyak vannak elrendezve, amelyeket egymással az ábrákon nem feltüntetett módon mereven kötünk össze, és a 45 nyü értelmében tőténő körpályás bolygó­­mozgást végző módon ágyazunk. A 37, 38, 39 kamraszakaszok szélességére, az oldalfalak görbületi sugaraira és a 42 , 43 , 44 kiszorítószámyak alkotta hengerfelületekre nézve az előbbi kiviteli alaknál részletesen ismertetett geometriai feltételek és viszonyok érvényesek. A 3. és 4. ábrán feltüntetett példaképpeni kiviteli alaknál az egyes kiszorító­szárnyak ugyancsak! párosával működnek együtt, nevezetesen a 42 kiszorítószárnyak a 43, és ugyanez egyidejűleg a 44 kiszorítószárnnyal áll közvetlen kölcsönhatásban. A 42, 43 és 44 kiszórítószárnyak mindegyike a vele szomszédos kiszorítószámyhoz képest mindegy 90°-os szöggel fáziseltolva ül. -elforgatva van elrendezve. A 3. ábrán látható, hogy a 42, 43, 44 kiszorítószárnyak mindegyike a megfelelő kamra­szakasz oldalfalaival úgy „belső” mint „külső” érintőpontban tömítő módon érintkezik. így a 42 kiszorítószárny (belső) 46 és (külső) 47, a 43 kiszorítószárny (külső) 48 és (belső) 49, míg a 44 kiszorítószárny (külső) 5G és (belső) 51 érintő­pontokkal rendelkezik. így ezen pillanatnyi moz­gásfázisban tehát mindhárom 42 , 43 , 44 kiszorító­szárny szállító- ill. hajtásképes állapotban van a berendezés üzemmódjának függvényében, mivel a kiszorítószárnyak mindegyike éppen zárja a meg­felelő kamraszakasz átömlőkeresztmetszetét. A 4. ábra ugyanezen kiviteli alak 3. ábrához viszonyítva az óramutató járásával ellenkező irányban mintegy 45°-kai elfordult mozgásfázisát mutatja be. A 42 és 44 kiszorítószárnyak „belső” ill. „külső” 46, 51 ill. 47, 50 érintőpontjai ennek megfelelő szögértékkel és értelemben helyeződtek át, míg a 43 kiszorítószárny „belső” érintőpontja megszűnt, és csupán a „külső” 48 érintőpont áll fenn. Dy módon a 40 és 41 átömlőnyüások között közvetlen kapcsolat van a 38 kamraszakaszon keresztül, amely azonban csupán addig áll fenn, míg majd a 42 , 43 , 44 kiszorítószárnyak további 45 -kai fordulnak el. Ezen mozgásfázis elérésekül a 42 és 44 kiszorítószárnyak (külső) 47 és (belső) 51 érintőpontjai szűnnek meg, míg a 43 kiszorítószárny 4. ábrán alul látható végtartománya ismételten tömítő érintkezésbe kerül a 38 kamraszakasz belső oldalfalával. Míg a találmány szerinti bolygódugattyús folyadék- vagy gázszivattyú 3. és 4. ábrán feltüntetett példaképpeni kiviteli alakját bizonyos értelemben három egymást követő kamraszakasz soros kapcsolásának foghatjuk fel, addig az 5. ábrán látható, négy kamraszakasszal ellátott kiviteli alak egyenként két egymással sorbakapcsolt kamraszakasz párhuzamos kapcsolásaként, tehát két az 1. és 2. ábrán feltüntetett példaképpeni kiviteli alak kapcsolásaként átékelhető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents