173554. lajstromszámú szabadalom • Bolygódugattyús folyadék- vagy gázszivattyú
3 173554 4 tén megnyugtató módon megoldott. Ez utóbbi azért könnyebb, mart az egymást kellő tömítés egyidejű biztosításával érintő felületek vagy síkok vagy hengerfelületek, amelyek állandó jelleggel közel azonos szög alatt érintkeznek, és ezen túlmenően viszonylag könnyen állíthatók elő a lehető legnagyobb pontossággal. Ugyanez nem mondható el a hengerpalástív végtartományairól, mert ezek a körív alakú bolygómozgás során a hozzárendelt kamrafalakat nem folyamatosan, hanem csupán e mozgás mintegy felét kitevő mozgásfázisban érintik. Ráadásul e végtartományok a kamrafalat az érintkezési fázis során sem mindig tangenciálisan érintik, hanem az érintőszög e végtartományok vonatkozásában az érintkezési fázis során 0°—90°—0° tartományban folytonosan változik. Ismeretes továbbá a bevezetőben ismertetett jellegű olyan bolygódugattyús szivattyú, amelynél a kiszorítószerv szárnyainak tömítési gondjait a kiszorítókamra egymással sorbakötött kamraszakaszokra történő széttagolásával próbálták enyhíteni. Ezen ismert megoldásnál azonban a kiszorítószerv meghatározott pillanatnyi helyzetében a beömlőnyílás és a kiömlőnyflás egymással közvetlenül összeköttetésbe kerül, aminek következtében a szerkezet hatásfoka jelentős mértékben lecsökken, mivel az szivattyúként ill. motorként alkalmazva lökésszerűen szállít ill. hajt. További hátrányt jelent, hogy ez utóbbi ismert megoldásnál a kiszorítószerv adott pillanatnyi helyzetéből történő továbbmozgása során a szállítás szempontjából hatékony kamratérfogat megváltozik. Ennek következtében a gép természetszerűleg csak összenyomható közegek szállítására, ill. ez utóbbiakkal való üzemeltetésre alkalmas. A hatékony kamratérfogat fentiekben említett folytonos változása szintén hozzájárul a már korábban ismertetett lökésszerű üzemmódhoz, másszóval a fenti ismert megoldás szerint kialakított gépen átáramló közeg a hidrodinamikus gépekkel ellentétben pulzáló, tehát nem folyamatosan áramlik. A találmány célját a bevezetőben említett jellegű olyan folyadék- vagy gázszivattyú kialakítása képezi, amelynél egyrészt a kiszorítószerv végtartományai ill. annak szárnyai és a kiszorítókamra kamraszakaszainak megfelelő falfelületei közötti tömítés nehézségei elesnek, másrészt a szállított ill. betáplált közeg folyamatos lökésmentes átáramlása biztosított, ugyanakkor az alkalmazási terület vonatkozásában a közeg összenyomhatósága közömbös. A fenti cél megvalósítása érdekében a találmány alapját képező feladat a bolygódugattyús folyadékvagy gázszivattyú önmagukban ismert szerkezeti elemeinek, továbbá ezek viszonylagos helyzetének oly módon történő kialakítása és elrendezése, amellyel biztosítható, hogy a beömlőnyílás és a kiömlőnyílás közötti átömlést a kiszorítószerv pillanatnyi helyzetétől függetlenül ez utóbbi folytonosan elválassza, továbbá, a kiszorítószerv körpályás bolygómozgása során a kiszorítókamra kamraszakaszaiban a hatékony kamratérfogat állandó értékű maradjon. A kitűzött célt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy a kiszorítókamra minden kamraszakaszát és a kiszorítókamra minden kiszorítószárnyát legalább 270°os középponti szöggel képezzük ki, és a sorrendben utána következő kamraszakaszhoz, ill. annak kiszorítószárnyához képest az adott középponti szöget 360°-ra kiegészítő szögértékkel elforgatva rendezzük el. A találmány szerinti megoldás lényegét és további jellemzőit az alábbiakban előnyös példaképpen! kiviteli alakok kapcsán a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesen, ahol az 1. és 2. ábra két azonos kiképzésű és azonos értelmű körpályás bolygómozgást végző kiszorítószárnnyal ellátott egyszerű kiviteli alak vázlatos elvi rajza két különböző mozgásfázisban, a 3. és 4. ábra három azonos kiszorítószárnnyal ellátott kiviteli alak 1. és 2. ábrához hasonló vázlata ugyancsak két mozgásfázisban, az 5. ábra négy azonos kialakítású kiszorítószárnnyal rendelkező kiviteli alak elvi vázlata, a 6. ábra ugyancsak négy kiszorítószárnyas, de csupán két kamraszakaszra osztott kiszorítókamrával kialakított további kiviteli alak vázlata, míg a 7. ábra az 1. és 2. ábrán feltüntetett elven működő példaképpeni kiviteli alak gyakorlati megoldásának részletesebb ábrázolása. Az 1—6. ábrákhoz elöljáróban megjegyezzük, hogy a kiszorítószárnyakat vastagon kihúzott vonalakkal, a kamrafalakat vékonyan kihúzott, a húsrészek felőli oldalukon vonalkázással ellátott vonalakkal, míg a kiszorítószárnyak és a kamrafalak érintőalkotóit jól érzékelhető pontokkal jelöltük. Az 1. és 2. ábrán két 10, 11 kamraszakaszokra osztott kiszorítókamrát mutatunk be. A 10, 11 kamraszakaszok mindegyikét (az ábrán nem feltüntetett) sík alsó és felső zárófelületek, valamint egyenként r görbületi sugárral kiképzett domború 23 ill. 24 oldalfalak, továbbá R görbületi sugárral kiképzett homorú 22 ill. 25 oldalfalak határolják. A fentiekből érzékelhető, hogy az oldalfalak a rajz síkjára merőlegesen álló 27 ill. 28 középtengelyekkel rendelkező hengerpalástszektorok. A 10 kamraszakasz 22, 23 oldalfalai, valamint a 11 kamraszakasz 24, 25 kamrafalai kamraszakaszonként egymással egytengelyűek. A 10 kamraszakasz 12 végtartományára 13 beömlőnyílás csatlakozik, míg a 11 kamraszakasz 17 végtartományára 18 kiömlőnyílás van csatlakoztatva. A 10, 11 kamraszakaszok további 14, 16 végtartományait egymással 15 átömlőnyílás köti össze. A 10, 11 kamraszakaszok egymáshoz viszonyítva a 19 vonallal érzékeltetett szimmetriasíkra nézve tükör szimmetrikus elrendezésűek. A 10 kamraszakaszban 20 kiszorítószárny, míg a 11 kamraszakaszban 21 kiszorítószárny van elrendezve. A 20 és 21 kiszorítószárnyak egyenként 270°-os középponti szögű hengerpalástívként vannak kiképezve, ahol a hengerpalást R+r átmérőjű, amennyiben a falvastagságtól eltekintünk. Az 1. és 2. ábrán jól látható, hogy a 20 és 21 kiszorítószárnyak egymáshoz képest mintegy 90°-os fázisszöggel elforgatva vannak elrendezve. A kiszorító5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
