173553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminoalkánsav-fenilalkilészterek előállítására

0 173553 3 stb. felhasználásával optikailag aktív antipódjaikra rezol válhat ók. A találmány szerint előállított vegyületek közül például az alábbiakat említjük meg név szerint: 2-amino-propionsav-l-(4-klór-feniI)-2-metil­­-2-propüészter (GEA 654), 2-amino-propionsav-l-(p-tolil)-2-metil-2- -propilészter (GEA 937), 2 -a minő - pro p io nsa v-1 -( 3 -ki ór -fe n ii)-2 -met il -2-propilészter (GEA 935), 2-amino-propionsav-l-(3,4-diklór-fenil)­­-2-metil-2-propilészter (GEA 699), 2-amino-propionsav-l-(4-bróm-fenil)-2-metil­­-2-propilészter (GEA 917), 2-amino-propionsav-l-fenil-2-metil-2- -propilészter (GEA 916), 2-dimetilamino-propionsav-l-(4-klór-fenil)­­-2-metil-2-propilészter (GEA 953). A találmány szerint az I általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy II általános képletű vegyületet — ebben a képletben R1 és R3 a fenti jelentésűek, és X halogénatomoi vagy p-toluolszulfoniloxi-csoportot jelent — egy III általános képletű aminnal — ebben a képletben R3 és R4 a fenti jelentésűek — reagáltatunk. A II általános képletű vegyületek újak. Ezeket a vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy IV általános képletű alkoholt — R1 és R2 a fenti jelentésűek - egy V általános képletű vegyü­­lettel - X a fenti jelentésű és Y brómatom - reagáltatunk. A reakciót iners szerves oldószerben ismert módon, előnyösen légköri vagy ennél nagyobb nyomáson, —10 és +100 C° között, célszerűen 0 és 30 C° között hajtjuk végre. A találmány szerint előállított vegyületeket terápiás célokra alkalmazhatjuk mint a (+) és (-)-alakok racém keverékeit, amelyeket a szintézis során általában előállítunk. A vegyületek ismert módszerekkel megfelelő, optikailag aktív izomer­­jeikre rezolválhatók. Ezek az izomerek gyógyászati célokra ugyancsak felhasználhatók. Kívánt esetben az optikailag aktív izomerek közvetlen szintézissel is előállíthatok. A találmány szerint előllított új vegyületek a klinikai gyakorlatban általában orálisan, rektálisan vagy injekcióban alkalmazhatók, a hatóanyagot szabad bázis vagy gyógyászatilag elfogadható, nem-toxikus savaddíciós só, például hidroklorid, hidrobromid, laktát, acetát, foszfát, szulfát, szul­­famát, citrát, tartarát vagy oxalátstb. alakjában, a szokásos gyógyszerészeti hordozóanyagokkal tartal­mazó készítmények formájában. A gyógyszerkészítmények hordozóanyaga lehet szilárd, félig szilárd, folyékony hígítóanyag, vagy kapszula. A találmány szerinti vegyületeket ható­anyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények elő­állítása ugyancsak a találmány körébe tartozik. Az irgekciós készítmények rendszerint 0,5—20 súly%, és az orális készítmények általában 2-50 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti vegyületek dózis egységeit tartalmazó, orális beadásra alkalmas készítmények előállítása céljából a megfelelő vegyületet keverjük a szilárd por alakú hordozóval, ami lehet például laktóz, szacharóz, szorbit, mannit, keményítő, így burgonyakeményítő, gabonakeményítő vagy amilo­­pektin, cellulózszármazékok, továbbá kötőanyagok­kal, így zselatinnal vagy polivinilpirrolidonnal és valamely sikosító anyaggal, így magnéziumsztearát­­tai, kalciumsztearáttal, polietilénglikol-viaszokkal és hasonlókkal, és a keverékeket tablettákká préseljük. Ha a bevonattal ellátott tablettákat kívánunk előállítani, akkor a fenti magokat tömény cukoroldattal vonjuk be, amely például gumiarábi­­kumot, zselatint, talkumot, titándioxidot és hasonlókat tartalmazhat. A tablettákat bevonhatjuk könnyen illő szerves oldószerben, vagy ilyen oldószerek keverékeiben oldott lakkal is. Abból a célból, hogy a különböző hatóanyagokat, vagy a hatóanyagok különböző mennyiségeit tartalmazó tablettákat könnyen meg tudjuk különböztetni, a bevonatokhoz színezékeket adhatunk. Lágy zselatinkapszulák (gyöngy alakú zárt kapszulák) előállítása céljából, amelyek zselatinból és például glicerinből állnak, vagy más hasonló zárt kapszulák előállítása céljából a hatóanyagokat növényi olajjal keverjük. A kemény zselatin­kapszulák a hat óanyag-granulátumot szilárd por alakú hordozóval kombinálva tartalmazhatják, ami lehet például laktóz, szacharóz, szorbit, mannit, keményítő (például burgonyakeményítő, gabona­keményítő vagy amilopektin), cellulózszármazékok vagy zselatin. Rektális alkalmazásra megfelelő dózisegységek elkészíthetők kúpok alakjában, amelyek a ható­anyagot semleges zsír-alapanyagban tartalmazzák, vagy rektális zselatinkapszulák alakjában, amelyek a hatóanyagot növényi olajjal vagy paraffinolajjal keverve tartalmazzák. Orális alkalmazásra megfelelő készítmények a szirupok vagy szuszpenziók, így kb. 0,2-20, súly% hatóanyagot tartalmazó oldatok, amelyek még cukrot és etanol, víz, glicerin és propilénglikol keverékét tartalmazzák. Adott esetben a folyékony készítmények színezőanyagokatízanyagokat, szac­harint és sűrítőszerként karboximetilcellulózt tar­talmazhatnak. Parenterális injekciókhoz alkalmas oldatok a hatóanyagok gyógyászatilag elfogadható vízoldható sóinak előnyösen kb. 0,5—10 súly%-os vizes oldatai. Ezek az oldatok tartalmazhatnak stabilizátorokat és/vagy puffereket is, és az oldatok célszerűen különböző dózisegységeket tartalmazó ampullákba vannak töltve. Terápiás kezelésre a találmány szerinti vegyü­letek napi dózisa 100-500 mg orális alkalmazásnál és 20-100 mg parenterális beadásnál. A találmány szerint előállított vegyületek közül kiemeljük a 2-amino-propionsav-l-(4-klór-fenil)-2- -metil-2-propilésztert. A vegyületet előnyösen só­savas sója alakjában állítjuk elő. A találmány szerinti vegyületekhez szükséges kiindulási anyagok előállítását az 1-4. példák szemléltetik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents