173535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(alfa-amino-adipoil)-amino-3-metil-3-cefém-4-karbonsav fermentációs úton történő előállítására

13 173535 14 Tenyészetek malátakivonat-agaron vagy Leonian­­-élesztőkivonat-agaron, gyenge szóródás vagy nincs szóródás, fehértől a halvány-barnáig terjedő szín, amely később barnává, majd sötétbarnává válik közben spórafészket alkot. Hátoldal először sárgás­tól sárgás-barnáig, később azonban sötét barnától csaknem feketéig terjed. Oldható pigment, sárga, később olívbarna. Gombasejtek átlátszóak, vékony falú, vékony válaszfalas elágazó, 1 -2,5 p átmérővel. Spórafészek elzártan termékenyülő, sötétbarna, száradás közben lassan feketedik, bizonyos terüle­teken termel alul levő légmicéliumot, más esetekben sűrű, felületi réteget hoz létre az agar felületén kis légmicéliummal, gömb alakú, csupasz, kivéve ha lég-gombasejtekhez kapcsolódik, 140—350 p-os átmérő. Gombatömlők széles, szorosan összetömörült fürtökben meghatározott irány nélkül, kis gömbök, 6.5— 8jO x 5,5—6,5 p, nyolcspórás, vékonyfalú, el­enyésző. Meddő, gyér, rostos, fürtös, válaszfalas, 2-4 p átmérő, gombatömlővel kevert. Tömlőspórák korong alakúak, 2.5— 3,0 x 2,5—3,0 x 2,0—2,5 p gömb alakú tömeg, apró tüskék, nagyon halvány sárga. Fonalspórák gömb alaktól a kis gömböcske formáig változnak, átlátszóak, simák, 8-10 p-os fallal, gyengén hajló formában, többnyire a végeken, elszórva a gombasejteken, a sejtképződ­ményben elmerülve, nem bőséges. (I) Arachnomyces minimus CBS-324.70 és K-154 A CBS-324.70 törzs ismert és szerepel a CBS-List of Cultures 28. kiadás, 1972. irodalmi helyen. A K-154 törzs hasonló mikrobiológiai jellemzők­kel rendelkezik, eltérés van azonban a DACPC, DC PC és CPC termelésben. Ezek a törzsek az Eurotiales—Eurotiaceae­­-Arachnomyces egységhez tartoznak és a követ­kező tulajdonságokkal rendelkeznek. Tenyészetek Weitzman és Silva-Hutner-táptalajon elérnek 2,5 cm átmérőt 2 hónap alatt szobahőmér­sékleten, nemez-szerű, zöldes-sárga, ibolyás-barna pigmentet termel, amely a táptalajba diffundál, hátoldal barna, pettyes. Micéüum átlátszó, vékony­falú, kissé elágazó, számos ampulla alakkal rendelkező kiöblösödéssel, 7—11 p-os átmérőjű gömb alakú sejteket termel a gombatömlők szomszédságában és a gombatömlőkön, egyes esetekben pedig bárhol. A gombatömlők kis gömböcskétől a gömb alakig terjednek, visszavert fénynél vörösbarna színűek, majdnem átlátszatlanok, ha érettek, a bőséges micéliumösszefonódás következtében boly­­hossak, ez a bolyhosság meg éréskor eltűnik, pórus nélküliek, számos hosszú hajszerű nyúlványt hordanak, amelyek 100—315 p átmérővel rendel­keznek, égéskor szabálytalanul felnyíljak. Gombatömlő nyúlványok 2,5—5,5 p szélesek, 3 mm hosszúak vagy ennél hosszabbak. Gombatömlők kis gömböcskétől a gömb alakig terjednek, nem nyelesek, elenyészők, nyolc-spó­rásak, 5,5—8,5 p átmérőjűek. Tömlőspórák laposak, világossárgás-barnák áteső fényben, világos piros-barnától krétaszínig terjedő színűek, tömegben simák, 2,8-3,5 x 1,5-2,0 p. Konídium-szakasz száma egy. (J) Spiroidium fuscum IFO-5479 és K-461 Az IFO-5479 törzs ismert és szerepel az IFO-List of Cultures, ötödik kiadás, 1972. irodalmi helyen. A K-461 törzs hasonló mikrobiológiai jellem­zőkkel rendelkezik, eltérés van azonban a DACPC, DCPC és CPC termelésben. Ezek a törzsek Fungi Imperfecti-Moniliales -Moniliaceae-Sporoidium egységhez tartoznak és a következő tulajdonságokkal rendelkeznek. Növekedés szegényes vagy mérsékelt kukorica­­liszt-agaron vagy Czapek-agaron, és jó maláta­­■agaron vagy glükóz-forrázatlan-agaron. A tenyészetek először fehérek, fokozatosan zöldes-sárga árnyalatúvá válnak, végül barnává lesznek, gombafonalak nagyon finomak, 1,5-2 p vastagok, kissé elkülönültek, esetenként összegomo­lyodnak. Spóraképző gombafonalak elágaznak, szabálytalan spirálokkal rendelkeznek, válaszfalak kialakítása közben osztódnak és fokozatosan fonalspórákat alkotnak. A fonalspórák négyszögle­tesek, hosszúkásak vagy henger alakúak, 2-3 p-osak, gyakran tartalmaznak olajcseppet, ha csíráznak, gyakran megduzzadnak és csíratömlőt képeznek. Szaporítószervek nem képződnek a táptalajokon. A találmány szerinti eljárás során használt mikroorganizmusok tenyésztésénél alkalmazott táp­talaj olyan szénforrásokat és nitrogénforrásokat tartalmaz, amelyeket a mikroorganizmusok asszi­milálni tudnak. Szénforrásként például glükóz, szacharóz, mal­­tóz, keményítő, oldható keményítő, hulladék­­-melasz, glicerin, különböző szerves savak, így ecetsav, fumársav, benzoesav és hasonlók, külön­böző alkoholok, így etanol, butanol és hasonlók, n-parafflnok, különféle olajok és zsírok használ­hatók. Nitrogénfonásként különböző szerves és szer­vetlen nitrogénforrások, így peptonok, szójabab­­liszt, húskivonat, gyapotmagliszt, szárított élesztő, élesztőkivonat, kukoricalekvár, karbamid, ammó­­niumsó [például ammónium-klorid, ammónium­­-szulfát, ammónium-nitrát, ammóniumfoszfát] nit­rátok, (például nátrium-nitrát, kálium-nitrát és hasonlók alkalmazhatók. Ezenkívül különböző fémsók, így szulfátok, nitrátok, Idoridok, karbonátok, foszfátok és más fémsók, például kálium, magnézium, kálcium, nátrium és hasonló fémek sói lehetnek a táptalajokban. Amennyiben szükséges, lehetőség van arra is, hogy olyan anyagokat adjunk a táptalajokhoz, amelyek serkentik a használt mikro­organizmus növekedését és a DACPC-termelő képességét. Ilyen anyagok a mcvionin, cisztein, cisztin, tioszulfátok, metiloleát, sertészsír, külön­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents