173445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antibiotikum elegy előállítására
7 173445 8 gill us” című munkáján alapszik (The Williams and Wilkins Company, Baltimore, Md. 1965). A színeket az ISCC—NBS módszerrel neveztük el (Kelly, K.L. és Judd, D.B.: The ISCC-NBS Method for Designating Color and a Dictionary of Color Names, U.S. Department of Commerce, Circ. 553, Washington, D.C., 1955.) A Maerz és Paul szín blokkokat Maerz, A. és Paul, M.R. írta le a „Dictionary of Color” című munkában (McGraw-Hill Book Company, New York, N. Y. 1950.) A kultúrákat - ha nem adunk meg mást - 25 C°-on tenyésztettük. Az A. rugulosus NRRL 8113 kultúra jellemzői Czapek-féle agar-oldat A kultúra lassan növekszik, 25 C° hőmérsékleten 15 nap alatt 1,5—2,0cm-es átmérőt ér el. A kolónia felülete konvex és bársonyos, majd idővel a közepe közelében ráncos, majd dudoros lesz. A micélium széle 2 mm széles, mélyen szubmerz színtelen hifa csík, öblös karéjú. A szélen levő léghifákon rózsaszínes-barna nedv képződik. A 7. és 14. nap között halvány bíborszínű oldható pigment termelődik a kolóniát körülvevő agarban. A pigment a 15. napra átdiffundál a kolónián. 5 nap múlva a kolónia felülete fehérből barnás-sárgára színeződik, és a kolónia hátoldala a közepén barnás-narancs és a széleken barnás-barnás bíbor színű. 10 nap elteltével a kolónia kissé sárgás rózsaszín (ISCC-NBS 29 és Maerz és Paul 11-A—7) - 14 nap múlva a kolónia világos szürkés piros (ISCC-NBS 18 és Maerz és Paul 4—G—7). A kolónia széle dudorossá válik és erős sárga színű (ISCC-NBS 84 és Maerz és Paul 10-L—5) a konídium képződés következtében. A kolónia felületén és a szélén a külső sejtek (hülle cells) elszórt, halvány sárgás csomói jelennek meg össze-vissza. Idővel az erős sárga foltok és a kolónia széle sárgászöld lesz. 3 hét múlva a kolónia szélének az új lég-komponenseiben narancs-bíbor árnyalat figyelhető meg. A kolónia hátoldala kezdetben kissé konkáv. A fejlődés során a kolónia hozzásimul az agar felülethez, és hátoldala kissé ráncos lesz. 10 nap elteltével a hátoldal világos barna (ISCC-NBS 57 és Maerz és Paul 5-A—10), 15 nap elteltével pedig szürkés vörös (ISCC-NBS 19 és Maerz és Paul 6—J—3). A konídiumképző állapot ritka, a konidiofórák elszórtan helyezkednek el a felületen, néha foltokban vagy a kolónia széle felé csíkban találhatók. A konídiumfejek először határozatlanul áteresztőek és gömb alakúak, idővel tömöttebb, rövid oszlopokká fejlődhetnek. A gömb alakú fejek átmérője 70—80 p, átlagosan 50 p. Az oszlopszerű fejek legfeljebb 140 p hosszúak és 70 ß szélesek lehetnek. A konídiumok gömb alakúak vagy csaknem gömb alakúak, kissé ráncoltak és tömegben zöldes aranyszínűek. Átmérőjük 2,8—3,9 ß átlagosan 3,2 ß. A szterigmák kettős fogazásúak és színtelenek. Az elsődleges szterigmák hosszúsága 4,7-11,0 ß, átlagosan 7,9 ß. Legszélesebb pontjukon szélességük 2,4 ß és 1,6 p-ra elvékonyodnak. A másodlagos szterigmák egyedül vagy párokban fordulhatnak elő és az elsődlegesekből fejlődnek ki, palack alakúak. Legszélesebb pontjukon méretük 3,0 ß a csúcson 0,4 p-ra elvékonyodnak és cső alakúak lesznek. A cső alakú csúcs hosszúsága 1,2 ß. A teljes hossz 5,5—12,6 ß, átlagosan 9,2 ß. A veszikulumok gömb- vagy fölgömb alakúak és a csúcson ellaposodhatnak, idővel barnásszínűek lesznek. Átmérőjük 7,4—11,2 p, átlagosan 9,4 ß. A konidiofórák simák, viszonylag vékonyfalúak, először üvegszerűen átlátszóak, majd világos fahéjbarnák lesznek. A veszikulánál kissé szélesebbek és az alsó sejt (foot cell) közelében kissé elvékonyodhatnak. Az átlagos szélesség 9,5 ß. A konidiofórák hosszúsága 47,7—166,6 ß, átlagosan 106 ß. A szubmerz hifákból keletkeznek vagy laterálisán a léghifák szálaiból. Az aszkogén állapot 20 napon belül megjelenik. A micéliumban bármilyen mennyiségben megtalálhatók külső sejteknek a felületen előforduló kis, sárgás csomói. Olyan külső sejtekből állnak, amelyek egy vagy több kleisztotéciumot zárnak körül. A külső sejtek gömb alakúak, csaknem gömb alakúak, oválisak vagy hosszúkásak, vékonyfalúak és üvegszerűen átlátszóak. A gömb alakú külső sejtek átmérője \S—24ß, átlagosan 21,8 p. A kleisztotéciumok gömb- vagy csaknem gömb alakúak, vékonyfalúak, viszonylag kemények és rostosak. Először viszonylag színtelenek, majd vöröses bíborszínűek lesznek, és idővel sötétednek. Átmérőjük 165—470 p, átlagosan 275 p. Maláta extraktumot tartalmazó agar A 25 C° hőmérsékleten növekvő kolóniák gyorsan terjeszkednek, 10-12 nap alatt 4-5 cm-t érnek el. Először szürkésfehérek, majd a kolóniák 4 nap alatt közepes olajzöld színűek lesznek (ISCC-NBS 90 és Maerz és Paul 23-E-6). A kolónia öblös karéjú vagy gyengén karéjos széle szorosan egymás mellett álló, rövid, fehérszínű léghifákból áll. Kis, sárgásszínű külső sejt csomók pettyezik a kolónia szélét, és össze-vissza, elszórtan helyezkednek el a nemezszerű agar felületen. 20 nap múlva ezek a külső sejtek a felület nagy részének bevonására törekszenek. A kolónia hátoldala szürkés sárga (ISCC-NBS 90 és Maerz és Paul 11-B-l). Az aszkogén állapot 15 nap múlva jelenik meg. A micéliumban bármilyen mennyiségben megtalálhatók a külső sejteknek a felületen előforduló kis, sárgás csomói. Olyan külső sejtekből állnak, amelyek egy vagy több kleisztotéciumot zárnak körül. A külső sejtek nagy felületeket vonhatnak be a konidiumfejeken. A külső sejtek gömb alakúak, oválisak vagy hosszúkásak, vékonyfalúak és üvegszerűen átlátszóak. A gömb alakú külső sejtek átmérője 18-24 p, átlagosan 21,8 p. A kleisztotéciumok gömb- vagy csaknem gömb alakúak, a sötét vörösesbarna színűek. Átmérőjük 389—700 p, átlagosan 506 p. Az aszkuszok törékenyek, üvegszerűen átlátszóak és csaknem gömb alakúak vagy oválisak. A csaknem gömb alakú tömlők átmérője 8,7-11,9 p, átlagosan 10,3 p. Az ovális tömlők mérete 10,3-14,2px8,7-10,3p, átlagosan 12,2px9,lp. Az aszkospórák vörös-narancsszínűek, kissé ráncoltak, két párhuzamos, finoman redőzött ekvatoriális kiemelkedéssel, amelyek legfeljebb 0,8 p 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
