173433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálikus építőanyagokból készült épületelemek korrózióállóságának növelésére és hidrofobizálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173433 Bejelentés napja: 1974. XI. 08. (CE-1027) Nemzetközi osztályozás: C 04 B 41/26 Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1973. XI. 13. (WPC 04 6/174 864) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. X. 28. Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Tulajdonos: dr. Da the Christian okleveles vegyész, Radebeul, dr. Riedel Werner. VEB Chemiewerk Nünchritz, Radebeul, okleveles mérnök, Weimar, Kröning Horst textilmémök, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Német Demokratikus Köztársaság Eljárás alkálikus építőanyagokból készült épületelemek korrózióállóságának növelésére és 1 A találmány tárgya eljárás alkálikus építőanyagokból készült épületelemek hidrofobizálására és korrózióállóságának növelésére, főként savak és sós oldatok hatásával szemben. Atmoszférikus behatásoknak vagy kémiai reagenseknek kitett, alkálikus építőanyagokból, különösen betonból készített épületelemek korrózióveszélyezettek. Különösen agresszív hatásúak a savak és sóoldatok, azonban már az igen tiszta víz is megtámadja a betonelemeket. A káros tényezők hatásának meggátolására olyan eljárást javasoltak, melynek célja az előállítási technológia javításával sűrűbb épületelem-felületek kialakítása volt. A fennálló probléma azonban ezáltal sem oldódott meg, mivel gyakran más szempontok miatt az épületelemeket gazdag pórusszerkezetűvé kell kialakítani. Más módszerek is kialakultak, amelyekkel az épületelemek felületét utólagosan kezelték. így sikerült például kész betonrészek fluatálószerekkel való bevonása útján a bázikus alkotórészeket, főként Ca(OH)2 -t kémiai szempontból ellenálló fluoridok, például CaF2 képződése mellett semlegesíteni és egyidejűleg Si02-ot kicsapni és jgy - hasonlóan a vízüvegoldatok felhasználásához — a betonfelületeket tömíteni. Egy ilyen felületi kezelést követően a víz és az agresszív oldatok nehezebben jutnak be a betontestbe. hidrofobizálására 2 Az eljárás azonban nem vált be különösen, mivel a nagyteijedelmű kovasavak a beton felületi pórusait eltömik és ezáltal a betonfelületbe a fluatáló oldat csupán 0,01-0,1 mm rétegvastagság 5 kialakulásáig képes behatolni. A pórusok eltömődésével ezenkívül a beton gázáteresztő képessége is lecsökken és ez úgy a C02-tartalmú levegő bediffundálását és ezáltal a beton további kikeményed ését, mind a beton megkötésekor felszabaduló 10 víz kilépését gátolja. Csekély mechanikai károsodás esetén a kezelt betonfelület védőhatása teljesen kárba vész. A felsorolt módszereknél lényegesen jobb az okrát-eljárás, melynek lényege, hogy a cementből 15 készített beton felhasználásával előállított kész épületelemeket gáz alakú szilíciumtetrafluoriddal kezelik. A lejátszódó reakciók megközelítően azonosak mint a fluatálásnál, lényeges különbség a gáz behatolási mélysége tekintetében mutatkozik. (A 20 gáz mélyebbre hatolhat be és így mélyebb fekvésű védőréteg alakulhat ki.) Ezenkívül a kovasavdehidrát leülepedése a pórusokban sokkal lassabban megy végbe mint a fluatálásnál, mivel pótlólagos vízmennyiség nincs jelen. Annak ellenére, hogy a 25 felület tömörebb lesz, a gázáteresztő képesség nem csökken. A korrózióval szembeni védőhatás többszöröse a fluatálással elért védőhatásénak. Az eljárás hátrányaként említjük azonban, hogy a kialakított védőréteg nem víztaszító hatású. Ily 30 módon az agresszív vizes oldatok lassan meg-173433
