173383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karboxamido-tiazol-származékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
5 173383 6 tünk. A reakcióelegyet 30 percig keverjük, majd jeges vízbe öntjük. A fázisokat dekantálással elválasztjuk egymástól, és a vizes fázist metilénkloriddal extraháljuk. A szerves oldatot vízzel mossuk, nátriumszulfát fölött szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott 7,7 g kristályos maradékot metanolban felvesszük. az oldathoz aktív szenet adunk, az elegyet 30 percig visszafolyatás közben forraljuk, majd szűrjük. A szűrőlepényt metanollal mossuk. A szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk, és a maradékot petroléterből átkristályosítjuk. 4,7 g 2-metil-5-(N-metoxi-N-metil-karboxamido)-tiazolt kapunk; op.: 33 °C. Elemzés a C7H, 0N2O2S képlet alapján: Számított: C: 45,14%, H: 5,41%, N: 15,04%, S: 17,21%; Talált: C: 45,4 %, H: 5,6 %, N: 15,0 %, S: 17,4 %. A kiindulási anyagként felhasznált 2-metil-5-klórkarbonil-tiazolt a 2. példában ismertetett módon állíthatjuk elő. 4. példa Tablettás készítmény előállítása. Ismert módon a következő összetételű tablettás készítményt állítjuk elő: 2-metil-5-(N-metoxi-karboxamido)-tiazol 25 mg excipiensek (laktóz, keményítő, talkum, magnéziumsztearát q. s. ad 500 mg 5. példa Tablettás készítmény előállítása Ismert módon a következő összetételű tablettás készítményt állítjuk elő: 2-metil-5-(N-metoxi-N-metil-karboxamido)- 25mg-tiazol excipiensek (laktóz, keményítő, talkum, magnéziumsztearát) q.s. ad 500 mg Az (I) általános képletű vegyületek farmakológiai vizsgálata 1) Akut toxicitás meghatározása: A vizsgálatokhoz 10-10 db, 8-22 g testsúlyú egeret használtunk fel. A hatóanyagot karboximetilcellulózben szuszpendálva, intraperitoneális úton adtuk be, és az állatokat 1 hétig tartottuk megfigyelés alatt. Az észlelt eredményeket az 1. táblázatban közöljük. 1. táblázat Vegyület (példa száma) LD50 mg/kg 1. >1000 2. >1000 3. >1000 2) Antilipolitikus hatás vizsgálata: A hatóanyagok antilipolitikus hatását a vérplazma szabadzsírsav-tartalmának mérésével határoztuk meg. Sprague-Dawley S.P.F. fajú, 180—200 g testsúlyú hím patkányokat 24 órára kikötöttünk, majd az állatoknak orális úton beadtuk a hatóanyagot. 1 óra elteltével az állatokat a nyaki ütőér átvágásával leöltük, az állatok véréből mintát vettünk, és meghatároztuk a vérplazma szabad zsírsav-tartalmát. A szabad zsírsavakat a Trout, D.L., Estes, H.H. Jr. és Friedberg, S.J. által (J. Lipid- Res. 1, 199—202 (1960) módosított Dole-módszerrel (J. Clin. Invest. 38. 1544—1554 (1959) vontuk ki, és a foszfolipidmentesített plazmakivonat szabad zsírsav-tartalmát Anthonis A. módszerével [ J. Lipid. Res. 6,307—312 (1965)] kolorimetriásan határoztuk meg. Az 50%-os zsírsavszint-csökkenést kiváltó dózisokat (EDS0) a 2. táblázatban soroljuk fel. 2. táblázat Vegyület (példa száma) EDS o mg/kg 1. ~5 2. ~2 3. ~2 A 2. táblázat adatai azt igazolják, hogy az 1-3. példa szerint előállított vegyületek jelentős mértékben csökkentik a vérplazma szabad zsírsav-tartalmát. 3) Kután értágító hatás vizsgálata: A hatóanyagok kután értágító hatását albino tengerimalacokon vizsgáltuk. A hatóanyagokat kikötött állatoknak adtuk be orális úton, majd megfigyeltük az állatok fülének vörösödését, amely a kután értágító hatás fellépését jelzi. A fül színének intenzitását 1-től 3-ig terjedő önkényes számskálával jellemeztük. A hatóanyag beadása és a hatás fellépése között eltelt időt (látens periódus), az állatok fülének színintenzitását, valamint a hatástartamot a 3. táblázatban közöljük. 3. táblázat Vegyület Dózis Látens Hatás- Szín(példa sz.) mg/kg periódus tartam intenzitás _______perc_____perc___________ 1 20 16 91 2,8 2. 20 9 97 3 A hatóanyagok az antilipolitikus hatás kiváltásához szükségesnél lényegesen nagyobb dózisban okoznak értágító hatást, és az értágító hatás viszonylag hosszú látens periódus után lép fel. 4. Hipoglükémiás hatás vizsgálata: A hatóanyagok hipoglükémiás hatását a vércukorszint mérésével határoztuk meg. Sprague-Dawley S.P.F. fajü, 180-200 g testsúlyú hím patkányokat 24 órára kikötöttünk, majd az állatoknak orális úton beadtuk a vizsgálandó hatóanyagot. 1 óra elteltével az állatokat a nyaki ütőér átvágásával leöltük, az állatok véréből mintát vettünk, és meghatároztuk a vérszérum cukortartalmát. A vérszérum-kivonatot Boehringer enzimes módszerével, glükóz-oxidáz enzim felhasználásával vizsgáltuk. A vércukorszint csökkenését a kontrollokhoz viszonyítva %-ban adtuk meg. Az eredményeket a 4. táblázatban közöljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
