173367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-organo-N-foszfonometilglicin-N-oxidok előállítására és az azokat tartalmazó herbicid készítmények
21 173367 22 (Festuca) nevelünk cserepekben, amelyeket üvegházban tartunk a növényre előnyös körülmények között. A füvet minden cserépben egyformán öntözzük és két hét múlva megnyírjuk először kb. 6—7 cm magasságra, majd a növekedéstől függően 3—5 naponként nyírjuk. A készítményt kb. 0,5% felületaktív anyagot (nátrium-dioktil-szulfoszukcinát) tartalmazó vizes, illetve aceton-vizes készítmény alakjában alkalmazzuk a növény felső részeit permetezve, amikor a gyep kb. 4 hetes. A vegyszer mennyiségét kg/m2-ben fejezzük ki a cserepekre vonatkoztatva. Minden kezeléshez 3—3 cserép füvet használunk, és ezeket a kontrollnövényekkel a vegyszeres kezelést követő 2 hét elteltével összehasonlítjuk. Ha N-foszfonometil-iminodiecetsav-N-oxidot tartalmazó készítményt alkalmazunk 0,11 kg/4047 m2 mennyiségben — a fenti eljárás szerint — a kontrollnövényekkkel összehasonlítva 25% vagy ennél nagyobb növekedéscsökkenést figyelünk meg a 2 hetes kísérleti periódus alatt, fitotoxikus hatás nélkül. Ha 0,225 kg/4047 m2 az adagolási arány, akkor némi fitotoxikus hatás észlelhető. 14. példa Ebben a kísérletben bizonyos, találmány szerinti készítményeket alkalmazunk a gyep vegetatív növekedésére gyakorolt hatásukat vizsgálva. Kentucky 31 csenkeszt (Festuca) ültetünk cserepekbe és 4 hétig neveljük. A vegyületeket acetonban vagy vízben oldjuk 0,25% felületaktív anyag (nátrium-dioktil-szulfoszukcinát) hozzáadásával. Az említett mennyiségi arányokban végezzük a kezelést kézi permetezővel, és a megfigyeléseket 2 hét múlva hajtjuk végre. A kapott eredmények a kísérletek többszöri ismétlődéséből adódnak, és ezeket a kezeletlen kontrollnövények adataival hasonlítjuk össze. Ha N-foszfonometil-iminodiecetsav-N-oxidot tartalmazó készítményt alkalmazunk 0,11 kg/4047 m2 adagolásban, akkor a csenkesz vegetatív növekedése vagy magassága legalább 25%-kal kisebb, mint a kezeletlen kontrolloké. 0,225 kg/4047 m2 adagolásban ez a készítmény a csenkeszen fitotoxikus hatást mutat. 15. példa A találmány szerinti készítmények szabályozó hatását tipikus egy- és kétszikű gabonanövényeken vizsgáljuk kísérletsorozatban. A kísérletekben a vegyületeket acetonban és/vagy vízben oldjuk, és 0,25% felületaktív anyagot (polioxietilezett szorbitán) adunk hozzá, és a vegyülettől és a kísérlettől függően a specifikus adagolási arányokat változtatjuk. Tipikus egyszikű növény a Pioneer 3567 változatú gabona, és tipikus kétszikű a Wayne vagy Corsoy változatú szójabab. Kezeletlen kontrollnövényeket alkalmazunk összehasonlítás céliából minden kísérletben. Az alkalmazott eljárások a következők: „A” kísérlet Gabonanövényeket 1 hétig alumíniumedényben magról nevelünk, és minden egyes gabonanövény magasságát megméijük az örv tetejéig. A növényeket ekkor a vizsgálatnak alávetett készítmény megfelelő arányú oldatával az edényben bepermetezzük, az edényeket üvegházba visszük, és homokágyban alulról öntözzük. A kezelés után kb. 2 nappal minden edényt trágyázunk 40 ml 1,5%-os Rapid-Gro-oldattal. 2 hét múlva a növények magasságát az orv tetejéig újra megméijük és azt a kezeletlen kontrollnövényekével közvetlenül összehasonlítjuk. „B” kísérlet Szójabab növényeket alumíniumedényben magról nevelünk 1 hétig. Ekkor minden növény magasságát megmérjük az . utolsó rügy tetejéig. A növényeket a vizsgált készítmény megfelelő arányú oldatával bepermetezzük, és az edényeket a továbbiakban az „A” kísérlet szerint kezeljük. A kezelés után 2 héttel az edényekben levő minden egyes növény magasságát az utolsó rügy tetejéig újra megméijük és az adatokat a kezeletlen kontrollnövényekével közvetlenül összehasonlítjuk. „C” kísérlet Szójabab növényeket műanyag edényekben magról nevelünk és ezeket kiritkítjuk úgy, hogy mint az előző kísérletnél, egyetlen növény legyen az edényben. A vizsgált készítményt néhány edényben levő növényre permetezzük, ezek közül némelyek 4 hetesek (3—4 háromlevelű stádium) és mások 6 hete': k (5-6 háromlevelű stádium). A kezelés időpontjában a kézéit és a kezeletlen kontrollnövények megközelítőleg azonos magasságúak. Ezután valamennyi növényt üvegházba visszük, öntözzük, majd trágyázzuk a fent leírt módon. A kezelést követő 2 hét elteltével a szójabab növények magasságát az utolsó rügy csúcsáig megmérjük, az egyéb látható hatásokat feljegyezzük és az adatokat a kezeletlen kontrollnövények adataival közvetlenül összehasonlítjuk. A kivételeket külön megjegyezzük, a vizsgálati eredményeket a kétféle háromlevelű állapotra együttesen átlagoljuk. Az „A-C” kísérletekben a hatóanyagok kg/ha kifejezett adagolási arányaival kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a kísérletek olyan kezelésekre vonatkoznak, amikor egy edényben vagy cserépben viszonylag kevésszámú növény van. Ezért a vegyszer ténylegesen felhasznált mennyisége a növényeknél általában valamivel kevesebb lehet, mint a megadott kg/ha. A közölt adatok a vegyszerek azon legnagyobb mennyiségére vonatkoznak, amely a növény növekedését szabályozza, de még csekély fitotoxikus hatást sem fejt ki. ^ A fenti módokon a következő készítményekkel végeztünk kísérleteket: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 u
