173367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-organo-N-foszfonometilglicin-N-oxidok előállítására és az azokat tartalmazó herbicid készítmények

Vegyület Vegyület neve

jele

23

173367

24

A N-foszfonometil-imino-diecetsav-N-oxid,

B N-foszfonometil-iminodiecetsav-N-oxid-monometilészter C N-foszfonometil-iminodiecetsav-N-oxid-mononátriumsó-dihidrát D N-foszfonometil-iminodiecetsav-N-oxid-tetranátriumsó E N-foszfonometil-iminodiecetsav-N-oxid-dietilészter-hidroklorid F N-foszfonometil-iminodiecetsav-N-oxid-tetralítiumsó G N-foszfonometil-iminodiecetsav-N-oxid-monoizopropilaminsó H N-foszfonometil-iminodiecetsav-N-oxid-dinátriumsó-dihidrát I N-foszfonometil-iminodiecetsav-N-oxid-trinátriumsó

J Bisz(N-foszfonometil)-iminoecetsav-N-oxidpentanátriumsó, op.: 142—148 °C (bomlás) K Bis(N-foszfonometil)-iminoecetsav-N-oxid L N-metil-N-foszfonometil-iminoecetsav-N-oxid-trinátriumsó M N-etil-N-foszfonometil-iminoecetsav-N-oxid N N-benzil-N-foszfonometil-iminoecejtsav-N-oxíü O N-n-propil-N-foszfonometil-iminoecetsav-N-oxid P N-izopropil-N-foszfonometil-iminoecetsav-N-oxid Q N-metil-N-foszfonometil-iminoecetsav-N-oxid R N-ciklohexil-N-foszfonometil-iminoecetsav-N-oxid S N-3,4-diklórbenzil-N-foszfonometil-iminoecetsav-N-oxid T N-szek-butil-N-foszfonometil-iminoecetsav-N-oxid-trinátriumsó U N-izobutil-N-foszfonometil-iminoecetsav- N -oxid-trinátriumsó.

Az A—U készítmények mindegyikét megvizsgáltuk különböző mennyiségi arányokban, így 3,1 kg/ha vagy ennél kisebb mennyiségben alkalmazva, az „A” kísérlet szerint különböző reakciókat figyeltünk meg, beleértve némi fitotoxikus hatást is.

Az „A” kísérletben kb. 3,1 kg/ha arányban az R vagy T készítményt alkalmazva azt találtuk, hogy a kezelt gabonanövényeknek legalább kétharmad része kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva a vegetatív növekedésben 26% vagy ennél erősebb csökkenést vagy visszamaradást mutat. Azonos szabályozó hatást mutatott az R készítmény 1,50 kg/ha hatóanyag mennyiségben némi klorózis mellett, a T vegyület azonban ilyen kis mennyiségben nem fejtett ki hatást.

Ha az „A” kísérletben a B, D, G, K, L, S vagy U készítmény bármelyikét 0,59 kg/ha hatóanyag mennyiségben alkalmaztuk, akkor a kezelt gabonanövényeknek legalább kétharmad része a vegetatív növekedésben 2t>% vagy ennél erősebb csökkenést, vagy visszamaradást mutat a kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva. A B, D, K és S készítményeknél némi klorózis jelentkezett, a B és S készítményeknél pedig némi üszkösödés.

Az „A” kísérletben a C, D, E, F, G, I, P, Q, S és U készítményeket 0,31 kg/ha hatóanyag mennyiségben alkalmazva azt találtuk, hogy a kezelt gabonanövényeknek legalább 2/3 része a vegetatív növekedésben 26%, vagy ennél nagyobb visszamaradást mutat a kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva. Az F készítménnyel némi klorózist is észleltünk.

Az „A” kísérletben a C, E, I, N, O és Q készítményeket 0,15 kg/ha hatóanyag mennyiségben alkalmazva azt találtuk, hogy a kezelt gabonanövényeknek legalább 2/3 része a vegetatív növekedéshez 26% vagy ennél nagyobb visszamaradást mutat a kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva.

A „C” kísérletben nem tapasztaltunk hatást az A, B, C, E, H és Q készítményeket 0,25 kg/ha hatóanyag arányban alkalmazva, míg a G és I készítmények klorózist és némi fitotoxikus hatást idéztek elő. A D 12

25

készítmény azonban ebben a kísérletben 0,25 kg/ha hatóanyag-mennyiségben klorózist okozott, megakadályozta a hüvelyesedést és a növést csökkentette a kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva. A J készít- 30 mény ebben a kísérletben 0,50 kg/ha hatóanyagmennyiségben a hüvelyesedést késleltette. A K készítmény ebben a kísérletben 0,50 kg/ha hatóanyag -mennyiségben alkalmazva nem volt hatásos.

Az A—U készítmények mindegyikét megvizsgáltuk 35 a „B” kísérlet szerint is, a készítményeket különböző arányokban, például 3,1 kg/ha hatóanyag, vagy ennél kisebb mennyiségben alkalmazva. Különböző hatásokat figyeltünk meg; így némi fitotoxikus hatást is. Az eredményeket az alábbiakban összegezzük.

40 Ha a készítményt alkalmaztuk 3,10 és 1,55 kg/ha hatóanyag-mennyiségben, akkor súlyos fitotoxikus hatást észleltünk. 0,59 kg/ha mennyiségben a szójabab növényeknek legalább 2/3 része a vegetatív növekedésben 26% vagy ennél nagyobb visszamaradást 45 mutatott a kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva. Megfigyeltük még a levelek fejlődésének visszamaradását, a levelek megváltozását, az ágzugrügyek kialakulását, és a csúcsfejlődés gátlását.

A „B” kísérletben a C, D, E, F, G, I, L, N, O, P és U 50 készítményeket 0,59 kg/ha és az S készítményt 1,50 kg/ha hatóanyag-mennyiségben alkalmazva, a szójabab növényeknek legalább 2/3 része a vegetatív növekedésben 26% vagy ennél nagyobb visszamaradást mutatott a kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva. 55 E készítmények még a következő jelenségek közül egyet vagy többet is előidéztek: klorózis, ágzugrügyek kialakulása és a levelek megváltozása. A B, H és K készítmények 0,59 kg/ha mennyiségben ágzugrügyek kialakulását és a levelek megváltozását idézték elő. A 60 K készítmény klorózist is okozott.

A J, R és T készítményeket 3,10 kg/ha mennyiségben alkalmazva azt találtuk, hogy a szójabab növényeknek legalább 2/3 része a vegetatív növekedésben 26% vagy ennél nagyobb visszamaradást mutatott a 65 kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva. A vegyüle-