173336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tio karbamoiltio-zsírsav-szármzékok

3 173336 4 megadott) vagy valamely (IV) általános képletű halogén­karbonsav alkálifémsójával (mely képletben X és n je­lentése a fent megadott) reagáltatunk; vagy valamely (V) általános képletű vegyületet (mely képletben R1, R2 és A jelentése a fent megadott) valamely (VI) általános képletű vegyülettel reagáltatunk (mely képletben Y és n jelentése a fent megadott) és kívánt esetben egy kapott észtert vagy egy kapott amidot a megfelelő savvá el­­szappanosítunk, kívánt esetben egy kapott észtert át­­észterezünk, kívánt esetben egy kapott savat észterezünk vagy sóvá alakítunk, kívánt esetben egy kapott nitrilt a megfelelő amiddá hidrolizálunk vagy kívánt esetben egy kapott amidot dehidratálással a megfelelő nitrillé alakítunk. A (II) általános képletű vegyületek és (III) általános képletű vegyületek reakcióját célszerűen iners oldó­szerben (pl. víz, aceton, alkoholok, dimetilformamid, dioxán vagy dioxán-víz elegy) végezhetjük el. A reakciót szobahőmérsékleten hajthatjuk végre, azonban a reak­­cióelegyet szükség esetén melegíthetjük is. Az (V) általános képletű izotiocianátok és (VI) általános képletű merkaptánok reakcióját célszerűen iners oldószerben (pl. toluol vagy éterek mint pl. dioxán) kb. —20 C° és a reakcióelegy visszafolyatási hőmérsék­lete közötti hőmérsékleten végezhetjük el. Előnyösen 0 C° körüli hőmérsékleten dolgozhatunk. Az ily módon kapott (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben önmagukban ismert módszerekkel Y he­lyén más csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk. Az észter- vagy amid-csoport elszappanosítását pl. híg savakkal (pl. féligtömény só­savval) célszerűen melegítés közben végezhetjük el. A karboxilcsoport észterezését a megfelelő (I) általános képletű karbonsav szuszpenziójának vagy oldatának fölös mennyiségű alkohollal és tionilkloriddal kb. 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten történő reagáltatásával hajthatjuk végre. Az (I) általános kép­letű savak sóinak előállítása oly módon történhet, hogy a megfelelő karbonsavat sztöchiometrikus meny­­nyiségű bázissal (pl. alkálifém-, alkáliföldfém vagy ammóniumhidroxiddal vagy valamely aminnal) reagál­­tatjuk. Az (I) általános képletű nitrileket valamely savval (pl. sósavval vagy kénsavval) történő reagáltatás­­sal alakíthatjuk a megfelelő amidokká. Az (I) általános képletű amidokat foszforoxikloriddal vagy tionilklorid­dal és dimetilformamiddal történő dehidratálással alakíthatjuk a megfelelő nitrilekké. A (II) általános képletű kiindulási anyagokat oly módon állíthatjuk elő, hogy egy (VII) általános képletű vegyületet egy MOH általános képletű vegyülettel és szénkéneggel reagáltatunk. A reakciót előnyösen vízzel elegyedő iners oldószerben (pl. acetonitrilben) alacsony hőmérsékleten (kb. 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten) hajthatjuk végre. A (III), (IV), (V), (VI) és (VII) általános képletű vegyületek ismertek vagy ismert vegyületek előállításá­val analóg módon állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületek a gyógyászatban alkalmazhatók különösen a vér zsírszintjének csökken­tésére. így pl. a 4-{[(p-klór-benzil)-tiokarbamoil]-tio}­­-vajsav-etilészter patkányon többszöri adagolás mellett a szérum triglicerid szintjét 30—40%-kal és a koleszterin szintjét 20—30%-kal csökkenti. A fenti hatás eléréséhez az említett (I) általános képletű vegyületből fele dózis elegendő mint a Clofibrat [p-klór-fenoxi-izovajsav-etil­észter] néven ismert lipidszintcsökkentő szer [„Merck Index” (1968) 270. oldal] alkalmazása esetén. Az (I) általános képletű vegyületek dozírozása felnőtteknél általában kb. 0,1—0,2 millimól/testsúly kg. A találmányunk szerinti eljárással előállítható vegyü­leteket a gyógyászatban a hatóanyagot és enterális vagy parenterális adagolásra alkalmas, szerves vagy szervetlen, iners gyógyászati hordozóanyagokat tartal­mazó gyógyászati készítmények alakjában alkalmazhat­juk. Hordozóanyagként pl. vizet, zselatint, gumiarabi­­kumot, tejcukrot, keményítőt, magnéziumsztearátot, talkumot, növényi olajokat, polialkilénglikolokat, vaze­lint stb. alkalmazhatunk. A gyógyászati készítményeket szilárd (pl. tabletta, drazsé, kapszula) vagy folyékony (pl. oldat, szuszpenzió vagy emulzió) alakban formuláz­­hatjuk. A készítmények adott esetben sterilezhetők, illetve segédanyagokat (pl. konzerváló, stabilizáló-, nedvesítő- vagy emulgeálószereket, az özmózisnyomás változását előidéző sókat vagy puffereket) és/vagy gyó­­gyászatilag értékes további anyagokat tartalmazhatnak. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa 160 g 4-bróm-vajsav-etilészter és 1125 ml vízmentes dimetilformamid oldatához argon-atmoszférában 0 C°­­on alapos keverés és hűtés közben részletekben 172,3 g ammónium-(N -4-klórbenzil)-ditiokarbamátot adunk, miközben a reakcióhőmérsékletet állandó értéken tart­juk. A gyengénsárga oldatot egy éjjelen át szobahőmér­sékleten keverjük, 1500 ml vízzel hígítjuk és 4x500 ml etilacetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 3 x 200 ml telített konyhasó-oldattal mossuk, majd 80 g magnéziumszulfát felett aktívszén hozzáadása mellett szárítjuk, szűrjük és vákuumban bepároljuk. A kristá­lyos maradékot 700 ml izopropiléterből átkristályosít­juk. 218 g 4-{[(p-klór-benzil)-tiokarbamoil]-tio}-vajsav­­-etilésztert kapunk. Op.: 61—62 C°. A kiindulási anyagként felhasznált ditiokarbamátot következőképpen állíthatjuk elő: 260 ml tömény ammónia-oldatot (3,48 mól) argon­­-atmoszférában jég-metanol-hűtőben történő hűtés köz­ben ^ —10 C°-on kb. 20 perc alatt 164,5 g szénkéneggel elegyítünk, majd az elegyet további 15 percen át ezen a hőmérsékleten keverjük. Ezután 245 g 4-klór-benzilamin és 122 ml acetonitril oldatát adjuk lassan hozzá, mi­közben a hőmérsékletet ^ —10 C° értéken tartjuk. A re­­akcióelegyet egy éjjelen át szobahőmérsékleten keverjük, majd jégfürdőn 0 C°-ra hűtjük. A kiváló kristályokat szűrjük, egymásután acetonitrillel és dietiléterrel mos­suk, majd vákuumban 70—80 C°-on állandó súlyig szárítjuk. 390 g ammónium-(N-4-klór-benzil)-ditiokar­­bamátot kapunk. Op. : 140—142 C°. A fenti eljárással analóg módon az alábbi vegyületeket állítjuk elő: 3- {[(p-klór-benzil)-tiokarbamoil]-tio}-propionsav-etil­­észter, op. : 67—68 C° ; 11 -{[(p-klór-benzil)-tiokarbamoil]-tio}-undekánsav-etil­­észter, op.: 51,5—52,5 C°; 5-{[(p-klór-benzil)-tiokarbamoil]-tio}-valeriánsav-etil­­észter, fp. : 135—137 C°/0,08 Hgmm ; 4- {[(2,5-diklór-benzil)-tiokarbamoil]-tio}-vajsav-etil­­észter, op. : 62—63 C° ; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents