173212. lajstromszámú szabadalom • Távvezérlő rendszer jármű-hajtóművekhez

17 173212 18 jelentősen egyszerűbb a 2. ábrán látható rendszernél, főként a B mezőben látható automatika szempontjá­ból. A 3. ábra szerinti kivitelnél a nyomatékátalakító bemenő és kimenő oldalai közötti sebességarányt ér­zékelő, folyadékra, illetve közegre érzékeny szerke­zetrész, valamint a 80 vezérlőszelep 84 és 85 csőveze­tékeibe, továbbá a 17,18 fékek 94, illetve 95 csőveze­tékébe közeget szállító különböző szelepek helyett a hidraulikus hajtáshoz egyszerű szolenoid működteté­sű H szelep, a direkt hajtáshoz Dl szelep, az egyszerű forgatásos hajtáshoz SRI szelep (a 17 fékhez kapcso­lódva), a kettős forgatáshoz DR1 szelep (1 18 fékhez kapcsolódva), a hátramenethez pedig R szelep van alkalmazva. Ezenkívül a rendszernek a nyomatékát­alakító bemenő oldali sebességét és kimenő oldali sebességét elektronikusan érzékelő 125 és 127 elekt­ronikus érzékelőfejei vannak. Az érzékelőfejek által kibocsátott jeleket a 126 és 128 villamos vezetékek a jármű vezetője által kezelt 140 távvezérlő szelepbe vezetik, amely a megfelelő jeleket az említett szole­­noidos szelepekbe továbbítja. A 150 fojtószelep emelőkar semleges helyzetben 151 elektromos kapcsolóval kapcsolódik. Az ellen­kező véghelyzetben, azaz ütköző helyzetben a 150 fojtószelep emelőkar egy rugós terhelésű határoló ké­szülékkel és 153 elektromos kapcsolóval kapcsolódik. A 151 és 153 elektromos kapcsolókból a megfelelő jeleket 152 és 154 villamos vezetékek viszik át a 140 távvezérlő szelepre. Ezenkívül a hidraulikus fékezés­hez 155 nyomáskapcsoló van 156 villamos vezetéken keresztül a 140 távvezérlő szelephez csatlakoztatva. A rendszerben önműködő 145 távkezelő, illetve távvezérlő egység is van, amelyben több kapcsoló­áramkör és 1, II, III ellenőrző műszerek, például jelző­lámpák vannak elhelyezve, mint a 2. ábrával kapcso­latban ismertettük. A 145 távvezérlő egységben egy kettős és egy elektronikus vezérlő készülék is van. A távvezérlés elemei a következők: a) A bemenő és kimenő oldaltól származó impulzu­sok közötti bizonyos arány fölött az egyik szerkezet­­rész olyan impulzust ad, amelynek a fölfelé kapcsolás és lefelé kapcsolás között egy hiszterézise van és ez a hiszterézis — ha lehetésges — a sebességarányra érzé­keny. b) A bemenő és kimenő oldalról származó impulzu­sok egy bizonyos arányánál egy szerkezetrész egy impulzust ad. c) Bizonyos kimenő oldali sebességek fölött egy szerkezetrész vezérlő impulzusokat ad. d) Hidraulikus fékezésben és/vagy direkt hajtásban a szivattyú egység kapcsolódását egy szerkezetrész helyesbíti akkor, ha a kapcsoló jelzi, hogy az előre­­-hátra váltó fogaskerékcsoport kapcsolódása még nincs véghelyzetben. e) Egy szerkezetrész a hidraulikus fékezéshez tarto­zó hálózati kört csak akkor zárja, ha direkt hajtásra van a nyomatékátalakító kapcsolva. f) Egy szerkezetrész a fojtószelep véghelyzetéhez tartozó érintkezőtől impulzusokat kap és a direkt hajtást szétkapcsolás révén megszünteti. Az impulzu­sok a legmagasabb kimenő oldali ellenőrző műszer helyzettől függnek. g) Egy szerkezetrész a lassító fojtószelep helyzet­ben levő kapcsolótól impulzusokat kap és lehetővé teszi a direkt hajtásnak a legalsó kimenő oldali sebes­ség komponens jelző, illetve ellenőrző műszerhez való kapcsolását. (Ez a hidraulikus fékezéshez kapcsolható akkor, ha a fojtószelep nincs semleges helyzetben.) Az ismertetett műveletek javulhatnak akkor, ha az elektronikus vezérlőkészülék — a biztonság veszélyez­tetése nélkül — képes a direkt hajtás szétkapcsolására a fojtószelep változó helyzetiben is, azaz magasabb fojtószelep nyitásnál magasabb szétkapcsolá.ú pont, és alacsonyabb fojtószelep nyitásnál alacsonyabb szét­­kapcsolási pont van, követve a megengedett minimális motor terhelés/sebesség görbét. A 6., 8A, 8B és 9. ábrákra hivatkozva a vezérlés alapja egy hányados szabályozó és egy sebességre ér­zékeny szabályozó, amelyek a gyorsító pedál jelző­készülékéből származó jelekkel együtt a jármű vezető­je révén beállított távvezérlő kar helyzetét beállítják. Ezek képezik a találmány szerinti távvezérlő rendszer lényegét. Az irányváltó előre-hátra váltó fogaskerék­csoporthoz tartozó jelzőkészülék, a hidraulikus fék, az olajszint és a hajtóműház pillanatnyi működési állapota határozza meg minden egymást követő műve­let műveleti feltételeit, illetve állapotát. Hányados, illetve arányszabályozó Egy aktív mágneses fog-detektor olvassa le a be­menő tengelyen levő fogak számát és négyszög hullám alakú kimenő jelet ad. Ezeknek az impulzusoknak (bemenő oldali impulzusoknak) frekvenciája arányos a tengely fordulatszámával és a tengelyen levő fogak számával. Ezeket az impulzusokat n-6-bites bináris gyűrűs számláló (1 számláló) számolja. Másik hasonló számláló (2 számláló) számolja a nyomatékátlakító kimenő oldali tengelyéről származó impulzusokat. Az 1 számláló szolgáltatja az indulási, leállási és nulla helyzethez tartozó impulzusokat. A két számláló nuÜától ugyanabban az időben indul. Ha a 2’ számláló megáll, az erről leolvasható szám a mértéke a kimenő oldali és bemenő oldali tengely fordulatszáma közötti aránynak, illetve hányadosnak, amelynek a 9. ábrán látható U dekódoló vagy más hasonló készülék dekó­dol. Fordulatszám-meghatároző A kimenő oldali tengely pontos fordulatszáma érté­kének meghatározásához a PG impulzusgenerátor OS/3 és OS/4 szerkezetrészeiből kibocsátott, állandó frekvenciájú regisztráló impulzusokat egy harmadik, 3 számláló számolja (9. ábra), hasonlóan a 6. ábra 1 ’ és 2’ számlálóihoz. A regisztráló impulzusok számlálását a kimenő oldali detektoron létrejövő kimenőjeleknek pontosan két periódusáig kell végezni. Ez úgy jön létre, hogy a jel 2-vel való osztás után egy különleges JK impulzusszűrőn keresztül a 2 számlálóba jut, amely egy cikluson belül 56 primer impulzus után, azonban az 1 számláló által végzett következő számo­lási cikluson belül 4o primer impulzus előtt kiold. Az igy kioldott, harmadik számlálóba jutott regisztráló impulzusok száma fordítva arányos a hajtómű kimenő sebességével. A túlszámolás megakadályozására -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents