173107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új androsztén származékok előállítására
3 173107 4 (J.Org.Chem. 1968, p.3995, ibid. 1969, p.3328, Mol.Cryst. a.Liq.Crist. 18 1972, p.321,339, ibid. 19 1973, p.217). 30 -hidroxi-androszt-5-én-származékok fahéjsawal, illetve p-metoxi-fahéjsavval képzett észterei előállítása során kiderült, hogy ezen vegyületek is képeznek koleszterikus mezofázist (Bull. Soc. Chim. France 1974, p.1199). Az ismertetett kutatások célja a szerkezeti okok feltárásán túlmenően az volt, hogy új vegyületek előállításával igyekeztek olyan anyagokhoz jutni, amik az időközben felmerült sokoldalú felhasználási igényeknek meg tudnak felelni. Bár e célt többé-kevésbé sikerült elérni, az eddig ismert szintézisek többnyire elég nehezen hozzáférhető anyagokból indulnak ki. A találmány szerint (I) általános képletű új vegyületeket — a képletben R—1 halogénatomot, (1-5 szénatomos alkilj-karboniloxi-, ( l-*-5 szénatomos alkoxij-karboniloxi-, (1—5 szénatomos alkil)-karbamoiloxi-csoport, R2 1—9 szénatomos alkil-, vagy 1-5 szénatomos alkoxi-csoportot jelent - úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű - a képletben R3 aciloxigyököt vagy klórt jelent - 30-R3 -szubsztituált A*-androsztén-17-ont redukáljuk, majd az így kapott 170-ol vegyületet R2 csoportot tartalmazó reakcióképes savszármazékkal, pontosabban karbonsavhaloiddal, karbonsavhidriddel, vagy klórhangyasavalkilészterrel reagáltatjuk 40—80 C° hőmérsékleten, vízmentes oldószeres közegben, tercier nitrobázis katalizátor jelenlétében. A (II) általános képletű reagenst legalább 0,1 mól feleslegben alkalmazzuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a (Ha) képletű - a képletben R4 hidroxilgyököt jelent - A, -androsztén-30-01 -17-ont redukáljuk, az így kapott A5-androsztén-30, 170-diolt vagy egy legalább 0,1 mól feleslegben adott R2 csoportot tartalmazó reaktív savszármazékkal, közelebbről karbonsavhaloiddal, karbonsavhidriddel vagy klórhangyasav-alkilészterrel reagáltatjuk ugyancsak vízmentes oldószeres közegben, 50-80 C° hőmérsékleten, vagy pedig egy (1—5 szénatomos alkil)-izocianáttal reagáltatjuk ugyanilyen körülmények között. A reakciót mindkét esetben tercier nitrogénbázis katalizátor jelenlétében folytatjuk le. Végül, ugyancsak a találmány szerint eljárhatunk úgy is, hogy a (Ha) képletű As-androsztén-30-0,1-17-ont legalább 0,1 mól feleslegben alkalmazott Rt csoportot tartalmazó reaktív karbonsavhaloiddal, karbonsavanhidriddel, vagy klórhangyasav-alkilészterrel reagáltatjuk 40—80 C° hőmérsékleten, majd az így kapott A,-androsztén -30- p,l-17-on-észtert redukáljuk, végül a kapott As-androsztén-30, 170-diol-3-észtert legalább 0,1 mól feleslegű R2 csoportot tartalmazó karbonsavhaloiddal, karbonsavanhidriddel, vagy klórhangyasav-alkilészterrel reagáltatjuk 50-80 C° hőmérsékleten. Az R, valamint az R2 csoportot tartalmazó reaktív származékkal történő észterezést ugyancsak vízmentes oldószeres közegben, tercier nitrogénbázis katalizátor jelenlétében végezzük. Egyes esetekben előnyösnek találtuk, ha az észterezést/eket magában a reakcióelegyben in situ képzett karbonsavhaloiddal hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon mutatjuk be, megjegyezve, hogy az olvadáspontokat, illetve a 2 termotrop mezofázist általában kétféle módszerrel figyeltük, a DSC (differenciális kalorimetria) és a DLI (depolarizált fényintenzitás) módszerével. Ugyancsak megjegyezzük, hogy bár egyes esetekben az anyagon nem mutatkozik a folyadékkristályos anyagokra jellemző mezofázis, ezek az anyagok is, tehát valamennyi a találmány szerint előállított vegyület alkalmazható koleszterin típusú folyadékkristály-eutektikumok készítésénél (pl. hőtérképezéshez), vagy kiinduló, illetve intermedier vegyületként folyadékkristályok előállításához. 1. példa 30 -Klór-17 0-n-propil-karboniloxi- A5 -androsztén előállítása 0,6 g 30 -klórÁ*-androsztén-17- ont oldunk 15 ml absz. metanolban és részletekben, rázogatás közben hozzáadunk 1 g nátriumbórhidridet. A beadagolás után szobahőmérsékleten állni hagyjuk 5 órán át, majd hidegen, híg sósavval megsavanyítjuk. A reakcióelegyet bepároljuk és a maradékot éterrel többször extraháljuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. Az anyagot etanolvíz elegyből kristályosítjuk. Hozam: 0,4 g. Op.: 163-164 C°. Ily módon kapott 300 mg 30-klór-A5 -androsztén-170-ol-t oldunk 15 ml absz. benzolban, hozzáadunk 0,3 ml vajsav-kloridot és 0,3 ml absz. piridint. Szobahőn keverjük 3 órán át, majd 40—80 C°-os vízfürdőn melegítjük 2 órán keresztül. A reakcióelegyet 20 ml benzollal hígítjuk, hideg, híg sósavval és vízzel mossuk, majd nátriumszulfáton szárítjuk. Hozam: 0,25 g. összegképlet : C2 3 H3 3 C102 Mólsúly: 376,97 Analízis Számított: talált: C = 73,28% 73,12% H = 8,82% 8,68% Cl = 9,41 % 9,56 % A kapott anyag nem mutat mezofázist, op.: 125 C° (DSC) 127 C° (DLI). 2. példa 30 -Klór-170-n-nonil-karboniloxi-As -androsztén előállítása. Az 1. példa szerint eljárva készített 400 mg 30-klór-A5-androsztén 170-cl-t oldunk 20 ml absz. benzolban, hozzáadunk 0,4 g kaprinsavkloridot és 0,4 ml absz. piridint. Szobahőn keverjük 3 órán át, majd 40—80 C°-os vízfürdőn melegítjük 3 órán keresztül. A reakcióelegyet 20 ml benzollal hígítjuk, hideg, híg sósavval és vízzel mossuk, majd nátriumszulfáton szárítjuk. A benzolt lepároljuk és a maradékot etenolból átkristályosítjuk. Hozam: 0,3 g. összegképlet: Cí9H*5C102 Mólsúly: 461,14 Analízis: Számított: Talált: C = 75,54 % 75,36% H = 9,84 % 9,95 % Cl= 7,69% 7,54% A kapott anyagon mezofázist észleltünk, de a DSC és DLI módszerrel kapott mérési eredmények nem értékelhetők megfelelően. Polarizációs mikroszkóp alatt színtelen szerkezet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
