173105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-nitro-9-dialkil-aminoizoalkilamino-akridinek és sóik előállítására
5 173105 6 mg/testsúlykg nagyságrendűek. A maximálisan elviselhető dózis (továbbiakban rövidítve: MTD) intravénás beadás esetén egereknél az LD5o értékéná közel 20 százalékkal alacsonyabb, míg a patkányok esetében az LDS0 értékénél mintegy 30 százalékkal alacsonyabb. Orális beadás esetén az MTD-értékek a halálos dózisnál 53-66 százalékkal alacsonyabbak. Az állatok nyújtott időperioduson (legfeljebb 10 nap) belül hullottak el, elsősorban a tápcsatornával kapcsolatos intenzív tünetek következtében, amelyek a beadás módjától függetlenül jelentkeznek. Paralitikus típusú bélelzáródás következett be a legötbb esetben. Ha intravénásán legalább 5 mg/kg dózisban nyulak - nak vagy macskáknak adtuk be, akkor a C-829 kódszámú vegyidet átmeneti vérnyomáscsökkentést okozott, amelyet kezdetben nem kísért bármiféle elektrokardiográfiai változás. Magasabb dózisok azonban megnövelt vérnyomásesés mellett az akridin-származékokra jellemző zavarokat okoztak a pitvar4camrai és az intraventikuláris keringésben. A zavarok abban álltak, hogy a PQ szekció meghosszabbodott és a QRS-komplex kitágult. A halálos dózisok a teljes pitvar-kamrai disszociációhoz vezettek. A C—829 kódszámú vegyület ionizáló hatású a véredényeket körbevevő izomzatra, és alkalmazása esetében feltételezhetően a vérnyomás csökkenése azzal magyarázható, hogy a szivizomzat (Myokardium) ingerlő-érzékelő rendszerére kifejtett antagonisztíkus hatás és a sejtekre kifejtett hatás összegeződik. Az alacsonyabb és közepes dózisokban a vérkeringésre kifejtett hatás átmeneti jellegű. A C-829 kódszámú vegyületnek a légzőszervrendszerre kifejtett hatása két szakaszból áll. Kezdetben a vérnyomáscsökkenés bekövetkeztekor ösztönös légzési izgaolm vagyis fokozott légzés jelentkezik, nagyobb dózisok viszont a légzésre központilag csökkentőén hatnak, ami végül a légzés szüneteléséhez vezethet. A kísérleti állatok (nyulak) atropinnal való kezelése nem változtatja meg a C-829 kódszámú vegyületnek a vérkeringésre kifejtett hatását. A C-829 kódszámú vegyületnek a simaizomzatra kifejtett hatása nyúl vékonybele és húgyhólyagja esetében 10 mg/testsúlykg dózisban spazmolitikus, azaz elernyesztő jellegű, míg in vitro tengeri malac és patkány vékonybelének izomzatán _ 5.10~^ koncentrációkban vizsgálva inkább enterospazmatikus, vagyis a bélt összehúzó hatású a vegyület. A C-829 kódszámú vegyület a központi idegrendszer alapvető funkcióira hatott. Az álatok spontán mozgékonyságát ugyan nem befolyásolta, viszont hipnotikus, azaz altató hatású vegyületekkel kölcsönhatásban egyértelműen depresszív hatású volt az LDS0 értéknél tízszer nagyobb dózisban. A cardiazollal és a sztrichninnel kölcsönhatásban kifejtett hatás egymástól eltérő, és nem jellegzetes. A szaporítószervrendszerrel kapcsolatosan vizsgálva a C-829 kódszámú vegyületet ki kell emelnünk, azt hogy az állatok párzása előtt 14 napon át mindössze 1/50 LDS0 dózisban adagolva csökkentette a megtermékenyült nőstények számát és az egy alomra jutó újszülött állatok számát. Megfigyelhető volt ugyanakkor mikroszkopikusan a here spermatermelő csatornácskái germinális hámsejtrétegében kóros jellegű szövetelváltozás, amely a spermatogenézis rendellenességéhez vezet. Nem figyeltünk meg ugyanakkor egyetlen alkalommal sem elváltozást a petefészekben. Nem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 találtunk ugyanakkor a magzatok és az újszülött állatok fejlődésében sem semmiféle makroszkopikus rendellenességet. A hosszabb időn át tanúsított toxicitást nyulakon és patkány ólam három hónapos kísérleti periódusban tanulmányoztuk. A nyulak esetében 1/100 LD50 és 1/40 LDS0 köíötti dózisokat, míg a patkányok esetében 1/150 LDS0 és 1/50 LDS0 közötti dózisokat adagoltunk. Megjegyzendő, hogy az adagolt dózisok között a 12 hét folyamán alkalmaztuk a maximálisan dviselhető dózist is. A C-829 kódszámú vegyület nem változtatta meg a vérképet sem a leukociták, sem az eritrociták tekintetében, és a hemoglobin szintje is változatlan maradt. Ugyanakkor viszont a vegyület növelte a véralvadási időt, bár nem mindig beadott dózisával arányosan. Tekintettel arra, hogy előzetes vizsgálataink szerint nem lehetett igazolni a vegyület hatását a trobocita-rendszerre valószínűleg a véralvadási idő növelése abból adódik, hogy a vegyület hat a protrombin-rendszerre vagy a fibrinolitikus rendszerre. A nyirokszövetekben a C-829 kódszámú vegyület igen határozottan jelentkező kóros elváltozásokat okozott, elsősorban a bélfodri nyirokcsomók területén. A profilferatív központok szerkezete észlelhetetlenné vált, és a kis limfociták száma csökkent. Kompenzáló eszközöket használva a hálóelemek túltengése is észlelhető volt. Nyújtott időn át beadva vizsgáltuk a C-829 kódszámú vegyület hatását a kiválasztó szervekre (máj, vesék). Nem lehetett bizonyítani, hogy a vegyület a máj működését befolyásolná, ha a méréseket a vérszérumban a transzamináz-szint (alanin-aminotranszferáz enzim koncentrációja) és az aszparaginaminotranszferáz enzim koncentrációja, továbbá a savas és a bázikus foszfatáz enzimek koncetrációjc kapcsán végeztük. Csak az úgynevezett timol zavarossági vizsgálat eredménye volt pozitív, ha a vegyületet maximális dózisban adagoltuk. Figyelembe kell azonban venni azt a tényt, hogy ez a viszgálat kevéssé exakt. A hisztológiai ellenőrzés azt mutatta, hogy a máj párénchymájában a mirigysejtek parenchymás elváltozásának gyenge (alig észrevehető) nyomai észlel hetők. E változások azonban korlátozott jellegűek voltak, és nem minden álatban voltak észlelhetők. A C-829 kódszámú vegyület nem váltja ki a vizeletben patológiás komponens megjelenését és nem változtatja meg a vizelet fajsúlyát. Változatlan maradt a vérszérumban az endogén kreatinin-szint, és szokásos határok között maradt a glomeruláris szűrhetőség. A vizsgált álatok egy részénél mikroszkopikusan a vesecsövecskékben néhány helyi parenchymás elváltozás volt észlelhető. Vizes oldat formájában beadva a C-829 kódszámú vegyület helyi izgató hatást (0,05 -1%), sőt magasabb koncentrációkban narkotizáló hatást fejt ki. Ezen részben lehet segíteni úgy ha, oldószerként 7-es pH-jú Sörensenféle foszfát puffert használunk. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek tehát mind in vitro, mind in vivo jelentős daganatellenes hatást mutatnak és toxicitásuk alacsony. Mindezen hatásaik kedvezőbbek, mint az ismert akridin-származékoké, például az ismert (II) általános képletű vegyületeké, ahol R, és R2 jelentése metil- vagy etilcsoport n értéke 2 vagy 3 illetve ezek közül a C-283 kódszámú vegyületé. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 3
