173105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-nitro-9-dialkil-aminoizoalkilamino-akridinek és sóik előállítására

3 173105 4 80 °C és 120 °C közötti hőmérsékletre melegítjük, majd szobahőmérsékletre hütjük és egy vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel hígítjuk, ezután kálium­karbonát vizes oldatával meglugosítjuk, és a szabad bázisként kapott (I) általános képletű I-nitro-9-diákil­­aminoizoalkilamino-akridint egy szerves oldószerrel extraháljuk, majd szárítjuk, adott esetben kristályosít­juk, ezután kívánt esetben bj) ásványi savval alkotott sójává, előnyösen hidrokloriddá, hidrobromiddá vagy szulfáttá vagy szerves savval alkotott sójává, előnyösen laktáttá, szukcináttá vagy dtráttá alakítjuk, vagy b^) hidrogén-klorid dietiléteres oldatával megsa­vanyítjuk, majd egy szerves oldószerből a dihidro­­ldoridsót átkristályosítjuk. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyüle­­tek daganatellenes hatását az alábbi kíréletek során tanulmányoztuk: I. In vitro módszerek 1 1. Szövettenyészet (LS-leukocita sejtvonalak) Eagle és Foley [Cancer Research, 18_ 1017 (1958)] által kidolgozott, illetve Smith és munkatár - sai[Cancer Research. 19*843-847 (1959)] által módo­sított szövettenyészt esi módszerrel végeztük az alábbi kísérleteket emberi eredetű daganatos sejteken, azaz lS-sejtvonalakon Eagle féle táptalajt (amelyhez 1 % borjuszérumot adtunk) hasznává. Kémcsövekbe töltött fenti táptalajt beoltottunk 4 ml 40-80 ezet sejtet tartámazó szuszpenzióval, ami 40-80 pg sejtfehérjének felel meg. A tenyészet növekedését a sejtfehérje szaporulatából Folin Ci­­caltean-féle reagents, illetve Cyama és Eagle [Proc. Soc. Exp. Biol. Med., 91 305 (1956)] átá kidolgozott módszert alkalmazva fotometriásan határoztuk meg. Miközben a sejtekkel beoltottuk a kémcsöveket, a vizsgált vegyület vizes oldatából 0,2 — 0,2 ml-t adtunk a kémcsövekbe olymódon, hogy a következő koncentrációkat kaptuk: 100, 10, 1, 0, 1, 0,1 és 0,001 pg/ml táptalaj. A kémcsövek inkubáása 37 °C-on történt. 72 óra múlva meghatároztuk a sejtfe­hérje szaporodását azokban a kémcsövekben, amelyek­be a vizsgát vegyületet adagoltuk, váamint a kont­rollként hasznát kémcsövekben is. Minden koncentrá ciót két kísérletben egymássá párhuzamosan vizsgá­­tunk. Meghatároztuk az anyagnak azt a koncentráció­ját is, amelynek révén a sejtfehérje növekedésének 50 %-os gátlását sikerült elérni. Ez az úgynevezett LDS0- E százáékos gátlást az áábbi összefüggés alapján számoltuk: a kontroliban mért végső LS-sejt kon-Gátlás % = 100 centráció­a kontroliban mért végső LS-sejt kon­­centráció­-végső LS-sejt koncentráció a kísérletben - a kontroliban mért kezdeti LS-sejt koncentráció Az áltáában elfogadott normák [Leiter, J. és Abbet, B.J.: Cancer Research.25., (3/2), 522 (1965)] szerint azok a vegyületek tekinthetők hatásosaknak, meiyekná az LD50 kisebb vagy egyenlő 1 ü/ml értékkel. Leiter és munkatársai szerint az üyen vegyületeket klinikai vizsgáatnak kell áávetni attól függetlenül, hogy az in vivo kísérletek szerint milyen eredményeket adnak. A fenti csoporthoz tartozó vegyületeket a fenti módszerrel többször, is meg­­vizsgátuk. Az LDS0 0,001 /rg/ml értéknek felel meg. meg. 2. Miyamura-féle módszer (Ehrlich-féle ráksejtek) A módszer azon alapul, hogy Ehrlich-féle ráksej­tek [5.106 sejt/ml] dehidrogenáz-aktivitásának gátlá­sát a vizsgát vegyületek segítségével meghatározzuk, ahol a meghatározás mértéke a nem redukát redox­­festék (reszazurin) zónájának átmérője, amelyet 37 °C-on történő 5 órás inkubáció után kapunk a vizsgát vegyület 1 %-os oldatát tartámazó henger körül. Az átáában elfogadott kritériumok szerint az anyag akkor tekinthető hatásosnak, ha a gátlási zóna lega­lább 20 mm. A táámány szerint előálított vegyületek különö­sen erős daganatellenes hatást mutatnak ebben a kísérletben, hiszen egyes vegyületeknél ez a zóna 28-30 mm. 3. Zsályamagok csírázásgátlása (növekedési kísér­let) 80 mm átmérőjű Petri-csészékbe lehetőség szerint egyenletesen elhelyezünk 20-25 zsáyamagot két réteg szűrőpapírra. Ezt követően a Petri-csészékbe öntünk 30 ml, a vizsgáandó vegyületet 1 mg/ml koncentráció­ban tartámazó oldatot a kontroll csészékbe pedig desztillát vizet öntünk. Az edényeket 24 órán át inkubájuk 20-30 °C-on, majd lemérjük a keletkezett csírák hosszát. A gátló hatást a csíráik átlagos hosszá­nak a kontrolihoz viszonyított százáékos csökkené­séből határozzuk meg. A zsáyamagok csírázásáná a gátlás százáékos értéke 86-88 % a táámány szerint előálított vegyüle­tek esetében. IL In vitro módszerek Crocker-féle egérszarkóma-(Sa-180) növekedésgát­lása. A kísérlet elvégzéséhez körülbelül háromhónapos korú és 25 g-os súlyú egereket hasznátunk. Ezeket beoltottuk az Sa-180 szarkóma egy metszetével, majd csoportokra osztottuk az egereket. Az első csoport, a kontroll csoport 10 egérből áll, míg a 24 kezelt csoport egyenként 7 egérből ál. A mejpelel ő dózisokban vizsgát vegyületeket int­­raperitoneáisan adagoljuk, előzőleg megálapítva a maximálisan elviselhető dózist. A vegyületek daganat­­ellenes hatásának elbíráásához elfogadtuk azt a krité­riumot, mely szerint megállapítjuk a kontroll egerek daganatainak átlagsúlya és a kísérleti vegyületekkel kezelt egerek daganatának átlagsúlya közötti százáé­kos különbséget, figyelembe véve a toxikus hatásokat. Azokat a vegyületeket fogadtuk el hatásosnak, ame­lyek legáább kétszer gátolták 40 %-ná nagyobb mértékben a daganatok növekedését, viszont nem idézték elő az egerek elpusztulását (kettőnél több egér nem pusztát el) és az egerek átlagsúlya nem csökkent 4 g-ná többel. Az egyes vegyületeket többször is megvizsgáltuk in vivo. így a C-829 kódszámú 1 -nitro-9-(2-dimetil­­amino-1 -metil - etil-amino)-akridin dihidrokloridot 33- szor vizsgátuk különböző dózisokban, és azt találtuk, hogy a Crocker-szarkoma (Sa-180) növekedését a dózistól függően optimális mértékben gátolta: 0,05- 0,2 mg/kg dóásná a gátlás 17-73%. Farmakológiai vizsgáataink ugyanakkor azt mutat­ták, hogy az akridin származékai közül a C-829 kódszámú vegyületnek viszonylag legáacsonyabb a toxidtása. Intravénás beadássá egereken, illetve pat­kányokon mát LDS0 értéke átlagban 21 mg/testsáy­­kg, illetve 13 mg/testsáykg. Ugyanakkor az orális beadás esetén mérhető LDS0 értékek mintegy 100 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 V. 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents