173076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szártörőrothadás elleni készítmény előállítására
3 173076 4 Ezek a kutatások azonban gyakorlatilag alkalmazható eredményeket mindeddig nem hoztak. így például sikerült olyan gabonafajtákat kitenyészteni, amelyek a betegség közben új gyökérzetet képesek ereszteni, ezek ellenállóképessége azonban magával a fertőzéssel szemben szintén nem kielégítő. A szártőrothadás legkellemetlenebb tulajdonsága az, hogy a kórokozó (amely egyébként az összes gabonatermesztő országban széles körben elterjedt) az elsődleges fertőzés után az első néhány évben szaporodik, majd az ugyanazon területen másodszorra és harmadszorra vetett gabonaféleségek termését erősen károsítja. Az ilyen típusú károkozás meggátolja a nagy terméshozamú területeken általában használt vetésforgók alkalmazását. Nagy szükség van tehát a szártőrothadással szemben azonnali és lényeges javulást biztosító kezelésre, illetve az eredményes kezeléshez szükséges növényvédőszerre. A betegség kifejlődésének és a kórokozó biológiai ciklusának kutatása során meglepő módon eljárást találtunk a szártőrothadás ellen eredményes védekezést biztosító készítmény előállítására. A találmány lényegének jobb megértése céljából először — minden korlátozó értelem nélkül - röviden összefoglaljuk a kórokozó biológiai ciklusára vonatkozó ismereteinket. Kutatásaink során a szártőrothadás kifejlődésének különböző fázisait állapítottuk meg- Ha a szártőrothadás terjedése szempontjából kedvező mezőgazdasági területen folyamatosan gabonát vetünk, akkor a fertőzés kezdeti szakaszában 1 —3 évig terjedő lappangási idő figyelhető meg. (Ezt a periódust a betegség „A” fázisának nevezzük.) Ez alatt az idő alatt a föld tébbé-kevésbé egészséges, és a terméshozam nem csökken. Az inokulum ezután rohamosan elszaporodik, és a betegség — a talajviszonyoktól függően — 2-4 év alatt akut szakaszába érkezik. A betegségnek ezt a fázisát a továbbiakban ,,B" fázisnak vagy a maximális intenzitás fázisának nevezzük. Az ezután következő években a betegség csökken és egy meghatározott károkozási küszöb alatt stabilizálódik („C” betegségfázis vagy immunitási fázis). A betegség különböző fázisait az 1. ábrán mutatjuk be. Az ábrán az abszcissza a betegség idejét mutatja években, az ordináta a betegség intenzitását jelöli. Az intenzitást 0—100 közötti értékekkel jelöltük; 100-as intenzitásérték a termék teljes pusztulásának felel meg (azaz lényegileg értékesíthetetlen terméket jelöl). A bemutatott vizsgálatokat Angliában végeztük. A vizsgálatok során 14 évi gabonatermesztés után 45 súly%-nyi hozamot lehetett a termőterületen elérni. A természetes védekezésre történő támaszkodás súlyos hátránya a jelentős termésveszteség. A „C” fázisban megfigyelhető betegség-visszafejlődés valószínűleg részben a mikrobiológiai egyensúlynak a kórokozó számára hátrányos megváltozásával magyarázható. A visszafejlődés fő oka azonban kutatásaink szerint az, hogy a kórokozó biológiai ciklusa során az Ophiobolus graminis egy kevéssé patogén, abnormális variánsa fejlődik ki. Azt találtuk, hogy a gabonafélék a fenti abnormális variánst tartalmazó termék felhasználásával a szártőrothadás ellen megvédhetők, illetve a termék segítségéve 1 a már fertőzött területen a kontamináció csökkenthető. E felismerés alapján a találmány szerint oly módon állítunk elő szártőrothadás elleni készítményt, hogy abnormális törzseket tartalmazó Ophiobolus graminis mikroorganizmust agart és malátaextraktumot vagy burgonyafőzetet tartalmazó tápközegben 4 és 8 közötti pH-értéken, 20—25 °C hőmérsékleten tenyésztünk, majd a kitenyésztett állapotban a tápközeg átvilágításával megállapíthatóan folyamatosan változó sűrűségű telepeket alkotó abnormális törzseket a hasonló vizsgálati körülmények között koncentrikus növekedési zónákat mutató normális törzsektől elválasztjuk, és egy gabonát, szalmát, lisztet vagy gabonahulladékot és vizet tartalmazó darabos táptalajra oltjuk, amelyen legalább két hétig, előnyösen három hétig tenyésztjük 20-25 °C-on, majd az abnormális törzsek telepeit tartalmazó táptalajt szükség esetén enyhe körülmények között megszárítjuk és adott esetben autoklávban sterilizáljuk. A találmány szerinti eljárásban hordozóközegként előnyösen gabonamagvakat, szalmát, lisztet vagy gabonahulladékot alkalmazunk. A találmány egy előnyös kiviteli formája szerint a hordozóanyag előzetesen csírátlanított gabonamagvakból áll. A találmány szerinti eljárással előállított készítmény az abnormális Ophiobolus graminis törzset élő vagy elölt formában tartalmazhatja. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a szelekciónak alávetendő törzseket intenzív termésforgóval megművelt földekről, a maximális intenzitású fertőzöttség fázisán túljutott gabonáról vesszük, amely a betegségnek már csupán enyhébb jeleit mutatja. A találmány szerinti eljárásban adott esetben tetszés szerinti módszerrel elkülönített abnormális törzseket is felhasználhatunk. A találmány szerinti eljárással előállított készítményt oly módon használhatjuk szártőrothadás elleni védekezésre, hogy azt a vetés során az elvetendő magvakkal összekeverjük, és a vetést ezután hajtjuk végre. Más módon eljárva a találmány szerinti eljárással előállított készítményt szórással juttatjuk a megvédendő területre. A találmány szerinti készítményt tetszés szerinti alkalmas eljárással talajba juttathatjuk, előnyösen azonban úgy járunk el, hogy az elvetendő magvakat atoxikus adhezívummal, így metilcellulózzal vagy polivinil-pirrolidonnal (PVP-vel) vonjuk be, és a bevont magvakat hozzuk érintkezésbe a találmány szerinti készítménnyel. Ennek az eljárásnak az a különleges előnye, hogy segítségével a hektáronként termelt gabonamennyiség növelhető, és jó érintkezés * biztosítható a növények és a találmány szerint alkalmazott hipovirulens kórokozó-törzs között. A jelen leírásban az Ophiobolus graminis „abnormális homogén törzse” kifejezés alatt olyan törzset értünk, amelynek homogén konzisztenciájú közegben előállított tenyészetét átvilágítva nem láthatók úgynevezett növekedési zónák, azaz koncentrikus, egymástól elkülönülő sávok, amelyek pedig az Ophiobolus graminis normális törzseinek hasonló tenyésztése során mindig észlelhetők. Az abnormális törzsek általában kifejezetten hipovirulensek: a normális törzseknél érzékenyebbek, a zselatintartalmú tápközeget viszonylag kevésbé viselik el. Éppen ezért az abnormális 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
