173076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szártörőrothadás elleni készítmény előállítására
5 173076 6 törzsek a megőrzés során gyakori átoltást igényelnek és hosszabb idő után képeznek peritechiát. Majdnem mindegyik abnormális törzsben vírus jelenlétét állapítottuk meg; a vírusok meghatározása azonban alkalmanként nehézkes vagy lehetetlen, nem bizonyos továbbá, hogy a vírusok idézik elő az abnormális törzsek csökkent életképességét. Tapasztalatunk szerint azonban az összes kitenyésztett vírustartalmú törzs hipovirulens tulajdonságokkal rendelkezik. A törzseket igen könnyen lehet a darabos hordozóanyagot tartalmazó közegben tenyészteni, a paraziták különösen a gabonákból származó tápanyagon szaporodnak gyorsan. Ámbár a parazitákat teljesen mesterséges közegben az abnormális törzsek fokozott érzékenysége miatt csak nehézségek árán lehet őrizni, eltartásuk ilyen körülmények között is lehetséges és ezért ez a megoldás is a találmány oltalmi körén belül van. A találmány egy előnyös foganatosítási módja szerint szártőrothadás által megtámadott, a betegség „C” fázisában lévő növény enyhén károsodott gyökeréből, továbbá a betegséggel szemben ellenálló növény gyökeréből mintát veszünk. A mintavételnél célszerű figyelembe venni, hogy az abnormális törzsek csak igen ritkán károsítják a szárak alsó részét. A mintákat a mikrobiológiában szokásos tápközegben tenyésztjük. A tenyésztéssel kapott törzsek az alábbi háiom csoportba tartoznak: — átvilágítás hatására homogének és a telepben koncentrikus növekedési zónák különböztethetők meg (normál homogén törzs); — az átvilágítás hatására homogének és a telepben nem különböztethetők meg koncentrikus növekedési zónák (abnormális homogén törzs); — átvilágítás hatására heterogének, a talajban különböző színű, általában világosabb, körkörös pigmentált szektorok különböztethetők meg. Ezek a szektorok általában abnormális törzsek kifejlődésére utalnak (2. ábrán bemutatott fénykép). Ez utóbbi típusú fejlődési formát a 2. ábrán mutatjuk be. A fényképen egyértelműen elkülöníthetők a zónaképződést mutató sötétebb körkörös szektorok és az abnormális törzs kifejlődésére utaló világosabb, pigmentált körkörös teleprészletek. A pigmentált szektorból mintát véve és azt további tápközegben inkubálva általában olyan homogén tenyészetet kapunk, amelyet átvilágítva koncentrikus növekedési zónák nem állapíthatók meg. A fentiek szerint elkülönített abnormális homogén törzset továbbtenyésztjük. A továbbtenyésztéshez sűrű, sok hézaggal ellátott darabos tápközeget alkalmazunk, az ilyen közeg biztosítja a micéliumok kifejlődését és védelmét. Az abnormális törzs darabos tápközegen tenyésztett kultúráját ezután tetszés szerinti alkalmas eljárással a talajra juttatjuk. Különösen előnyös, ha a készítményt a vetés során a talajra szórjuk. A készítmény kiszórását adott esetben az aratás után vagy az őszi búza vetése során is végezhetjük. Egy másik eljárás szerint a magvakat a fentiek szerint abnormális törzzsel fertőzött porral vagy — adott esetben — zselatintartalmú tápközegben tenyésztett abnormális törzzsel keverjük össze. A találmány szerinti készítmény két előnyös hatással is rendelkezik: egyrészt megelőzi a betegséget a szártőrothadás által még meg nem támadott földeken, másrészt a már fertőzött területeken csökkenti a fertőzöttséget és lehetővé teszi a betegség gyors leküzdését. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa Szártőrothadással fertőzött, a betegség C fázisában levő búza enyhén megüszkösödött gyökéréből és egy a betegségnek ellenálló növény gyökeréből vett mintát 20 g/liter szárazanyagot tartalmazó tápközegben tenyésztünk, amely agart és burgonyafőzetet tartalmaz. A tápközeg pH-ját 7 körüli értékre állítjuk be, a tenyésztést 23 °C hőmérsékleten folytatjuk. Két hét múlva a 2. ábrán bemutatott tenyészethez hasonló tenyészetek fejlődnek ki. Az abnormális törzseket, ahol koncentrikus növekedési zónák nem mutatkoznak, egy sterilizált oltókaccsal kivesszük éf Erlenmeyer-lombikban levő táptalajra oltjuk. Az előzetese n sterilizált táptalaj 1 térfogatrész árpát és 1 térfogatrész vizet tartalmaz. A mikroorganizmus törzset 3 hétig tenyésztjük 23 °C-on. A tenyésztés végén összegyűjtjük a terméket, és szükség esetén pulzáló levegőáramban 30 °C-on megszárítjuk. Egy 6 literes Erlenmeyer-lombikból 1 kg terméke t kapunk. A termék egy részét felhasználhatjuk további táptalajok beoltására. A további példákban a találmány szerinti eljárással előállított készítmény megelőző hatását mutatjuk be. A készítményt az 1. példához hasonló módon állítottuk elő abnormális Ophiobolus graminis törzseknek tejesüvegben, az üveg egyharmadáig feltöltött árpán való tenyésztésével. Az üveget autoklávban sterilizáltuk, tartalmát kevés vízzel hígítottuk, és az így kapott táptalajra oltottuk a mikroorganizmus törzset. 2. példa Búzahajtást a fent ismertetett eljárással, in vitro körülmények között körülbelül 1 héten keresztül 20 °C-on szelektált abnormális törzzsel tartunk érintkezésben. A hajtást ezután rendkívül virulens szártőrothadás-törzzsel fertőzött közegben tenyésztjük. A hajtást a virulens szártőrothadás lényegesen kevésbé támadja meg, mint az abnormális törzzsel előzetesen nem kezelt kontrollnövényt. 3. példa A vizsgálatokat a 4. ábrán bemutatott berendezésben, „VPM” búzával hatottuk végre. Az ábrán látható berendezés a 10, 11 és 12 hajtatóládákkal van ellátva. A 11 hajtatóláda egy kisméretű betonfallal két részre van elválasztva. A 12 hajtat óládát és a 11 láda 17 rekeszét a 15 szintig megtöltjük talajjal, majd a talaj felületére erősen virulens törzset viszünk. A kontaminálás után a 12 ládát és a 17 rekeszt színültig megtöltjük földdel. A 10 hajtatóládába és a 11 láda 18 rekeszébe a 16 szintig talajt töltünk; ez a szint magasabb az előbb említett 15 szintnél. A talajra abnormális törzset viszünk, majd a 10 ládát és a 18 rekeszt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
