173030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyidejűleg - vagy részleges időbeni átfedéssel - végbemenő több folyamat párhuzamos figyelésére, a figyelt folyamatjellemzők rögzítésére és további feldolgozására
7 173030 8 re csatlakozik, s a berendezés tartalmaz első indító egységet és második indító egységet, melyek manuális kezelőszervvel vannak kialakítva és az első indító egység kimenete az első logikai hálózt tiltójelbemenetére és a második logikai hálózat kapujelbemenetére van kötve, a második indító egység kimenete az átmeneti tároló kiírásvezérlő bemenetére van kötve és a berendezés tartalmaz egy vezérlőegységet, melynek indítójelbemenetére - célszerűen illesztő tagokon, pl. félvezető diódákon át — csatlakozik a berendezés valamennyi jelbemenete, s melynek első kimenete az első logikai hálózat kapujelbemenetére, második kimenete az átmeneti tároló beírásvezérlő bemenetére van kötve. (Az alapadatregiszter adott esetben elhagyható, ugyanakkor más célra is hasznosítható. így például a feldolgozás egy-egy szakaszának végén tárolt állapot abba visszaírható és új indításkor ez lesz a kiinduló állapot. A továbbiakban csak egy példakénti alkalmazását ismertetjük részletesen.) Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán ismertetjük, melyek a fentiek szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjára vonatkoznak. Az 1. ábra a berendezés tömbvázlatát, a 2. ábra a berendezés részét alkotó vezérlőegység tömbvázlatát mutatja. A 3. ábrán láthatók a verezérlőegységben indítójel hatására fellépő jelalakok, a 4. és 5. ábrákon olyan jelalakok, melyek átlapolodó folyamatoknál fellépő kettős indítás során keletkeznek. Az 1. ábrán látható, hogy az Aj ... An (továbbiakban általában: Aj) csatornajeladók a berendezés — áttekinthetőség kedvéért ki nem rajzolt — jelbemenetein át egyfelől n-csatomás 1 állapotregiszter egy-egy jelbemenetére csatlakoznak, másfelől — célszerűen illesztő tagokon, pl. félvezető diódákon át - a közös 3 pontra, mely a 4 vezérlőegység B indítójelbemenetére van kötve. Az 1 állapotregiszter - példánknál — n darab párhuzamos kimenete első logikai 5 hálózat egy-egy adatbemenetére van kötve. Az első logikai 5 hálózat további p adatbemenetére csatlakozik a példánknál öt digitből álló időinformációt szolgáltató 2 időregiszter p darab, azaz példánknál öt darab párhuzamos kimenete. Az első logikai 5 hálózat kimenetén tehát bármely időpillanatban a dinamikus állapotnak megfelelő n+p elemi információ van jelen. Ezen információknak az eljárás indulásakor helyes tartalmát szolgáltatja a q (q általában: n+p) párhuzamos kimenettel kialakított alapadatregiszter, melynek kimenetei második logikai 10 hálózat párhuzamos adatbemeneteire vannak kötve. A két logikai 5 és 10 hálózat kimenetei - célszerűen ugyancsak illesztve — közösen csatlakoznak 6 párhuzamos-soros átalakító (továbbiakban: P-S átalakító) párhuzamos bemenetelre, ami azért engedhető meg, mert — mint a későbbiekben kitűnik — adott időpontban mindenkor csak az egyik 5 vagy 10 logikai hálózaton lehet értékes jel. A 6 P-S átalakító kimenete — láncban beiktatott 7 kódoló fokozaton át — átmeneti 8 tároló 19 adatbemenetére csatlakozik, az átmeneti 8 tároló 20 adatkimenete - láncban beiktatott 14 dekódoló fokozaton és hibafigyelő 15 egységen át további jelfeldolgozó eszköz, pl. 17 számítógép 16 illesztő egységének bemenetére csatlakozik. A berendezés első indító egysége — mely pl. Nyl nyomógombbal működtethető — egy vagy több 23, 4 illetve 24 kimeneten át egyfelől a másoik logikai 10 hálózat E kapujelbemenetére, másfelől az első logikai 5 hálózat T tiltójelbementére, továbbá a 9 alapadatregiszter indítójelbemenetére, a 2 időregiszter N nullázó bemenetére és a közös 3 ponton át a 4 vezérlőegység B indítójelbemenetére csatlakozik.. A bekötésmód természetesen lehet eltérő, mert egyes jeleket kényszerkapcsolatban álló más pontokról is le lehet származtatni, lényeges az, hogy az első indító 11 egység funkcionálisan azonos kimenete(ke)n át csatlakozzék mind az első logikai 5 hálózat T tiltójelbemenetére, mind a második logikai 10 hálózat E kapujelbemenetére, mert így biztosítjuk, hogy a 6 P—S átalakító párhuzamos bemeneteire közösítve csatlakozó logikai 5, illetve 10 hálózatoknak mindenkor csak egyikéről érkezhessen értékes jel a 6 P—S átalakító párhuzamos bemeneteire. A berendezés második indító 12 egysége - mely pl. Ny2 nyomógombbal működtethető — egy vagy két kimenetén át csatlakozik egyfelől az átmeneti 8 tároló 22 kiírásvezérlő bemenetére, másfelől aló illesztő egység vezérlőbemenetére. A 4 vezérlőegység első K, kimenete az első logikai 5 hálózat kapujelbemenetére, második K3 kimenete az átmeneti 8 tároló 21 beírásvezérlő bemenetére van kötve. A példakénti kivitelnél továbbá a 4 vezérlőegység harmadik K2 kimenete a 6 P—S átalakító vezérlőbemenetére van kötve, míg a negyedik K4 kimenet a normális üzem felügyeletére szolgál (lásd később) és példánknál a TE tápegység és a rendszer közé iktatott 18 kapcsoló vezérlőbemenetére van kötve. Az eddigiekben leírt módon felépített berendezés egy adott feldolgozási sebességgel működik és az adatfeldolgozási folyamatot - annak tervezett menete, pl. folyamatábrája alapján az operátor vezérli a Nyl, illetve Ny2 nyomógombok kezelésével. Ha az adatfeldolgozást változtatható sebességgel kívánjuk végezni és annak lefutását is automatizálni akarjuk, akkor a további jelfeldolgozó berendezés, példánknál a 17 számítógép megfelelő kimeneté(i)t a 16 illesztő egység megfelelő bemeneteire kapcsoljuk és az — adatfeldolgozás ismert szempontja szerint szakember által kialakítható - 16 illesztő egység megfelelő kimeneteit kötjük az első, illetve második indító 11, illetve 12 egység vezérlőbemenetére, míg egy kimenetet közvetlenül vagy közvetve az átmeneti 8 tároló sebességválasztó bemenetére kötünk (közvetlenül, ha a 8 tárolón belül van kialakítva a sebességválasztó mechanizmus; ellenesetben sebességválasztó 13 fokozaton át). A leírt példakénti berendezés működésmódja a következő: Ha valamely figyelt Fj folyamatnál állapotváltás következik be, akkor előállítjuk az állapotváltás tényét reprezentáló jelet, mely példánknál egyetlen impulzus. Ehhez olyan Aj csatomajeladót használhatunk, melyet kapcsoló és differenciáló tag lánckapcsolása alkot. A kapcsolót akár a figyelő személy, akár a kapcsoló vezérlőbemenetére csatolt jeladó működtetheti. A kapcsoló kimenetén minden működtetéskor állapotváltás következik be, pl. a folyamatelem kezdőfázisában átváltjuk L-állapotra, a zárófázisban O állapotra vagy fordítva. Ennek megfelelően a differenciáló elem egyszer felfutó él, másik alkalommal lefutó él által kiváltott impulzust szolgáltat. Ez az impulzus 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
