173030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyidejűleg - vagy részleges időbeni átfedéssel - végbemenő több folyamat párhuzamos figyelésére, a figyelt folyamatjellemzők rögzítésére és további feldolgozására

9 173030 jut a 4 vezérlőegység indítójelbemenetére, míg az 1 állapotregiszterre mindenkor a vizsgált Fj folyamatok pillanatnyi állapotát tükröző adatok jutnak. Ha egy csatornából páratlan számú impulzus érkezett, a csa­tornarekesz pl. L állapotot tárol, s ha páros számú impulzus érkezett, megfelelően 0 állapot van. A 2 időregisztert az ábrán nem mutatott kvarcoszcillátor táplálja órajelekkel, így kimenetén mindenkor a pilla­natidő van jelen. A 9 alapadatregiszter e példakénti kivitelnél a berendezés indítása pillanatában fennálló állapotot tükrözi, ez az ún. azonosító adat, melynek elemeit (alapidő, mérést jellemző kód) az operátor állítja be. Amikor lenyomjuk az első indító 11 egység Nyl nyomógombját, a 2 időregiszter nullázódik, a 9 alapadatregiszter utasítást kap tartalmának kiírására, a második logikai 10 hálózat engedélyt kap az adat kiírására, míg az első logikai 5 hálózat tiltójelet kap. így biztosítjuk, hogy a berendezés indításakor a 6 P—S átalakító bemenetére csak a 9 alapadatregiszter tartalma jut. Ez az állapot marad fenn a 3. ábra első sorában mutatott indítóimpulzus tartamára, mely a 4 vezérlőegység B indítójelbemenetére került. Az indí­tójel lefutásához képest további tj idővel eltolva a 4 vezérlőegység az első Kj kimeneten át kiadja az első logikai 5 hálózat részére a kapujelet. Ekkor tehát csak a dinamikus adatok juthatnak a P-S 6 átalakítóra. A 4 vezérlőegység az első Kj kimenetre adott impulzus lefutása után a harmadik K2 kimenetre jelet ad, mely engedélyezi a 6 P—S átalakítóból a jelek soros kiadá­sát. Ezeket a 7 kódoló fokozat kódolja és így kerül­nek az átmeneti 8 tároló 19 adatbemenetére. Ez a jelsorozat a figyelt folyamatok pillanatállapotait rep­rezentálja a hozzárendelt pillanatidőkkel. Az átmeneti 8 tároló működését engedélyező jelet a 4 vezérlőegy­ség második K3 kimenete az indító impulzus lefutása pillanatában adja ki és ez a jel t3 időtartammal tovább áll fenn, mint a harmadik K2 kimeneten kiadott - t2 időtartamú — jel. Az indítójel lefutása és az első Ki kimenetre adott engedélyező jel közötti késleltetésre azért van szükség, hogy az átmeneti 8 tároló készen álljon a jelsorozat befogadására, hiszen a bekapcsolás­kor a 8 tároló is nyugalmi állapotban volt. Az átmene­ti 8 tároló célszerűen lehet mágnesszalagos tároló, mivel az igen nagymennyiségű információ tárolására alkalmas. Ennek mechanizmusa az alkalmasan válasz­tott t! idő alatt érheti el az üzemi (az adatrögzítéshez szükséges) sebességet. Ekkor nyitja meg az első K! kimenetre adott impulzus az első logikai 5 hálózatot, s ezt követően adhatptki a harmadik K2 kimeneten az említett, t2 időtartamú jel. Minthogy az átmeneti 8 tároló így csak akkor van mozgásban, amikor a beren­dezés valamelyik adatbemenetére állapotváltást jelző jel érkezik, a mágnesszalagon rendkívül nagy sűrűség­gel helyezkednek el az adatjelek, lényegében az egy­mást követő adatjeleket csak a leálló mechanizmus kifutási útjából adódó távolság választja el (mely ugyanakkor elegendő a zavarmentes elválasztáshoz). A beírt jelek mindig azonos hosszúságúak, hosszuk a bemeneti csatornák számától és a berendezés 2 időre­giszterének felbontóképességétől függ. A berendezés működési sebességének felső határát lényegében az átmeneti 8 tároló konkrét típusának jellemzői hatá­rozzák meg, s ebből adódik a felbontóképesség maxi­muma is: az egyes A; csatornajeladók által érzékelt állapotváltozások között eltelt idő nem lehet kisebb, mint az átmeneti 8 tároló által meghatározott mini­mális felírási periódus. Ha a berendezés két vagy több jelbemenetére egy­idejűleg, vagy a minimális felírási periódusnál rövi­­debb időn belül érkezik újabb egy vagy több jelbeme­netre állapotváltást jelző impulzus, akkor két eset lehetséges. Az első esetben a berendezés 4 vezérlőegy­sége a felírási peródust újra indítja, ha a második (további) jel(ek) ugyan a beírási folyamat lezajlása előtt, de már az első adatnak az 1 állapotregiszterből való kiírása után érkezett (érkeztek) be. Ha még átírás előtt, illetve közben érkezik (érkeznek) be a második (további) jel(ek), akkor a berendezés azt úgy érzékeli, mintha egyidejűleg érkeztek volna be. Ezt a folyama­tot a 4 vezérlőegység részletes tárgyalásakor vizsgál­juk. A berendezés tehát a jelbemeneteire érkezett ada­tokat az átmeneti 8 tárolóban gyűjti. Kézi indítással vagy a számítógép programozott lehívó jelére a tárolt adatok nagy sebességgel átíródnak a 17 számítógépbe és annak programja szerint megtörténik azok kiérté­kelése. Kézi indítás esetén a Ny2 nyomógomb lenyo­másakor az átmeneti 8 tároló 22 kiírásvezérlő beme­netére érkezik utasítás, egyidejűleg annak kiadását a 16 illesztő egységbe is jelzik. A 17 számítógép megha­tározza a visszaolvasás sebességét vagy azt kézzel lehet beállítani a sebességválasztó 13 fokozaton. A 8 tároló 20 adatkimenetéről a jelsorozat - 14 dekódoló foko­zaton és hibafigyelő IS egységen át — a 16 illesztő egységbe, s onnan a 17 számítógépbe kerül. A berendezés hordozható kivitelben is elkészíthető. Ilyenkor célszerűen kazettás adathordozót alkalma­zunk és a mágnesszalag egyszerű áthelyezésével meg­oldható a felvétel és lejátszás átváltása. Ilyenkor tehát a berendezés két részből áll; az adatgyűjtő rész tartal­mazza az átmeneti 8 tárolót megelőző egységeket és készülékeket és az átmeneti 8 tároló adatrögzítő (fel­vevő) részét a kazettát befogadó szervekkel; az adat­­feldolgozó rész tartalmazza a 8 tárolót követő egysé­geket és készülékeket, tehát a 16 illesztő egységet vagy annak legalább egy részét is, továbbá az átmeneti 8 tároló lejátszó részét a kazettát befogadó szervek­kel. Itt kap szerepet a normális üzem felügyeletére szolgáló, a TE tápegység és a rendszer közé beiktatott 18 kapcs^;-; mely lehetővé teszi a takarékos energia­­gazdálkoaast. A 18 kapcsoló a 4 vezérlőegység negye­dik K» kimenetéről kapott jelzés hatására kapcsolja rá a tápegységet, mely tehát készenléti időben nem veszi fel az üzemi teljesítményt. Készenléti időben csak az 1 állapotregiszter, a 2 időregiszter és a 4 vezérlőegységben lévő 25 figyelő egység (lásd a 2. ábrát) kap tápfeszültséget. így a készenléti időkben - melyek kitehetik az üzemidő igen jelentős részéti (vö. pl. az idézett szakkönyvben látható vonalírós regisztrátumokkal) - az áramfo­gyasztás nagyságrenddel csökkenthető. Példaként em­lítjük, hogy 8—80 órányi készenléti időre jutott 45 perc üzemidő. A 2. ábra a találmány szerinti, példaképpeni beren­dezésben alkalmazott 4 vezérlőegység egy előnyös kialakításának tömbvázlatát mutatja. A B indítójelbe­menet időzítő 26 egység, figyelő 25 egység és első 28 segédtároló egy-egy bemenetére, valamint első 29 im­pulzusgenerátor kimenetére csatlakozik, az időzítő 26 egység egy-egy - tj, t2, illetve t3 idő eltelte után 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents